Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Dávid László: A vízgazdálkosi rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban

190 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Dr. Dávid L.: A vízgazdálkodási rendszerek szerepe A vízgazdálkodási tervezés fontos követelménye az alternatív rendszerek feltárása, vizsgálata, a rendszerek feladatának minél pontosabb megfogalmazása. Meglevő rendszerek esetén fontos vízkészletgazdálkodás fejlesztési feladat a vízkormányzás programozása, optimalizálása [8]. Műszaki tervezés során az egyedileg tervezett létesítményekből összeálló rendszerek helyett mind inkább át kell térnünk a rendszertervezésre, mint induló alapra, amely mértékadó folyamatokat, helyzeteket kell feltárjon és ebből kell eljutnunk a rendszer elemeit alkotó egyes létesítmények tervezéséhez. Vízgazdálkodási létesítményrendszerek vonatkozásában ma már nem lehet kielégítő a tervezés egy-egy mértékadó helyzetre. A tervezésnél számításba veendő folyamatok között, amelyeknek tulajdonképpen együttes optimumára kell létrehoznunk a vízgazdálkodási rendszert, alapvetően figyelembe kell venni az üzemtechnológiai és a vízkészletgazdálkodási folyamatokat is. El kell érni, hogy ezek a létesítmény rendszer tervezése során alapvető fontosságú tényezőkké váljanak. A vízgazdálkodási rendszerek tervezésének végső célja egy-egy nagyobb vízgyűjtőn a lefolyás teljes szabályozásának megtervezése, illetve az ehhez szükséges létesítményrendszerek kialakítása. A lefolyás teljes szabályozása ugyanis azt jelenti, hogy a vízgyűjtő teljes vízkészletének hasznosítási lehetőségét kell megteremteni, a lefolyást a szabályozó létesítményekkel hosszú idő átlagában állandó, vagy a kívánságoknak megfelelő határok között tartva. Ekkor — természetesen az igények növekedésével összhangban — a vízgyűjtőről nem folyhat le szabálytalanul víz. A nagy távlatú vízgazdálkodási tervezés alapvető feladata ezen állapot felvázolása, azaz a lefolyás teljes szabályozásához szükséges rendszerek és ezen belül tározóik (helye, térfogata, táplálási lehetőségei) megtervezése. A mai lehetőségeket a nagy távlatú tervezés során megtervezett koncepciókba célszerű beilleszteni. Példaként említhetnénk meg — felhasználva a helyi aktualitást — a Középdunántúli Komplex Vízgazdálkodási Rendszer koncepcióját [7], amely szerint a Bakonyban, a Balaton felvidéken és a Vértesben létesítendő tározórendszert a Dunából Győr és Komárom között induló csatorna szivattyúsán táplálná. E tározókhoz kapcsolódó szétosztó hálózat (vízszállító csatornák, csővezetékek, völgyeket áthidaló csatornahidak, vízvezető alagutak stb.) szállítaná a vizet a szükséges helyekre, továbbá felülről táplálná a Galya—Séd—Nádor rendszert. A Balaton vízellátása e nagy vízgazdálkodási rendszerhez kapcsolódva olyan módon nyerne megoldást, hogy a Balaton körül és a vízgyűjtőjén levő vízhasználatokat nem a Balaton és a Balaton vízgyűjtőjének természetes vízkészlete elégítené ki — az megmaradna magának a tónak — hanem a Középdunántúli Komplex Vízgazdálkodási Rendszer, amelyet ebben a vonatkozásában még rábai és drávai vízátvezetéssel is lehetne bővíteni. Ez a megoldás egyben megszüntetné a Balaton közvetlen vízpótlásával kapcsolatos vízminőségvédelmi és biológiai gondokat * Az elmondottak megkísérelték felvázolni — a teljességre törekvés nélkül — a vízgazdálkodási rendszerek vízkészletgazdálkodási szerepének néhány jellemzőjét. Ennek tükrében ugyanakkor a tanulmány a rendszer szemlélet vízgazdálkodási terjesztését is kívánja szolgálni. Csatlakozva a hasonló gondolatokat felvető kollégákhoz, igyekszik felhívni a figyelmet e kérdés növekvő jelentőségére a vízgazdálkodásban. Ha csak néhány gondolat ébresztéséhez járul hozzá, remélhetőleg célját eléri. IRODALOM [1] Kindler József és Kiss István (szerk.): Rendszerelmélet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1969. [2] Lászlóffy Woldemár: Hidrológia tervezőmérnökök számára, (kézirat) Mérnöki Továbbképző Intézet, M. 62. Tankönyvkiadó, Bp. 1964. [3] Domokos Miklós: A vízhozamok eloszlásának jellemzése. Vízügyi Közlemények, 1966. 3. [4] Dávid László: Az öntözőrendszerek vízigényének jellemzése és vízgazdálkodási vonatkozásai, Hidrológiai Közlöny, 1971. 7. [5] VITUKI: A vízkivételek hatása a Tisza és a Zagyva kisvízi készletére. Témafelelős: Déri József. Törzsszám: 1494. Kézirat, Bp. 1969. [6] Dávid László: Magyarország potenciális vízkészleteinek becslése. Alapozó tanulmány a „Vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztésének irányai és módozatai" c. OMFB tanulmányhoz. Kézirat Bp. 1972. [7j Dávid László—Nagy László: Gondolatok a jövő század magyar vízgazdálkodásáról. Vízügyi Közlemények 1972. 2. [8] VSZSZI: A Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszer vízkormányozásának gépi programozása. Beszámoló a project kidolgozásának 1971. évi munkájáról. (Készítette: dr. Dávid László—Muzsnay Géza—dr. Szigyártó Zoltán), Budapest, 1972. [9] Dávid László: Az öntözőrendszerek vízfogyasztásának jellemzői a Tisza-völgyében. Vízügyi Közlemények. 1969. 4. [10] Dávid László: A kettős célú csatornák működésének néhány kérdése. Hidrológiai Közlöny. 1970. 3.