Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

228 Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. Dr. Szászné Tóth I.: A vízkészletgazdálkodás távlati tervezése megépítése azonban a népgazdaság teherbíróképességét meghaladja. Javaslatunk az volt, hogy 1985-ig a mindszenti térség, majd 2000-ig a tokaji térség vízpótlási igényét kell előtérbe helyezni és a maximális lehetőség felhasználásával megvalósítani. 3. Következtetések Az előadás célja az volt, hogy egy konkrét példa kapcsán bemutasson egy módszert, a nagyterületi távlati vízkészletgazdálkodás fejlesztésére. A vizsgálati módszer elvi felépítése hasonlóságot mutat egy Amerikában is alkalmazott vizsgálati módszer felépítésével — mint erről az idén tartott személyes tapasztalatcsere alkalmával meggyőződést szereztünk. A vizsgálat során sok olyan probléma merült fel, mely az adatfeldolgozás módját is befolyásolta. Ilyen volt például a hidrológiai adatok hiánya. Mindszent szelvénye ugyanis nem állt rendelkezésünkre az 1901—60. évek észlelési adatsora, így egy szelvény mérései alapján kerestük ki a 70—100% tartósságú tartományt és a továbbiakban a kiválasztott reprezentatív évek vizsgálatával határoztuk meg a készleteket. Feltétlen indokolt lenne a teljes idősor előállítása és számítógépi feldolgozása. A munka során új módszer alkalmazásával határoztuk meg a vízigények távlati alakulását is. Itt említjük meg, hogy a vízmérleg alakulását lényegesen befolyásolja az öntözővízigény nagysága. Célszerű lenne ezért a Tisza-völgyében részletes vizsgálatot végezni az öntözővízigény evapostranszspirációs alapon való változásának vizsgálatára. Nem alakult még ki az ipar által ténylegesen elhasznált víz arányának, az igények felszíni-, illetve felszín alatti vízből való kielégítésének gyakorlata sem. E kérdések kihatnak a vízigény nagyságára és annak éven belüli (havi, dekád) eloszlására. A nagyságbeli kihatás időbeli eltolódást jelent, azaz ugyanaz a vízigény-érték különböző fejlesztési időpontokban jelenhet meg, ami az eddigi sávos értékelést tovább szélesíti. Az éven belüli eloszlás változást — a kérdés súlyára tekintettel — külön vizsgálat tárgyává tettük. Végeredményként megállapíthatjuk, hogy a kialakított módszer a vizsgálat elvégzésére alkalmas volt, az eredmények megbízhatónak látszanak. Ezért úgy véltük, hogy az átfogó és elég töményen fogalmazott ismertetés útján talán segítséget nyújtunk hasonló feladatokat végző kollégáink számára. (Folytatás a 223. oldalról) A Szegedi Csoport 1973. október 9-i előadó ülésén Szilvássy Zoltán az árvízvédelmi töltések és azok altalajának korszerű feltárási módszereiről tartott előadást. Az előadó bemutatta azoknak a módszereknek a továbbfejlesztését, amelyek az 1970. évi nagy tiszai árvíz során kerültek hazánkban először alkalmazásra. A Vízrendezési, Árvízmentesítési és Öntözési Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közösen 1973. október 10-én előadó ülést rendezett. Az ülésen dr. Marjai Gyula és Szitó János: „Gépi mozgatású esőztető berendezések üzemelési tapasztalatai és üzemelési technológiája,, c. előadása hangzott el. Felkért hozzászólók voltak: Szabó Dénes ós Szalka Antal. A Limnológiai Szakosztály a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetével közösen 1973. október 11 —13. között Tihanyban „Vizeink hidrobiológiái állapotváltozása" címmel Hidrobiológus Napokat rendezett. A megnyitót dr. Hortobágyi Tibor tartotta. A konferencia programja az alábbi volt: Hamar József: A Tisza II. vízlépcső hidrobiológus szemmel. l)r. Kiss Keve Tihamér: A fónyklíma szerepe a tiszai algák szaporodásában. Schmidt Antal—Simon József—dr. Uherkovich Gábor: Egy dunai szenny vízhullám vizsgálatának tanulságai, mint adalék a hidrobiológiái állapotváltozások indikációjához. Rutkay András: Halastavak energetikai változata. Gyánó Antal: Pufferoltsági állapot változása a Bánhalma— Telekhalom II., III., IV. tavakban. H.-né, dr. Tamás Gizella — dr. Horváth László: Ivadóknevelő tavak Zooplankton állományának rendszeres szelekciója. I)r. Hujdn Lajos: Két eltérő trofitású halastó algológiai összehasonlítása. Dr. Oláh János—dr. Herodek Sándor—O. Tóth Erzsébet: Az oxidált üledék szerepe a Balaton foszforforgalmában. Dr. Herodek Sándor—dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. Dr. Ponvi Jenő —dr. Tusnádi Győző—dr. Vangel Eva: A Balaton üledékéből származó Dreissena-héjak morfometriájának ós populációs szerkezetének vizsgálata ICL System-4 számítógéppel. Dr. Gulyás Pál —dr. Biró Kálmán: Hinárfauna szerepe a Balaton életében. Garádi Péter —dr. liiró Péter: A dóvérkeszeg növekedésének összehasonlító vizsgálata a Balaton különböző vízterületein. Vízkelety Éva: A Keszthelyi-öböl vízminősége. Dr. Andrikovics Sándor: Egy különleges vízibiotóp hidrozoológiai jellemzőiről. Dr. Donászy Ernő: Harminc óv alatti állapotváltozások a Szelidi-tó életében. (1943 — 1973). P. dr. Zánkai Nóra: Az Eudiaptomus gracilis táplálókértékesítésének szezonális változása. Dr. Scliiefner Kálmán: Felszíni vizeink minősítésének higiénés problémái. Hegedűs Jánosné —Hegedűs János: A fővárosi vízvezetéki víz bakteriológiai ós biológiai vízminőségének összefüggései. Dr. Andrik Péter: Mikroplankton vizsgálatok a lázbérci ivóvíztározón az 1970 — 72 években. Dalogli Ákos—dr. Kiss Keve Tihamér: Algák okozta íz- ós szagproblémák a felszíni ivó víztisztításban. Gefferth Károly: Hidrobiológiái vizsgálatok a Fővárosi Vízművek talajvízdúsító medencéinél. A konferencia zárszavát dr. Hortobágyi Tibor, a Limnológiai Szakosztály elnöke mondta. (Folytatás a 232. oldalon)