Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
5. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban. IV. - Dr. Kovácsházy Frigyes: Budapest vízgazdálkodása távlati tervezésének módszertani fejlődése
Dr. Kovácsházy F.: Budapest vízgazdálkodasa Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 231 kell a lakossági ivóvízfogyasztás napi értéke 50%-ának megfelelő tárolóteret. — Közüzemi ipari vízellátás A közüzemi ipari vizet szolgáltató telepek teljesítőképességének bővítése mellett a víz minőségét javítani kell. — Csatornázás A főváros területén csatornázni kell az I—VI. építési övezetbe tartozó lakóterületeket, a VII. és X. építési övezetek emeletes beépítésre szánt területeit és a laksűrűségtől függetlenül mindazon lakóterületeket, melyeken közműpótló berendezésekkel a szennyvíz nem helyezhető el. A lakások csatornázásának aránya 1985-re érje el a 88%-ot. Meg kell kezdeni a fővárosban keletkező szennyvizek nagyobb arányú tisztítását. — Felszíni vízelvezetés A főváros területén levő vízfolyások átfogó rendezése és az ún. mélyterületek vízrendezése, az elöntéseket előidéző tényezők megszüntetésével a vízjárta területek mentesítésével. — Árvízvédelem Az árvízvédelmi művek magassági hiányainak fokozatos felszámolása, a védműveknél a földtöltések arányának csökkentése és a burkolt valamint támfalszerű védművek arányának növelése. — Fővárosi fürdők Célkitűzés a meglevő fürdők felújításával és bővítésével, valamint a városrendezési tervben szereplő új fürdők létesítésével, a vetkőzőhelyek számának növelése — a gyógyfürdőkben kb. 90%-kal, a tisztasági fürdőkben 150%-kal, az uszodákban és strandokon kb. 45% kai. A fejlesztési terv Az előzőekben körvonalazott célkitűzések alapján meg kell határozni az igények növekedését a távlati tervezés időszakára (15—20 év). Ez részben statisztikai módszerekkel, részben a helyi igények felméi ésével történik. Az ellátandók számának és területi eloszlásának becslése mellett az ellátás minőségi és mennyiségi növekedését is figyelembe kell venni. Ezért a tervezés során nagy figyelmet kell fordítani az egy főre , vagy az iparnál pl. a termékegységre jutó ún. fajlagos igények meghatározására. Az igények várható növekedését a már bemutatott ábrákon láthatjuk (2. és 3. ábra). Az ivóvízellátás igény növekedést egyrészt a lakások számának növekedéséből, másrészt statisztikai alapon a vízeladás évi növekedését (átlag 2%) figyelembe véve határozták meg. Érdekességként említhető, hogy az 1959-ben befejezett szakági távlati terv és az 1971-ben lezárt komplex távlati terv adatai mindössze 3% eltérést mutatnak 1975. évre vonatkozóan. Az értékesített vízmennyiség jelenleg 346 l/fő/nap. Ez a 15 éves távlati időszak alatt mintegy 25%-al emelkedik. A víztermelési lehetőségek részletes vizsgálata után az ivóvízellátás túlnyomó része (82%) továbbra is parti szűrésű víz és csak 17% a tisztított felszíni víz. A fejlesztésre elsősorban a fővárostól északra levő területek alkalmasak. A vízelosztás elvi rendszere a fővárosban nem változik, azonban — főként a nyári vízhiányok megszüntetése érdekében — jelentős hálózatbővítés szükséges és a víztároló medencék térfogatát kb. 3-szorosára növelik. A közüzemi ipari vízellátás mennyisége 25%kal nő. A budapesti agglomerációhoz tartozó települések közül a Fővárosi Vízművek jelenleg 6 községet, távlatban pedig további 5 települést lát el ivóvízzel. A vízellátás távlati tervezése közben többirányú gazdasági hatékonysági vizsgálatot végeztek. Ezek közül említendő a parti szűrésű víz és tisztított felszíni víz gazdaságosságára vonatkozó számítás, mely a parti szűrésű víznyerés további bővítését támasztotta alá. A csatornázás távlati terve a csatornázott terület jelentős növekedésével (40%) számol. Ez nemcsak hálózatbővítést, hanem a szivattyútelepek bővítését is igényli. A legfőbb kérdés a szennyvíztisztító telepek nagyobbarányú kiépítésének megkezdése. (A kapacitást 50 000 m 3/ nap értékről 440 000 m 3/nap értékre kell növelni). Az új létesítmények mellett jelentős erőt kell fordítani a meglevő berendezések (átemelőtelepek és hálózat) felújítására. A gazdaságossági vizsgálatok során a szennyvíztisztító telepek legkedvezőbb elhelyezési lehetőségét vizsgálták különös tekintettel a főváros északi irányban várható erőteljesebb fejlődésére. A felszíni vízelvezetés távlati terve 280 km hosszú vízfolyás mederrendezési munkáit és a mintegy 3400 ha lefolyástalan mélyterület vízrendezését irányozza elő. Utóbbi munkák ütemezését gazdasági mutatók révén határozták meg. Az árvízvédelmi szakág főbb feladatai közé tartozik a 67 km hosszú fővédvonalon a magassági hiányok megszüntetése, a burkolt és támfalszerű szerkezeti kialakítású védművek arányának 44%-ról 58%-ra növelése, továbbá a fővédművek földtöltéseiné] és a nyílt vízfolyások visszatöltésezett szakaszainál a mögöttes terület feltöltése a nagyobb biztonság érdekében. A fővárosi fürdők távlati fejlesztési tervében a — célkitűzések közt már említett arányú — fejlesztést 6 új gyógyfürdő, 3 strandfürdő és 4 uszoda, valamint 4 tisztasági fürdő építésével kívánjuk megoldani. A vízgazdálkodási ágazat vázolt feladatai a következő 15 évben mintegy 19 milliárd Ft-ot igényelnek.
