Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Váncsa András Lajos: Egy Sajó hossz-szelvényvizsgálat szaprobiológiai értékelése

172 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Váncsa A. L.: Sajó hossz-szelvény vizsgálat helő szennyvizek hatására kedvezőtlen vízminőségi viszonyok alakulnak ki. 2. A Sajó alapszennyezése elsősorban nagy oxigén fogyasztással és szennyezett állapotra utaló szaprobiológiai képpel jellemezhető szerves anyagokból áll, melyek mennyisége az öntisztulás folyamatában kellő mértékben csökkenhetne. 3. A hazai szennyezések az öntisztulás folyamatát többnyire gátolják, visszavetik. Ezáltal a szennyező anyagok csökkenése helyett azok gyarapodása kövekezik be. 4. Különösen rossz a vízminőség Kazincbarcika alatt, ami az év nagy részére is jellemző volt. Okát az ott települt ipartelepek vízhasználó és vízszennyező tevékenységében látom. Ez az állapot Körömi-révig tart, ahol — elsősorban a Hernád hígító hatására — kisebbfokú vízminőség javulás észlelhető. IRODALOM [1] Antonie, M. (1953): Vyskum a hospodarski vyznam cistoty slovensych tokov; V. U. V. Bratislava. [2] Biró, Zs. — Fázold, A. (1960): A Sajó és mellékfolyóinak bakteriológiai szennyezettsége 1958— 1959. években; Borsodi Műszaki Élet V. évf. 4. p. 30—32. [3] Boskó, K. — Winkler, O. (1951): Cistota vod povedia rieky Slaney; V. U. V. Bratislava. [4] Boskó, K. (1952): Vplyv sulfitovych vylukov na znecistavani i samocistiacu schnopnost recipientov; V. U. V. Bratislava. [5] Fázold, A. — Váncsa, A. L. (1970): Ipari szennyvizek hatása a Sajó folyóra; Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet, XV. évf. 1. p. 13—15. [6] Hamar, J. (1970—1971): Effect of the waste-water of sugar-works on natural history of the river Zagyva; Tiscia, (Szeged) 6., p. 109—128. [7] Jeney, E. (1952): Közegészségtani jegyzet, Debrecen. [8] L

esenyei, J. (1952): A Sajó szennyezettsége; Hidrológiai Közlöny, 32. évf., 3—4 p. 106—113. [9] Lesenyei, J. — Muhits, K. (1953): A Sajó folyó vizsgálata vízminőségi szempontokból (in mser), Budapest. [10] Lesnyei, J. (1956): A VITUKI Vízminőségi Osztályának 1955. évi munkája; VITUKI Beszámoló, Budapest. [11] Liebmann, H. (1951): Handbuch der Frischwasserund Abwasserbiologie; Munich. (II. Auflage: 1962, Jena). [12] Magyarország Vízkészlete (1957): II. Vízfolyásaink minőségének számbavétele; VITUKI, Budapest. [13] Marzejev, N. A. (1954): Településegészségtan; Budapest. [14] Maucha, R. (1952): Hidrológiai Közlöny; 32. évf., p. 355. [15] Pantle, R. und Buck, H. (1955): Die biologische Überwachung der Gewässer und die Darstellung der Ergebnisse; Gas und Wasserfach, 96., p. 604—605. [16] Papp, Sz. (1947): A Sajó folyó szennyeződésének hatása az ózdi vízmű vizére; Népegészségügy. 49. [17] Papp, Sz. (1952): A Sajó vizének szennyeződései: Hidrológiai Közlöny. 32. évf., 9—10. p. 349—360. [18] Papp, Sz. (1961): Felszíni vizeink minősége; Hidrológiai Közlöny. 41. évf., 3. p. 188—209. [19] Sládecek, V. (1963): A guide to limnosaprobical organisms; Technologie vody, 7., p. 543—612. [20] Szabó, Z. jún. (1967): A Sajó folyó vízminőségjelző mikroszkopikus élővilága (anno saprobionta biocoenosisa); (in mser), Budapest. [21] Uherkovich, G. (1965): Das Leben der Tisza XXVI. Die Quantitativen Verhältnisse des Phytoplanktons im Flussabschnitt von Tiszapalkonya; Acta Biologica, Szeged (XI), 1—2., p. 145—152. [22] Váncsa. A. L. (1972): összefüggések a Sajó algavegetációja, szennyeződése és öntisztulása, valamint a halhozam között (diss, in mser); Miskolc. [23] Váncsa, A. L. (1972): A Sajó öntisztulása 1967ben; Hidrológiai Közlöny, 52. évf., 1—2. p. 60—66. Saprobiologische Wertung eines Längsprofils des Sajó Váncsa, A. L. Der Verfasser hat am 14. VIII. 1969. die saprobiologischen Verhältnisse des bedeutendsten Wasserlaufs Nordungarns, des Sajó, bei kleiner Abflussmenge untersucht. In vorstehender Abhandlung werden die anlässlich dieser Untersuchungen an 18 charakteristischen Profilen vorgenommenen saprobiologischen Analysen gewertet. Die Resultate der Längsprofil-Untersuchungen beweisen, dass bei kleiner Abflussmenge auf Einfluss der den Sajó belastenden Verunreinigungen, die Wassergüte-Verhältnisse bentträchtigt werden. Die Grundverunreinigung des Sajó besteht in erster Reihe aus organischen Stoffen, die mit hohem Sauerstoffverbrauch und auf verunreinigte Zustände hinweisenden saprobiologischen Bild charakterisiert sind und deren Menge während dem Selbstreinigungsprozess in entsprechenden Mass verringert werden könnte. Die ungarischen Verunreinigungen verhindern oder hemmen meistens den Selbstreinigungsprozess, wodurch die verunreinigenden Stoffe quantitativ und qualitativ angereichert werden. Besonders schlecht ist die Wasserqualität flussab von Kazincbarcika, was für den grössten Teil des Jahres kennzeichnend ist. Den Grund sieht der Verfasser im Wasserverbrauch und in den Wasserverunreinigungen durch die dort angesiedelten Betriebe. Eine geringere Wassergüteverbesserung kann nur an einer kürzeren Flusstrecke unter der Einmündung des Hernád verzeichnet werden.