Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Stelczer K.: A tudományos kutatómunka Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. 255 I960 1961 1962 2. ábra JELMAGYARÁ ZAT: Kongresszuson Kétoldalú együUmúkiidés hangban kell lennie az ország érdekeivel", nagy lépést tettünk előre. Jövő feladata a nemzetközi kapcsolataink erősítése és a hatékonyság további növelése. Az együttműködés szélesítésénél elsősorban a »Szovjetunióval való kapcsolat bővítését kell előirányozni és a szovjet tudomány- és technika eredményeinek minél szélesebb elsajátítására kell törekedni. Az együttműködések alapját képező megállapodás formáját vizsgálva a kétoldalú közvetlen együttműködés mutatkozott a leghatékonyabbnak, különösen akkor, ha ezt egy kormányközi megállapodás előzte meg és utána a végrehajtás az érdekelt intézetek kezébe került. A jövőben is ezt a formát célszerű követni. Ki kell dolgozni a gazdasági alapon való együttműködések feltételeit (ráfordításos alapon vagy a kutatás értéke alapján), a kutatás hatékonyságának, a hasznosulásának nemzetközi kapcsolatokban használható mérési módszereit. Végül a jövő feladata közé tartozik egy hiányosság felszámolása, éspedig, hogy az együttműködések során a szocialista országokban is vállaljanak munkát a kutatóink, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol a hazai kutatási feltételek korlátozottak. CHESTER C. KISIEL 1929 — 1973 1973. november 5-én elhunyt Chester C. Kisiet, az Arizonai Egyetem (Tucson) Hidrológiai és Vízkészletgazdálkodási Intézetének professzora. Hirtelen halálával a nemzetközi vízügyi tudományos életet, s benne a magyar vízimórnöki társadalmat is súlyos veszteség érte. Kisiel professzor és munkatársai nevéhez fűződik, sok egyéb között — a Bayes-féle döntési elv bevezetése a hidrológiába, a különböző eredetű bizonytalanságok hatásának érvényesítésére, — a vízgazdálkodási rendszerek terv-alternatíváinak értékelésekor alkalmazott különböző koncepciók (ráfordítás-haszon elv, gazdasági hatékonyság elve, ráfordítás eredményességének elve, tninimax elv stb.) összehasonlító értékelése és alkalmazása, — az utóbbi elvek mellé a társadalmi hasznosság (collective utility) elvének bevezetése, — a vízkészletgazdálkodási rendszerek célfüggvényeinek ós kényszereinek elemzése, — a hidrológiai modellek megválasztásának gazdaságossági vizsgálata. Kisiel professzor számos értékes tanulmánya közül nem egy még sokáig alapvetőnek ós iránymutatónak fog számítani. Vezető szerepet játszott több nemzetközi szimpozionon, így legutóbb az 1971. júliusi varsói szim" pozionon (Matematikai modellek hidrológiai alkalma" zásai) ós az 1972. decemberi Tucson-i szimpozionon (Bizonytalanságok figyelembevétele a hidrológiai és vízkészletgazdálkodási számításokban). Munkásságának másik legértékesebb része az az ösztönzés és vezetés volt, amelyben munkatársait és tanítványait részesítette. Egyike volt azoknak az amerikai szakembereknek, akik az 1973-ban kezdődött, 3 óv tartamú amerikaimagyar közös vízügyi kutatásban résztvesznek. 1973 nyarán — az együttműködés munkatervének megfelelően — egy hónapot Magyarországon töltött és a magyar kutatókkal együtt dolgozott a „Döntóselőkészítés bizonytalanságokkal terhelt vízkészletgazdálkodási és egyéb rendszerekben" témakör egyes feladatainak a megoldásán. Jól megismerkedett hazánk — Arizonáéhoz sokban hasonló — hidrológiai viszonyaival és sajátos vízügyi problémáival (magával vitte és egyetemi szobájában kifüggesztette Magyarország és a Duna-medence falitérképét). Sokra értékelte a nagymúltú magyar Vízügyi Szolgálat tevékenységét. Itt-tartózkodása során számos magyar szakemberrel ismerkedett meg és tárgyalt. A Magvar Hidrológiai Társaság szervezésében, Budapesten, Miskolcon ós Pécsett elhangzott előadásait nagy érdeklődés kísérte és személyes eszmecserék követték. Ezért is mondhatjuk, hogy Kisiel professzor korai halála a magyar vízimérnököknek is súlyos vesztesége.
