Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban. IV. - Dr. Szászné Tóth Ildikó: A vízkészletgazdálkodás távlati tervezésének módszere

Dr. Szaszné Tóth I.: A vízkészletgazdálkodás távlati tervezése Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 227 A már korábban feltárt vízpótló létesítmé­nyekről 1968. évi árszinten költségbecslést ké­szítettünk és meghatároztuk azok fajlagos gaz­dasági mutatóit, valamint a meglevők állóesz­köz értékét. Az egyes létesímények műszaki-gazdasági jellemzői alapján ,,létesítmény változatok"-at állítottunk össze. Az összeállított 4 fV 4—V 2——VVJ változat az 1970. évi tényleges helyzetből indul ki és a négy szelvényben a közvetlen hatásterületek és a gön­gyölített értékek figyelembevételével 1985-re és 2000-re tartalmaz értékelést a műszaki-gaz­dasági jellemzők alapján. Az 1. létesítmény­változatban az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság 9—704 Kt sz. koncepciójában felsorolt létesítmények szerepelnek, a 2. illetve 3. léte­sítmény-változatban a fajlagos költségek figye­lembevételével egy nagyobb ütemű fejlesztés szerepel, a 4. létesítmény-változat a maximális igényfejlődési szinthez tartozó vízpótlás meg­valósítására törekszik. Az egyes létesítmény-változatoknak a sze­gedi szelvényre vonatkoztatott néhány jellemző­jét a 6. táblázat foglalja össze: 2.4 A hatékonyság vizsgálata A létesítmény-változatok összeállítása után arra törekedtünk, hogy a vizsgálat befejeztével a legmegfelelőbb változat kiválasztására tehes­sünk javaslatot. Ennek összeállításához elen­gedhetetlen feltétel az egyes létesítmények és hatásterületük kölcsönös hatásának vizsgálata, értékelése. A változatokra tehát a figyelembe vett létesítmények alapján fajlagos költségala­kulás vizsgálatot végeztünk, ezt kiegészítettük a területre vetített hatások értékelésével és így közelítettük meg a legmegfelelőbb változat ki­alakításának feltételét, konkrét összeállítását, valamint költségvonzatát. Eszerint vizsgáltuk az előzőekben összeállí­tott 4 létesítmény-változatot. A 4 vizsgált szel­vényben 1970-ben meglevő 1985-re és 2000-re felvett vízpótló kapacitás-értékek ismeretében műszaki-gazdasági mérleget készítettünk. E mérleg megmutatta, hogy a felvett kapacitás­értékek esetén a fejlődés vizsgált időpontjaiban a 4 vizsgált szelvényben hogyan alakult a víz­mérleg — tehát mennyi a kielégítetlen igény, illetve a szabad készlet, vagyis a készlet-ki­6. táblázat Léte­sít­mény ­vál­tozat összes Tervidő­szakban építendő Beruhá­zási költ­ség a tervidő­szakban [millió Ft] Igénykielégítés a Léte­sít­mény ­vál­tozat összes Tervidő­szakban építendő Beruhá­zási költ­ség a tervidő­szakban [millió Ft] minimá­lis maximá­lis Léte­sít­mény ­vál­tozat vízpótló kapacitás [millió m 3] Beruhá­zási költ­ség a tervidő­szakban [millió Ft] vízigények esetén [%] v, V 2 V 3 V, 720 1120 1430 1545 530 930 1240 1360 1985 4 180 6 700 9 960 11 130 85 100 100 100 50 80 95 100 V l V 2 V 3 v t 1335 1680 2410 2790 610 560 980 1240 2000 6 230 5 750 5 690 7 480 85 100 100 100 55 70 95 100 használtsága — és ennek tükrében a fejlesztés beruházási és üzemi költsége, valamint ezek fajlagos értékei. A 7. táblázat a 4 létesítményváltozat említett mutatóit tünteti fel a szegedi szelvényre vo­natkoztatva az „A" jelű külföldi vízelvonás ese­tén, a 80%-os tartósság mellett. 2.5 Értékelés Az előzőekben ismertetett mutatórendszer alapján értékeltük a változatokat a vizsgált 4 szelvényre részterületi és göngyölített mérle­gek készítésével. Ez adott lehetőséget a minden szempontot figyelembe vevő értékelésre (pl. a területek közötti vízkormányzás előnye.) Így volt módunk a terület gazdasági fejlődé­sével való kölcsönhatás értékelésére. Minden változatnál feltüntettük az általa várhatóan biztosított ipari, illetve mezőgazdasági fejlődési ütem nagyságát. Ez az érték — becsléseink sze­rint — a 4 változatnál ipari szinten 4—8, mező­gazdasági szinten 2—4%-ot jelent az éves ter­melésre vonatkoztatva. Az értékelés során megállapítottuk, hogy lé­nyeges vízpótló kapacitás megépítése nélkül a víz hiánya akadályozná a térség gazdasági fej­lődését. A Kiskörei Vízlépcső megépülte után a tokaji és mindszenti térségben lép fel jelentős vízhiány, melynek nagysága a két térségben közel egyforma (200—300 millió m 3) nagyságú lesz. Ezeknek 1985-ig mindkét területen való 7. táblázat Változat Év Szükséges vízpótlás nagysága Felvett vízpótló kapacitás Kielégítet­len igény Szabad készlet Készlet­kihasz­náltság Fejlesztés beruházási költsége A teljes vízpótlás üzemi költsége Fajlagos költség a készlet kihasználtsága figyelembe­vételével Év Szükséges vízpótlás nagysága Felvett vízpótló kapacitás Kielégítet­len igény Szabad készlet Készlet­kihasz­náltság Fejlesztés beruházási költsége A teljes vízpótlás üzemi költsége Beruházási | Üzemelési Év [10® m'/idény] [10® m 3] [10 em 3/idény] [%] [millió Ft] [millió Ft/év] [Ft/m 8] 1970 1985 2000 1985 2000 1985 2000 1985 2000 275 845—1410 1584—2510 845—1410 1584—2510 925—1540 1584—2510 925—1540 1625—2585 185 720 1335 1120 1680 1430 2410 1545 2790 90 125— 690 249—1175 0— 290 0— 830 0— 110 0— 100 0— 0 0— 0 0 0—0 0—0 275—0 96—0 505—0 826—0 620—5 1165—205 100 100 100 75—100 94—100 65—100 66—100 60— 99 58— 93 4 180 10 407 6 709 12 463 9 960 15 647 11 120 18 602 58 153,0 312,6 235.2 365.3 318,8 450.0 331.1 539,3 7,81 9,05 9,57—7,18 8,87—8,34 12,31—8,00 10,65—7,03 13,63—8,27 12,31—7,68 0,3 0,21 0,23 0,28—0,21 0,23—0,22 0,34—0.22 0,28—0,19 0,"6—0,22 0,33—0,21 V, V3

Next

/
Thumbnails
Contents