Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

6. szám - Dr. Stelczer Károly: A tudományos kutatómunka a nemzetközi kapcsolatok tükrében

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 54. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Budapest, 1974. június 249 — 296 oldal A tudományos kutatómunka a nemzetközi kapcsolatok tükrében l)r. STELCZER KÁROLY a VITUKI igazgatója, a műszaki tudományok kandidátusa Egy tudományos kutatóintézet nemzetközi kap­csolatainak szükségességét, fontosságát, mély­ségét és hatékonyságát, talán túlzás lenne az ál­talános nemzetközi együttműködésekhez (akár katonai, akár gazdasági) hasonlóan elemezni. Abból a tényből azonban, hogy az utóbbi évtizedekben a katonai tömbök mellett egyre nagyobb mértéket öltenek és egyre fontosabb szerepkört töltenek be a különböző gazdasági jellegű együttműködések (KGST Közös Piac stb.), szükségszerűen követke­zik, hogy a nemzetközi kapcsolatok első állomását jelentő tudományos együttműködések egyrészt időben általában megelőzik ezeket a kapcsolato­kat, másrészt az előzőknél sokkal fontosabb szere­pet töltenek be a nemzetközi életben. Elég talán példaképpen felhozni, hogy a szocialis­ta országok között a munkamegosztás elvén műkö­dő nagy gazdasági együttműködés: a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa (KGST) egyik első és leg­fontosabb állandó biztottsága a tudományos ku­tatás és műszaki fejlesztés területére alakult meg. A vízgazdálkodás vonatkozásában pedig már a KGST I. ülésén (Moszkva 1962. június 10.) hatá­rozatot hoztak a Vízügyi Vezetők Értekezletének (VVÉ) létrehozására, ,,a vízgazdálkodás területén megvalósuló gazdasági és műszaki tudományos együttműködés kibővítése és elmélyítése céljából". A fejlett tőkés országok (23 állam) 1960-ban Párizsban alakította meg a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezetét (OECD Organisation for Economic Cooperation and Development), amely elsősorban gazdasági-fejlesztési problémák­kal foglalkozik, de jelentős mértékben tudomány­politikával is. Végül a nemzetközi tudományos együttműködés fontosságát aláhúzó harmadik példa az UNESCO ez irányú tevékenysége, amelynek révén — most már társadalmi rendszerre való tekintet nélkül — 1970-ben Párizsban sor került az Európai Tagországok Tudománypolitikai Mi­nisztereinek Konferenciájára (M1NES-P0L = Con­ference of Ministeres of the European Member States responsibille for Science Policy), majd ezt követően ugyancsak az UNESCO aktívák közre­működésével 1972-ben, Budapesten „Az UNESCO európai tagállamai tudománypolitikai szakértői­nek konferenciájára". Az elmúlt években különböző szintű és igen nagyszámú nemzetközi együttműködés (a nem­zetközi szervezeteket nyilvántartó bruxelli lexikon szerint a természettudományok területén körül­belül 50 kormányközi és 225 nem kormányzati szervezet működik; ehhez csatlakozik még kb. 170 műszaki jellegű szervezet) azért jött létre, mert egyre több ország ismerte fel. hogy a technika rohamos és gyorsuló fejlődésével, a kutatási és fejlesztési célok egyre inkább csak nemzetközi együtt­működés, nemzetközi munkamegosztás útján való­síthatók meg. A nemzetközi együttműködés lehető­ségét pedig az utóbbi években kialakult, kedvező politikai légkör adta meg. Magyarországon a tudományos életben jelentős állomás volt az 1969-ben megjelent MSZMP Tu­dománypolitikai Irányelvei. A nemzetközi együtt­működések terén rögzített határozott állásfogla­lása: „tudományok fejlődése alapvetően függ a nemzetközi kapcsolatoktól" kijelölte a haladás irányát, ugyanakkor azonban elég általános volt ahhoz, hogy az előrelépést a helyi sajátosságoknak megfelelő keretek között lehetett volna végrehaj­tani. Az egyértelmű állásfoglalás mellett a végre­hajtás ezer problémáját kellett megoldani, az elhatározástól a gyümölcsöző együttműködésig, a pozitív eredményekig még hosszú utat kellett megtenni. A nemzetközi együttműködés lehetőségének alapja feltétlen az volt, hogy a tudomány sajátos természete folytán nemzetközi jellegű. A vízgazdál­kodási tudományos kutatás — a víz körforgására tekintettel — a világ összes országának együttmű­ködését involválja. Az államokat átszelő vízfolyások mentén együttműködésekkel kell az árvizek elleni közös élet- és vagyonvédelmet, az aszály elleni

Next

/
Thumbnails
Contents