Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Dávid László: A vízgazdálkosi rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban
184 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban (Ankét Székesfehérváron, 1972. szeptember 14—16-án.) III. rész A vízgazdálkodási rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban DR. DAVID LÁSZLÖ' A könnyen hasznosítható vízkészletek csökkenése, a vízigények növekedése folytán a vízgazdálkodás feladatainak megoldásához egyre több és bonyolultabb létesítmény rendszert kell létrehozni, amelyek mind inkább kölcsönhatásba kerülnek egymással. Egyre nagyobb összefüggő rendszerek alakulnak ki. A területi vízgazdálkodás korszerű eszközeinek és módszereinek áttekintésénél ezért célszerű a vízgazdálkodási létesítményrendszerekkel és vízkészletgazdálkodási szerepükkel is foglalkozni. 1. A vízgazdálkodási létesítményrendszerek sajátosságai A vízgazdálkodási létesítményrendszer, továbbiakban vízgazdálkodási rendszer (VGR) olyan kölcsönhatásban álló, okszerűen egymáshoz kapcsolt és egymástól függő fizikai elemek (természetes hidrológiai képződmények, mesterséges hidrotechnikai létesítmények — vízszállító művek, tározók, irányító művek —, vízhasználatok stb.) alkotta, általában nagy térségre kiterjedő egységes egész, amelynek célja a természetes vízkészletek tér- és időbeli átcsoportosításával, anyagi tulajdonságainak átalakításával, a társadalom víz iránti igénye és a természetes hidrológiai adottságok közti különbségek kiegyenlítésével különböző vízgazdálkodási feladatok (vízigények kielégítése, belvízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és hígítás, ármentesítés, víztározás, vízparti üdülés, vízisport stb.) megvalósítása, tudatos és folyamatos emberi irányítás eredményeként. A VGR — a rendszerelmélet kritériumai szerint [1] — az alábbi sajátosságokkal rendelkezik: a) mesterséges rendszer, mivel ember alkotta elemek dominálnak benne, működése szempontjából ezek a döntők; b) nyilt rendszer, mivel a' víz általában egy vagy több helyen kerül bevezetésre és a rendszer más pontján vagy pontjain kerül leadásra vagy szolgáltatásra; c) szabályozható viselkedési rendszer, mivel működése során aktivitás kifejtésére, vízkormányzási, vízkárelhárítási, vízszolgáltatási stb. folyamatok szabályozására képes; d) a rendszer állandóan változik és környezetével dinamikus egyensúlyban van; e) szoros kölcsönhatásban van a természetes hidrológiai rendszerekkel. * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest A VGR-ek között példaként megemlíthető a Tiszalöki Vízgazdálkodási Rendszer, a Borsodi Regionális Vízgazdálkodási Rendszer, a Séd—Galya—Nádor rendszer, a Tisza csatornázásával kialakuló Tiszai VGR, továbbá a pátkai, zámolyi tározók és a Velencei-tó együttműködésével kialakuló VGR. E rendszerekben számos alrendszert különböztethetünk meg. Távlatilag ugyanakkor ezek a rendszerek még nagyobb egységekké kapcsolhatók össze. A Tiszalöki VGR szempontjából például alrendszernek tekinthető a Tiszalöki Vízlépcső és a Keleti Főcsatorna kiágazásával kialakult csomópont, míg a Tiszalöki VGR-ből, a Kiskörei VGR-ekből és a Tisza csatornázás létesítmény rendszeréből távlatilag alakul ki a Tiszavölgyi VGR. A VGR működése visszahat és befolyásolja a természetes vízkészleteket elsődlegesen szállító hidrológiai rendszerek viselkedését. így a vízkészletgazdálkodás, különösen az operatív vízkészletgazdálkodás szempontjából fontos ismernünk a VGR-ek működését. A vízkészletgazdálkodási kérdések tanulmányozása egyre inkább elválaszthatatlan a vízgazdálkodási rendszerek működésének tanulmányozásától. 2. A VGR vízkészletgazdálkodási szerepének vizsgálati módjai A vizsgálati módok számbavételének kiindulási alapja az, hogy a VGR milyen módon, milyen mértékben szabályozza a lefolyást. A rendszerelmélet előtérbe kerülésével ezen lefolyás szabályozó szerep vizsgálata nyilvánvalóan többirányú, összetett megközelítést kíván. A megfelelő megközelítéshez azonban célszerű egyenként megismerni a vizsgálati szempontokat. a) Területi szempontok A VGR szerepe a vízkészletgazdálkodásban lehet helyi (például egy kis vízfolyásra települt víztározó és az ehhez kapcsolódó esőztető öntözőtelep), regionális (például a Borsodi Regionális Vízgazdálkodási Rendszer a több kis vízfolyásra települt tározójával), végül a fővízgyűjtőre kiterjedő jelentőségű (például a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási rendszer). b) Időbeli szempontok A vizsgálat itt a VGR és a hidrológiai rendszer kapcsolatának időbeli alakulásával foglalkozik. Tanulmányozandó a két rendszer kölcsönhatása különböző időszakokban, elsősorban a nagyvízi (például dombvidéki árvíztározási rendszer esetén), a kisvízi (például folyami duzzasztóból és vízkivételből álló rendszer ese-