Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Dávid László: A vízgazdálkosi rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban

Dr. Dávid L.: A vízgazdálkodási rendszerek szerepe Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 185 tén) és a normál (a rendszerek közti vízelosztás optimalizálása esetén) vízkészletgazdálkodási folyamatok során. c) Készletgazdálkodási szempontok A vizsgálat tárgya az, hogy a VGR hogyan befolyásolja vízigényével (mennyiségi, minőségi és energiatartalmi szempontból) a vízkészletet (felszíni és felszín alatti), számításba véve mind az igények, mind a készletek időbeli változását és egyidejűségét (érdekes példaként említhető itt egy szennyvíztározási rendszer, ahol a szennyvíz és a jó minőségű vízkészlet leeresztése időszakosan váltja egymást). A vízigények és a vízkészletek változásánál vizsgálni kell az energia tartalmi szempontokat is (például duzzasztás esetén vagy a természetes vízjárású vízfolyásra települt úszószivattyútelep működésénél). d) Egyéb szempontok E vizsgálati körben elsősorban a környezeti változásokat kell vizsgálat tárgyává tenni (például a tartós kisvíz egy kismértékben feltöltött tározóban mocsarasodást idézhet elő, míg a tartós nagyvíz valamely VGR elemeinek környezetében elvizenyősödést okozhat). A VGR-ek vízkészletgadálkodási szerepének megítélésénél az összes szempontot át kell tekinteni, nem elég egy-kettőt kiragadni. Például egy elsődlegesen árvíztározási célt szolgáló rendszer tévézésékor nem elég az árvízi időszakra elvégezni a vizsgálatokat, hanem meg kell nézni a várható hatásokat, a rendszer működését normális vízjárású és kisvízi időszakokban is, továbbá foglalkozni kell a lefolyó vízkészletek későbbi hasznosításának lehetőségével, a rendszer tér- és időbeli hatásának kiterjedésével, a vízminőségi kérdésekkel stb. A fenti szempontok a VGR oldaláról tekintve lényegében két csoportba sorolhatók és így a továbbiakban a VGR vízkészletgazdálkodási szerepét hidrológiai környezetével való kapcsolatában és a rendszeren belül tekintjük át. 3. Vízkészletgazdálkodási kölcsönhatások a VGR és hidrológiai környezete között Mind a VGR, mind hidrológiai környezete — vízgazdálkodási szempontból — állandóan változik. Közöttük dinamikus egyensúly alakul ki. A kölcsönhatások megítélésénél ezt célszerű alapul venni. A VGR elsősorban vízigényével (vízfogyasztásával) hat hidrológiai környezetére. A VGR vízfogyasztásának hatására ugyanis változik a természetes lefolyás. A hatást mennyiségi, minőségi és energia tartalmi összetevők befolyásolják. A vízigényt ebben az esetben általános értelemben értjük és ide soroljuk a vízátvezetést is. A VGR vízigénye, mint valószínűségi változó, nagymértékben változik az időben. Jellemzése többféleképpen történhet. Az 1. ábra példaként a korábban a vízkészletek jellemzésére használt vízigénye [2, 3] tartóssági felülettel jellemzi a Tiszavölgyi VGR napi vízigényét [4]. A VGR lefolyást, azaz a vízkészletet módosító hatása ma már kimutatható és távolról sem elhanyagolható. Ez különösen a kisvízi lefolyás idején szembetűnő. Eredményeként a VGR-t ellátó vízkivétel alatti szakaszon csökken a rendelkezésre álló vízkészlet, amely az alsó vízfogyasztókat nyilvánvalóan kedvezőtlenül befolyásolja. A vizsgálatok szerint például a szegedi szelvényben 1945—65 között a lefolyás júliusban 15—30%-kal csökkent a korábbi évtizedek lefolyásához képest. A csökkenést az ebben az időszakban működésbe lépett VGR-ek, elsősorban öntözőrendszerek okozták [5]. A hatás még szembetűnőbb, ha Szolnoknál vagy Polgárnál vizsgálódunk. Szolnokon például az eddig észlelt legkisebb vízállás — biztos, hogy nem természetes jelenségként — 1968 júliusában fordult elő. A VGR lefolyásra gyakorolt hatásának értékelésénél a mennyiségi és minőségi szempontokon túl, figyelembe kell venni — elsősorban a duzzasztással elérhető — energiaszint változást, amelynél egyaránt értékelendők az időbeli és a nagyság szerinti eltérések. A VGR működése tehát szorosan összefügg a kapcsolódó hidrológiai rendszer természetes viselkedésével és így működésük hidrológiai következményeket is felvet. Ma ugyanis — hazai viszonyok között elsősorban a Tisza völgyben és különösen nyáron — a hidrológiai rendszerekben a lefolyási viszonyok észlelése során tá-