Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

232 Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. Dr. Kovácsházy F.: Budapest vízgazdálkodása Egyes szakágak arányai: Vízellátás 37% Csatornázás és szennyvíztisztítás 47% Felszíni vízrendezés • 3% Árvízvédelem 5% Fürdők fejlesztése 8% A távlati tervezés során számos kutatási jel­legű és kapcsolódó kérdéssel kellett foglalkozni. Ezek közül a fontosabbak: a) Különböző típusú lakások vízfogyasztási adatainak felvétele b) A főváros 400 legnagyobb ipari üzemének távlati vízigényének meghatározása. c) A parti szűrésű víztermelő telepek hozam­csökkenése okainak vizsgálata és a kieső víz­mennyiség pótlása (talajvíz dúsítás) d) Vízhálózatok nyomásviszanyainak mérése. e) A meglevő szivattyú illetve átemelőtelepek gazdaságosságának vizsgálata, a teljesítőképes­ség fokozásának lehetőségei. f) A létesülő dunai vízlépcsők hatása a vízel­látás, és csatornázás szempontjából. g Összhang biztosítása a folyamszabályozási tervekkel. h) Közegészségügyi vonatkozások (védőterü­letek biztosítása, vízszennyezés kérdései stb). i) Thermál vízellátás biztosításának hidrogeo­lógiai feltételei. j) A különböző vezetékek együttes kiépítése során a közműsávok és közműalagutak gazda­sági valamint műszaki kérdései. k) A távlati tervek megvalósításához szüksé­ges tervezői és kivitelezői kapacitás biztosítása. összefoglalás Az eddigi távlati tervezés tapasztalatait le­szűrve megállapítható, hogy helyes volt először a szakágak kérdéseit részletesen feltáró egyedi távlati tervek elkészítése, majd az általános vá­rosrendezési terv 1970. évi felülvizsgálata alap­ján az összes szakágakra kiterjedő összefoglaló komplex ágazati távlati terv készítéssé. A két­féle távlati terv között eltelt kb. 1 évtizednyi idő lehetővé tette a korábbi tervek eredményei­nek rögzítését és az időközben beállott válto­zások figyelembevételét. Így az időközben ki­forrott városrendezési elgondolásokhoz jól al­kalmazkodó komplex tervet lehetett készíteni. Ennek megvalósulása a város fejlődéséhez iga­zodik és a rendelkezésre álló hitelkeretektől függően kerettervként tekintendő, mely a teen­dőket nem annyira az évekhez kötve hanem megvalósulásuk fontossági sorrendjében tartal­mazza. (Folytatás a 228. oldalról) A Vízgazdálkodási Szakosztály 1973. október 15-i elő­adó ülésén Mátrai István a Badeni Vízgazdálkodási Na­pokról tartott beszámolót. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1973-ban a Bécs melletti Badenben rendezte szokásos évi konferenciáját. A tanácskozás közpon­ti témája a Duna volt. Az előadó beszámolt a Duna hasznosításáról, a kapcsolatos hidrológiai, vízerőhaszno­sítási, víziközlukedési, ipari ós területfejlesztési előadá­sokról. Az előadó a tanulmányúton látottakról vetített képekben is beszámolt. A Soproni Csoport 1973. okt. lü-i előadó ülésén dr. Pántos György a soproni fürdők szennyezettségének hely­zetéről adott elő. A Középdunántúli Csoport 1973. október 19-ón Sió­fokon tartott előadó ülést, amelyen dr. Ponyi Jenő a Balaton újabb hidrológiai kutatásának eredményéről és a tó vízminőségéről adott elő. Felkért hozzászólók vol­tak: dr. Kárpáti István ós Ligeti László. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1973. ok­tóber 19-i előadó ülésén Nagy Géza a Szeged—Algyői rétegvíz visszasajtolás céljára történő kezeléséről tartott előadást. Felkért hozzászólók voltak: Falucskai Lajos és Turkovich György. A Vízgazdálkodási Szakosztály Közgazdasági Cso­portja 1973. október 22-i előadó ülésén Hernády Alajos az üzem- és munkaszervezés Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalatnál szerzett gyakorlati tapasztalatairól ós eredményeiről adott elő. Felkért hozzászóló volt: Bog­nár Győző. A Borsodi Csoport Hidrológiai Szakosztálya 1973. ok­tóber 23-án Miskolcon előadó ülést rendezett. Az ülésen két előadás hangzott el. Pálfy József a balatonföldvári szénsavas vizek hidrogeológiai viszonyairól, Nyerges Lajos a bauxitbányászati víztelenítésben alkalmazott geo­fizikai módszerekről tartott előadást. A Soproni Csoport 1973. október 23-i előadó ülésén az Ikva és a Rák patak környezetvédelmi problémáival fog­lalkozó munkabizottsági zárójelentés megtárgyalására került sor, amelynek előadója Szekér Lajos volt. A Vízépítőipari Szakosztály 1973. október 29-i elő­adó ülésén a Sió torkolatimű építéséről, a mélyépítési létesítményekről, az acélszerkezetekről ós mozgató be­rendezésekről hangzott el beszámoló. Előadók voltak: Dr. Merényi Miklós, dr. Nagy Lászlóné, Huszár László ós Lovass József. A Soproni Csoport 1973. október 30-i előadó ülésén Boldizsár István Sopron környékének pannonnál idő­sebb rétegvizeiről tartott áttekintő előadást. A Szennyvíz Szakosztály 1973. október 31-i előadó ülésén Gösta Bojner, az AB Torkapparater cég (Svédor­szág) mérnöke tartott előadást „Szennyvíziszap kezelése termikus úton" címmel. A Nyugat-Dunántúli Csoport, valamint a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szombathelyen, a szom­bathelyi vízmű 75 éves fennállása alkalmával 1973. nov. 2-án jubileumi ülést rendezett. Az ülés keretében kerek­asztal-megbeszélést tartottak a vízellátás és csatornázás témakörében, majd Simon Jenő a Vízmű igazgatója adott történeti visszapillantást a Vállalat 75 évéről. Ugyan­ennek az ülésszaknak a keretében dr. Herédi Sándor és Dékei Aurél Szombathely szennyvizeinek tisztításáról, Károlyi István Bük fürdő rendezési tervéről, továbbá ill I .ajós a tanácsi viz- csatorna és fürdő vállalatok 1974. évi feladatairól beszélt. (Folytatás a 236. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents