Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 2. Ülésszak - Hozzászólások a 2. ülésszak témáihoz

130 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Hozzászólások a 2. ülésszak témáihoz amennyit valóban kihasználunk. Kívánatos, hogy a jövőben mind gyakrabban támaszkodjunk helyszíni nagyvizsgálatokra, egyes műtárgyak rendszeres körültekintő megfigyelésére. Ez lehetővé teszi számítási módszereink javítását, eredményeink megbízhatóságának fokozását. Papp Ferenc (VIZITERV) Dolgozatát kiegészítő hozzászólásában a már megépült és a duzzasztás hatásának kitett szivárgók vizsgálatáról számolt be. Az üzemelés kezdete óta eltelt helyszíni tapasztalatok igazolták, hogy az állandósult szivárgás ellenére a megcsapoló csatorna mögötti területeken káros talajvízszint emelkedés sehol nem jelentkezett, sőt a mezőgazdaság ma már a szivárgórendszer előnyeit élvezi, két okból is. Egyrészt azáltal, hogy megszűnt a növények számára kedvezőtlen talajvízszint ingadozás, másrészt pedig úgy, hogy a szivárgókban összegyülekező vizet öntözővízként is hasznosítják. A tények igazolták a szivárgók hatékonyságát, ezzel együtt a helyszíni kísérletek alapján kialakított méretezési módszerek helyességét. Varga György (VIZITERV) Benyújtott, átfogó témát megragadó dolgozatát egészíti ki, néhány gondolattal. A technikai haladás eredményeinek elterjesztéséhez országos és ágazati szabályozási kiadványok készülnek, ugyanakkor ezek egyre nehezebben áttekinthetőek. A vízügyi műszaki tervezés során jelenleg több mint 10 ezer szabályozási kiadványt kell figyelembe venni. Elérkeztünk tehát oda, hogy meghatározzuk a műszaki szabályozás gépi tárolásának irányait. A kérdést csak az építéstervezésben érdekelt tárcák és a Magyar Szabványügyi Hivatal együttes munkája oldhatja meg. A tervezési folyamat korszerűsítésénél a feladat az alkotói időhányad növelése. Megvizsgálva egy kiviteli terv fázisait a munka lezárásáig, 77 fázis volt elkülöníthető és ebből mindössze kettő a változatok elemzése. Azt hiszem ez is indokolja a korszerűsítés szükségességét. Bozóky-Szeszich Károly (Budapesti Műszaki Egyetem) Remetey-Lublói beküldött dolgozatához kapcsolódva hangsúlyozza, hogy vízellátási hálózatok vizsgálatánál a gépi számítási eljárások nagyszámú változat vizsgálatát teszik lehetővé. Ma a nagyszámú változat okoz gondot, most sokból kell választania a tervezőnek. Éppen ezért próbáltak olyan programot kialakítani, amely már jól becsült értékekből kiindulva végzi el a tervezést és megkönnyíti a mérnök értékelő munkáját. A referátum említette, hogy vízellátási vonalon sok program áll rendelkezésre. Ez bizonyos mértékig a múltban szükségszerű volt, mert a felhasználóknak más és más géphez volt összeköttetésük. Törekedni kell arra, hogy a felesleges párhuzamos munkákat elkerüljük, de a speciális igények miatt teljesen kiküszöbölni nem lehet. Fontosabbnak annak hangsúlyozását tartaná, hogy az új programok a meglevő programokat fejlessze és ne visszalépés legyen. Fontosnak tartja, hogy az egyes programok adatmegadása az adatlap szintjéig kompatibilis legyen, mert akkor a több helyen való felhasználás lehetősége fennáll. Milan Vimazal (SIGMA cég, Csehszlovákia) A Sigma cég, mint tröszt 11 gyártó vállalatot egyesít, amelyek szivattyúberendezéseket és csővezeték berendezéseket gyártanak. A vállalat termelése egyre növekszik, berendezései tökéletesednek. A külkereskedelmi ügyletekkel az Intersigma foglalkozik. Az elmúlt években Csehszlovákiába és 17 országba szállították termeivényeiket. A vállalat szivattyútelepek, vízmű berendezések, öntözőtelepek felszerelési és üzembehelyezési munkával foglalkozik. Valló Sándor (VIZITERV) Rövid hozzászólásában a vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás aktuális tervezési problémáit foglalja össze. Két fő szempont érvényesül a jövőben ezen a területen. Az egyik regionális rendszerek kialakításának a szükségessége, a másik a környezet szennyeződés hatásának, illetve a környezetvédelem fokozott szükségességének az igénye a tervezés során. A regionális vízgazdálkodási tervek készítése ma már elengedhetetlen feladat, amelynek során mind a mennyiségi, mind a minőségi feltételeket ki kell elégíteni. Fehér Ferenc (VITUKI) A hidrológia, különösen az utóbbi 10 évben, igen komoly eredményeket produkált, amelyet a rendszerhidrológia szó alatt szokás a szakirodalomban és a szakterületen összefoglalni. A rendszer-hidrológia tulajdonképpen a hidrológiai folyamat egészének vagy a hidrológiai folyamat egy részének, egy összegyülekezési folyamatnak, fizikai, matematikai rendszerrel modellel történő leírása, felderítése. Két fő csoportja az analitikus modellek és a szintetikus modellek egyaránt nagyon jó segítő eszközül szolgálhatnak a műszaki tervezésben. A VITUKI-ban kidolgozott síkvidéki rendszer-hidrológiai modelleket a Vízügyi Tervező Vállalat az elmúlt és az idei év folyamán alkalmazta, egy konkrét öblözet fejlesztési tervezésében. Kollár Ferenc (VÍZITERV) Az egységes Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer kialakításának alapjait, a múlt század végén végrehajtott nagy árvízmentesítési munkák vetették meg. A mentesített területen meginduló termelés, már e század 30-as éveitől egyre inkább igényelte a vízpótlást, mert ez Magyarország legszárazabb területe. Ez a vízpótlás legcélszerűbben az egységes, tározókkal kombinált vízpótló rendszerekkel volt megvalósítható. A Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer következő lépcsője a Csongrádi vízlépcső. Mintegy 300—350 millió m

; hasznosítható tározótérfogat biztosítható gazdaságosan. Ez a leggazdaságosabban illeszkedik az egységes vízpótló rendszerbe, mely távlatilag a Duna—Tisza csatorna építésével is számol. Otto Niedung (Hannover. NSZK cég) A hannoveri (NSZK) cég képviselője gáz és vízvezetékek tisztításával kapcsolatban ismertet három eljárást. Egyes részleteket vetített képeken mutat be. Az eljárások lehetővé teszik a zavartalan üzemelést tisztítás közben is. Pallós Gábor (VIZITERV) A korróziós károk és a korróziós helyzet jellemzésére a VIZITERV az FTI-vel közösen 1970. és 1971ben kár- és állapotfelmérést végzett. A felmérések során megállapítást nyert, hogy az ágazat területén a korróziós szakember hiányzik. A korrózióvédelemmel hivatalból foglalkozó műszaki gárda elméleti és gyakorlati tudása és egész szemlélete nem kielégítő. A jövőben biztosítani kell az ágazati korrózióvédelem személyi, szervezeti, anyagi és műszaki feltételeit. A VÍZITERV keretében létrejött, vízügyi korrózióvédelmi tanácsadó szolgálat kárfelmérő, tanácsadó, szabályozó és szaktervező tevékenységével járul hozzá e program megvalósításához. Dr. Merényi Miklós (VIZITERV) A beadott „vízépítési acélszerkezetek korrózióvédelme" c. cikk kiegészítéseként képekben mutatja be az új acélszerkezetek felületvédelmi munkáit. A Kiskörei Vízlépcső és a Sió torkolati mű felületvédelmét részletezi. Ezeknél 3 ezer tonna acélszerkezet a Kiskörénél