Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Orlóci István: Regionális vízellátó rendszerek optimális fejlesztési programja

Dr. Orlóczi I.: Regionális vízellátó rendszerek Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 195 tási helyre, a különböző kapacitású vízműveket és a közel 4000 km

2-es területet behálózó regionális rendszert nem a gyakorlatban kialakult — elsősorban műszaki orientációjú — módon, hanem (a vizsgálat tartalmának megfelelően) költségfüggvény szerkesztéssel tervezték meg. A vízműveket létesítmény-elemekre, a költségeket pedig költségkomponensekre bontották, amely utóbbiak közül elsősorban a konkrét helyi vonatkozásokat — az adott típus-elem adaptációját — jellemző járulékos költségrészt kellett csak egyedileg mérlegelni. A létesítmények típusaira és kapacitására vonatkozó alapköltségeket nagy részben műszaki tervek adatai, kisebb részben költségbecslés alapján határozták meg. Beruházási és üzemeltetési költségfüggvényeket szerkesztettek a műszaki alapváltozatokra. A helyi vízműveket az alábbi fő elemekre bontották: — víztermelés és víztisztítás, — kiegyenlítő tarozás, —- szolgáltató hálózat. A regionális rendszer, amely egy, vagy több vízforrásra támaszkodva több fogyasztót lát el, sematikusan kétféle módon fejlődik; egyik esetben először egy nagy vízigényű centrum és egy nagy vízforrás között vízátvezetés valósul meg és ez a közbeeső fogyasztók fokozatos rákapcsolásával alakul regionális rendszerré. A másik forma az, amikor a nagy vízigényes helyekre egymást követően egyre távolabbi vízforrást kapcsolnak be és egy idő után ezek a rész-rendszerek, a közbeeső fogyasztók csatlakozásával egységes vízellátóművé válnak. A regionális rendszert az alábbi elemekre bontották: — a víztermelés, vízkivétel, — a vízkezelés, — a vízszállítás, — a vízfogadás és a vízszolgáltatás. A regionális rendszer tipizálható elemekre bontása dominó elv szerinti gépi tervezést tesz lehetővé, aminek előnye az is, hogy a különböző változatok jellemzői közel azonos megbízhatóságúak. A regionális rendszer tervezésének első feladata a meghatározott készletforrásokat és a fogyasztói helyeket összekötő hálózat leírása. A kereken 1500 nyomvonal változatot a regionális ellátás „részrendszer" elve szerint szerkesztették. A jelentősebb vízigényű helyeket fokozatosan távolabbi forrásokkal kötötték össze, bekapcsolva a közbeeső igénylőket. A nyomvonalatrészleteshosz-szelvényen ábrázolták, feltüntetve mind a beruházási költségeket befolyásoló, mind pedig a vízszállítást meghatározó (nyomásszintek stb.) feltételeket. A rendszerben az elemeknek logikai meghatározott helye és kapcsolódási feltétele van. Ezért a műszaki rendszer-változatok szerkesztésére algoritmus készíthető, amelynek tartalmát az alábbiak szerint határozták meg. Víztermelés, vízkivételek A 3. ábrán feltüntetett vízkivételek három típus szerintiek: felszíni, tározói és felszínalatti vízkivételek. [miII. Ft] >-B-flí -B-flí s / • rí / J / / s / , — ű [ezer m

3/nop] 10 30 40 50 60 70 80 90 100 4. ábra. A dunai vízkivételi mű beruházási költsége egyszeri (Qi) és szakaszolt (Qj_i) megvalósítás esetén A felszíni víkzivételek (a Dunán és Dárván) költségeire vonatkozó vizsgálatok — ilyen mélységű tervezésnél —, azt eredményezték, hogy vízfolyások szerint és az energia ellátási övezetek szerint változnak a telepítési költségek. Ez lehetőséget adott arra, hogy a Dunára és Drávára külön-külön egy-egy beruházási költségfüggvényt szerkesszenek (4. ábra). 5. ábra. Felszíni-víztisztító mű beruházási költsége