Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Dávid László: A vízgazdálkosi rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban

190 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Dr. Dávid L.: A vízgazdálkodási rendszerek szerepe A vízgazdálkodási tervezés fontos követelmé­nye az alternatív rendszerek feltárása, vizsgá­lata, a rendszerek feladatának minél ponto­sabb megfogalmazása. Meglevő rendszerek ese­tén fontos vízkészletgazdálkodás fejlesztési fel­adat a vízkormányzás programozása, optimali­zálása [8]. Műszaki tervezés során az egyedileg tervezett létesítményekből összeálló rendszerek helyett mind inkább át kell térnünk a rendszerterve­zésre, mint induló alapra, amely mértékadó folyamatokat, helyzeteket kell feltárjon és eb­ből kell eljutnunk a rendszer elemeit alkotó egyes létesítmények tervezéséhez. Vízgazdálko­dási létesítményrendszerek vonatkozásában ma már nem lehet kielégítő a tervezés egy-egy mértékadó helyzetre. A tervezésnél számításba veendő folyamatok között, amelyeknek tulaj­donképpen együttes optimumára kell létrehoz­nunk a vízgazdálkodási rendszert, alapvetően fi­gyelembe kell venni az üzemtechnológiai és a vízkészletgazdálkodási folyamatokat is. El kell érni, hogy ezek a létesítmény rendszer terve­zése során alapvető fontosságú tényezőkké vál­janak. A vízgazdálkodási rendszerek tervezésének végső célja egy-egy nagyobb vízgyűjtőn a lefo­lyás teljes szabályozásának megtervezése, illet­ve az ehhez szükséges létesítményrendszerek kialakítása. A lefolyás teljes szabályozása ugyanis azt jelenti, hogy a vízgyűjtő teljes víz­készletének hasznosítási lehetőségét kell megte­remteni, a lefolyást a szabályozó létesítmények­kel hosszú idő átlagában állandó, vagy a kíván­ságoknak megfelelő határok között tartva. Ek­kor — természetesen az igények növekedésével összhangban — a vízgyűjtőről nem folyhat le szabálytalanul víz. A nagy távlatú vízgazdálkodási tervezés alapvető feladata ezen állapot felvázolása, azaz a lefolyás teljes szabályozásához szükséges rendszerek és ezen belül tározóik (helye, térfo­gata, táplálási lehetőségei) megtervezése. A mai lehetőségeket a nagy távlatú tervezés során megtervezett koncepciókba célszerű beillesz­teni. Példaként említhetnénk meg — felhasználva a helyi aktualitást — a Középdunántúli Komp­lex Vízgazdálkodási Rendszer koncepcióját [7], amely szerint a Bakonyban, a Balaton felvidé­ken és a Vértesben létesítendő tározórendszert a Dunából Győr és Komárom között induló csa­torna szivattyúsán táplálná. E tározókhoz kap­csolódó szétosztó hálózat (vízszállító csatornák, csővezetékek, völgyeket áthidaló csatornahidak, vízvezető alagutak stb.) szállítaná a vizet a szükséges helyekre, továbbá felülről táplálná a Galya—Séd—Nádor rendszert. A Balaton víz­ellátása e nagy vízgazdálkodási rendszerhez kapcsolódva olyan módon nyerne megoldást, hogy a Balaton körül és a vízgyűjtőjén levő vízhasználatokat nem a Balaton és a Balaton vízgyűjtőjének természetes vízkészlete elégí­tené ki — az megmaradna magának a tónak — hanem a Középdunántúli Komplex Vízgazdál­kodási Rendszer, amelyet ebben a vonatkozásá­ban még rábai és drávai vízátvezetéssel is le­hetne bővíteni. Ez a megoldás egyben megszün­tetné a Balaton közvetlen vízpótlásával kapcso­latos vízminőségvédelmi és biológiai gondokat * Az elmondottak megkísérelték felvázolni — a teljességre törekvés nélkül — a vízgazdálkodási rendszerek vízkészletgazdálkodási szerepének néhány jellemzőjét. Ennek tükrében ugyanak­kor a tanulmány a rendszer szemlélet vízgazdál­kodási terjesztését is kívánja szolgálni. Csatla­kozva a hasonló gondolatokat felvető kollégák­hoz, igyekszik felhívni a figyelmet e kérdés nö­vekvő jelentőségére a vízgazdálkodásban. Ha csak néhány gondolat ébresztéséhez járul hozzá, remélhetőleg célját eléri. IRODALOM [1] Kindler József és Kiss István (szerk.): Rendszer­elmélet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1969. [2] Lászlóffy Woldemár: Hidrológia tervezőmérnö­kök számára, (kézirat) Mérnöki Továbbképző In­tézet, M. 62. Tankönyvkiadó, Bp. 1964. [3] Domokos Miklós: A vízhozamok eloszlásának jel­lemzése. Vízügyi Közlemények, 1966. 3. [4] Dávid László: Az öntözőrendszerek vízigényének jellemzése és vízgazdálkodási vonatkozásai, Hid­rológiai Közlöny, 1971. 7. [5] VITUKI: A vízkivételek hatása a Tisza és a Zagyva kisvízi készletére. Témafelelős: Déri Jó­zsef. Törzsszám: 1494. Kézirat, Bp. 1969. [6] Dávid László: Magyarország potenciális vízkész­leteinek becslése. Alapozó tanulmány a „Vízgaz­dálkodás nagytávlatú fejlesztésének irányai és módozatai" c. OMFB tanulmányhoz. Kézirat Bp. 1972. [7j Dávid László—Nagy László: Gondolatok a jövő század magyar vízgazdálkodásáról. Vízügyi Köz­lemények 1972. 2. [8] VSZSZI: A Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rend­szer vízkormányozásának gépi programozása. Be­számoló a project kidolgozásának 1971. évi mun­kájáról. (Készítette: dr. Dávid László—Muzsnay Géza—dr. Szigyártó Zoltán), Budapest, 1972. [9] Dávid László: Az öntözőrendszerek vízfogyasztá­sának jellemzői a Tisza-völgyében. Vízügyi Köz­lemények. 1969. 4. [10] Dávid László: A kettős célú csatornák működésé­nek néhány kérdése. Hidrológiai Közlöny. 1970. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents