Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
3-4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Orlóczi I.: Regionális vízellátó rendszerek Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 197 lezett mértékeihoz tartozó optimális műszaki megoldások meghatározására. A valamelyik Ii fejlődéshez rendelt Mi — fejlesztési program nyilvánvalóan csak akkor optimális, ha tényleg az — következik be. Az alábbi mátrix táblában példa ként, az igény-fejlődés és a fejlesztési program három összetartozó változatának kapcsolatát tárjuk fel az igény (/,•) és eredmény (E{) eltéréseivel: MH, ^min I& t) I max Afmin ^min — E mia = 0 -/max — -®min >0 Mi tlag ^min - E&tt ~~ 0 lé.ti - Em = 0 imax-í^átl =»0 M m& x -fmin — Emux ' 0 I &tt-Emux^ 0 ^max — -Emax = 0 Az eltérések számszerűsített értékei alapján mérlegelhető a fejlesztésre vonatkozó döntés valószínű következménye, ill. a vízigényeket meghatározó gazdaságpolitikai döntések vízellátásfejlesztésikonzekvenciája. Bizonyosra vehető, hogy a döntési változatok kiválasztásánál a Neumann-féle játékelmélet módszereinek is jelentősége lesz. Szigorúan determinált játékelméleti modell esetén egyértelmű megoldás adódik, nem szigorúan determinált játék esetén viszont több változat kombinációja jön szóba. Befejezésül köszönetemet fejezem ki a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságnak; a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének; a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdasági Matematikai Tanszékének; az OVH Vízügyi Szervezés- és Számítástechnikai Irodának és több más szakértőnek a tanulmány összeállításához szükséges vizsgálatok feltételeinek biztosításáért, valamint értékes segítségükért. KÖRNYEZETVÉDELMI ANKÉT SZARVASON A Békés megyei Csoport 1973. szeptember 26-án Szarvason környezetvédelmi ankétot rendezett. A Békés megyei Csoport régi szándéka volt, hogy a szarvasi HoltKörösnek az idegenforgalom, üdülés és sport terén kínálkozó lehetőségeit kellőképp kihasználják. Ezért tűzte napirendre a gyógyfürdők ós üdülőhelyek fokozott környezetvédelméről szóló szarvasi ankétot. Takács Lajos vízügyi igazgató megnyitójában kifejtette, hogy az ember térhódítása szükségszerű a természetben, de ügyelni kuli arra, hogy ez ne zavarja meg a természet egyensúlyát. A technika fejlődésének hatásait előre látnunk kell és eleve kizárnunk a későbbi ártalmak kialakulásának lehetőségét. Hazánkban — egyes nyugati környezeti ártalmakhoz képest — a felszíni vizek szennyezettsége még nem katasztrofális mértékű, így mód kínálkozik arra, hogy környezetünket a károk, helyreállításánál lényegesen olcsóbb, megelőző intézkedésekkel alakítsuk ós védjük. I)r. Vadász (Jyula, az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság vezetője „Gyógyfürdő és lidülőtigy kapcsolata a környezetvédelemmel" címmel tartott előadást. Külföldi statisztikai adatokat felhasználva mutatta be a civilizációs betegségek számának növekedését. Ezért fontos, hogy az egyébként elkerülhetetlen környezetrontást a rendelkezésünkre álló eszközök igénybevételével a minimumra korlátozzuk. Kétségtelen, iiogy a népgazdaságnak nagy költségébe kerül, amíg egy gyógyforrásból gyógyfürdő fejlődik, vagy míg kialakul egy üdülőhely. Érthető, hogy ezeket a szokásosnál nagyobb mértékű védőövezettel óvják az egészségügyi jogszabályok. Megyei viszonylatban is ügyelni kell arra, hogy az üdülőhellyé, vagy fürdővárossá nyilvánított helységekben az ipartelepítés ne ellenkezzék a gyógyászat érdekeivel. I)r. Márki—Zay Lajos „A szarvasi Holt-Körös idegenforgalmi jelentősége és környezetének védelme" címmel tartott előadást. Ennek keretében szólott a vízügyi szolgálat évtizedes aktív vízvédelmi tevékenységéről, amelynek eredményeként számos súlyos szennyező gócot felszámoltak a Körösök mentén. A gyulai nyárfás szenny vízöntözőtelep ós a békéscsabai kísérleti szeri nyvízöntözés az Élővíz csatorna vízminőségének helyreállítását segíti elő. Ennek a vízfolyásnak a környezetét esztétikailag is elfogadhatóan kell kialakítani. Ebben Oyula, Békéscsaba és Békés városok egyaránt érdekeltek. Továbbmenően: a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek használata a jövőben még fokozottabb elővigyázatot követel, mert kártételük különösen a vízmozgásban korlátozott holtágakban jelentős lehet. A szarvasi HoU-Körns ligetekkel övezett tájának sokrétűen hasznosítható adottságait a fentiekre is tekintettel fokozottan kell védeni. A holtágat az urbanizáció ártalmai elől menekülő, a csendet és felüdülést kereső emberek számára üdülőhelyként volna kívánatos kialakítani. Ehhez azonban meg kell állítani a holtág káros szennyeződésének folyamatát. Az előadó ismertette azokat a műszaki intézkedéseket, amelyekkel a holtág vízkormányzása úgy irányítható, hogy a vízminőséget veszélyeztető körülményeket megszüntetik. Javasolta a holtág vízvédelmi bizottságának megalakítását, amelynek elsődleges feladata lesz ügyelni arra, hogy helyreállítsák a megfelelő vízmozgást és kiiktassák a holtágból a városi, ipari és mezőgazdasági eredetű káros szenynyezéseket. V. I.
