Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
232 Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. Dr. Kovácsházy F.: Budapest vízgazdálkodása Egyes szakágak arányai: Vízellátás 37% Csatornázás és szennyvíztisztítás 47% Felszíni vízrendezés • 3% Árvízvédelem 5% Fürdők fejlesztése 8% A távlati tervezés során számos kutatási jellegű és kapcsolódó kérdéssel kellett foglalkozni. Ezek közül a fontosabbak: a) Különböző típusú lakások vízfogyasztási adatainak felvétele b) A főváros 400 legnagyobb ipari üzemének távlati vízigényének meghatározása. c) A parti szűrésű víztermelő telepek hozamcsökkenése okainak vizsgálata és a kieső vízmennyiség pótlása (talajvíz dúsítás) d) Vízhálózatok nyomásviszanyainak mérése. e) A meglevő szivattyú illetve átemelőtelepek gazdaságosságának vizsgálata, a teljesítőképesség fokozásának lehetőségei. f) A létesülő dunai vízlépcsők hatása a vízellátás, és csatornázás szempontjából. g Összhang biztosítása a folyamszabályozási tervekkel. h) Közegészségügyi vonatkozások (védőterületek biztosítása, vízszennyezés kérdései stb). i) Thermál vízellátás biztosításának hidrogeológiai feltételei. j) A különböző vezetékek együttes kiépítése során a közműsávok és közműalagutak gazdasági valamint műszaki kérdései. k) A távlati tervek megvalósításához szükséges tervezői és kivitelezői kapacitás biztosítása. összefoglalás Az eddigi távlati tervezés tapasztalatait leszűrve megállapítható, hogy helyes volt először a szakágak kérdéseit részletesen feltáró egyedi távlati tervek elkészítése, majd az általános városrendezési terv 1970. évi felülvizsgálata alapján az összes szakágakra kiterjedő összefoglaló komplex ágazati távlati terv készítéssé. A kétféle távlati terv között eltelt kb. 1 évtizednyi idő lehetővé tette a korábbi tervek eredményeinek rögzítését és az időközben beállott változások figyelembevételét. Így az időközben kiforrott városrendezési elgondolásokhoz jól alkalmazkodó komplex tervet lehetett készíteni. Ennek megvalósulása a város fejlődéséhez igazodik és a rendelkezésre álló hitelkeretektől függően kerettervként tekintendő, mely a teendőket nem annyira az évekhez kötve hanem megvalósulásuk fontossági sorrendjében tartalmazza. (Folytatás a 228. oldalról) A Vízgazdálkodási Szakosztály 1973. október 15-i előadó ülésén Mátrai István a Badeni Vízgazdálkodási Napokról tartott beszámolót. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1973-ban a Bécs melletti Badenben rendezte szokásos évi konferenciáját. A tanácskozás központi témája a Duna volt. Az előadó beszámolt a Duna hasznosításáról, a kapcsolatos hidrológiai, vízerőhasznosítási, víziközlukedési, ipari ós területfejlesztési előadásokról. Az előadó a tanulmányúton látottakról vetített képekben is beszámolt. A Soproni Csoport 1973. okt. lü-i előadó ülésén dr. Pántos György a soproni fürdők szennyezettségének helyzetéről adott elő. A Középdunántúli Csoport 1973. október 19-ón Siófokon tartott előadó ülést, amelyen dr. Ponyi Jenő a Balaton újabb hidrológiai kutatásának eredményéről és a tó vízminőségéről adott elő. Felkért hozzászólók voltak: dr. Kárpáti István ós Ligeti László. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1973. október 19-i előadó ülésén Nagy Géza a Szeged—Algyői rétegvíz visszasajtolás céljára történő kezeléséről tartott előadást. Felkért hozzászólók voltak: Falucskai Lajos és Turkovich György. A Vízgazdálkodási Szakosztály Közgazdasági Csoportja 1973. október 22-i előadó ülésén Hernády Alajos az üzem- és munkaszervezés Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalatnál szerzett gyakorlati tapasztalatairól ós eredményeiről adott elő. Felkért hozzászóló volt: Bognár Győző. A Borsodi Csoport Hidrológiai Szakosztálya 1973. október 23-án Miskolcon előadó ülést rendezett. Az ülésen két előadás hangzott el. Pálfy József a balatonföldvári szénsavas vizek hidrogeológiai viszonyairól, Nyerges Lajos a bauxitbányászati víztelenítésben alkalmazott geofizikai módszerekről tartott előadást. A Soproni Csoport 1973. október 23-i előadó ülésén az Ikva és a Rák patak környezetvédelmi problémáival foglalkozó munkabizottsági zárójelentés megtárgyalására került sor, amelynek előadója Szekér Lajos volt. A Vízépítőipari Szakosztály 1973. október 29-i előadó ülésén a Sió torkolatimű építéséről, a mélyépítési létesítményekről, az acélszerkezetekről ós mozgató berendezésekről hangzott el beszámoló. Előadók voltak: Dr. Merényi Miklós, dr. Nagy Lászlóné, Huszár László ós Lovass József. A Soproni Csoport 1973. október 30-i előadó ülésén Boldizsár István Sopron környékének pannonnál idősebb rétegvizeiről tartott áttekintő előadást. A Szennyvíz Szakosztály 1973. október 31-i előadó ülésén Gösta Bojner, az AB Torkapparater cég (Svédország) mérnöke tartott előadást „Szennyvíziszap kezelése termikus úton" címmel. A Nyugat-Dunántúli Csoport, valamint a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szombathelyen, a szombathelyi vízmű 75 éves fennállása alkalmával 1973. nov. 2-án jubileumi ülést rendezett. Az ülés keretében kerekasztal-megbeszélést tartottak a vízellátás és csatornázás témakörében, majd Simon Jenő a Vízmű igazgatója adott történeti visszapillantást a Vállalat 75 évéről. Ugyanennek az ülésszaknak a keretében dr. Herédi Sándor és Dékei Aurél Szombathely szennyvizeinek tisztításáról, Károlyi István Bük fürdő rendezési tervéről, továbbá ill I .ajós a tanácsi viz- csatorna és fürdő vállalatok 1974. évi feladatairól beszélt. (Folytatás a 236. oldalon)