Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Orlóci István: Regionális vízellátó rendszerek optimális fejlesztési programja

196 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Dr. Orlóczi I.: Regionális vízellátó rendszerek 6. ábra. A vízellátó rendszer fejlesztése A tározási vízkivételek költségét két nagy létesítmény, a tározó — mint lehetőségi mű — és az átemelő telep határozza meg. Ez utóbbinak költségét a helyi feltételek alig befolyásolják, szemben a tározóval, amelyeket egyedenként költségeltek. A felszínalatti vízkivételek kútcsoport telepítését egyedileg tervezték. Vízkezelés A felszíni és a felszínalatti vízfajták különböző igény szerinti kezelésének eszközeit és költségeit a tervezési módszernek megfelelően, elemtípusonként határozták meg (5. ábra). Az egyes típuöok, ill. ezek különböző kapacitású egyedeinek adaptálási (telepítési) költségkomponensét a vízkivételek, ill. a fogadóállomások járulékos költségeként kezelték. Itt indokolt utalni arra, hogy azok a rendszer változatok, amelyek a fogyasztót igényénél jobb minőségű vízzel elégítik ki fiktív tisztítóművet is tartalmaznak a két vízminőségű különbségének megfelelően és ennek költségét, mint a beruházást növelő tételt veszik figyelembe fa célfüggvény B,(Alq) tagja]. A vízszállítás A csővezetékek méretezése és költségfüggvényeik meghatározása a tervezés legmunkaigényesebb része. Erre a célra gépi számítási program készült, ami költségminimalizálással határozta meg az elágazó hálózat méreteit. Ü zemköltségek A rendszer üzemköltsége részben a művek állóeszköz értékétől, részben a tényleges vízszolgáltatás mértékétől függ. Az amortizációs, fenntartási, munkabér, anyag és energia költségtényezőket tapasztalati adatokból határozták meg. Ezek alapján az állandó és változó költségek számítására gépi program készíthető. Az optimális íejlesztési program gépi számítása A vizsgált és számszerűsített regionális rendszer 50 éves fejlesztési terve olyan lineáris programozási modellt eredményezett, amelyben a feltételek száma tízezres, a változók száma pedig milliós nagyságrendű. Az ilyen méretű program számítástechnikai nehézségei miatt, a modell tartalmát csökkenteni kellett. Ezt részben a rendszer szűkítésével (egy alrendszer kiválasztásával), részben az időszakolás változtatásával oldották meg. A leszűkített tartalom, a választott alrendszer egy közel 500 X 900-as (feltétel X változó) méretű lineáris programozási modellnek felelt meg. A számításokat ICL—1904 gépen — mintegy 8 órás gépidővel — végezték el. A vizsgálatok eredményének egyik részletét a 6. ábra szemlélteti. A Fr jelű forrásnyomvonal változatok érintenek közbeeső fogyasztókat és egy elosztóközpontot, ahonnan további fogyasztókat látnak el. A kockában a két — vízminőség szerint szétválasztott — számoszlop sorai az egyes időszakokban (1970—85, 1985—2000, 2000—2020) üzembehelyezendő kapacitások m

3/nap-értékeit jelentik. Az optimalizálás első gépi megoldásának jelentősége főképpen az, hogy bizonyította a modell alkalmazhatóságát, felfedte a logikai vagy számítástechnikai hibákat. Az 50 éves fejlesztési program nem végrehajtási utasítás, hanem az aktuális döntéselőkészítés eszköze. A lineáris programozási modell alkalmas több igény változathoz — mint lehetséges fejlődési folyamathoz — és az anyagi források különböző feltéteFogyasztók 51538 j I?m j l l i - I i i i - I 22715 | i _ i