Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 2. Ülésszak - Hozzászólások a 2. ülésszak témáihoz

Környei L.: A műszaki tervezés újabb eredményei Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 129 ten" című dolgozatukban megállapítják, hogy főként a fővárosok és a sűrűn lakott nagyobb városok közművesítése megoldott. A külvárosok vízellátása és csatornázási foka igen alacsony. Szennyvíztisztítás kevés helyen fordul elő. Nagy szükség lenne a vízbeszerzés biztosítása érdekében a rendszeres hidrológiai és hidrogeológiai kutatásra. A fejlődő országokban a népesség gyors szaporodása miatt a vízgazdálkodás területén elsődlegesen az öntözéses növénytermesztés fejlesztése fontos. A lakosságnak a városokba való költözése miatt az ivóvízellátás, a csatornázás és szennyvízkezelés területén jelentkeznek fokozott igények. Hozzászólások a 2. ülésszak témáihoz Kocsis Árpád (VIZITERV) Hozzászólásában rámutatott arra, hogy bár a műszaki tervezés a távlati tervezés koncepciójából indul ki, de szükségszerűen az adott helyzetnek és időpontnak megfelelő igények figyelembevételével más megoldásokat is vizsgál. Mindez nem jelenti azt, hogy a távlati tervezés és a műszaki tervezés között ellentét lenne, hanem éppen ez biztosítja a fejlődést. Felhívja a figyelmet arra, hogy a mai vízgazdálkodási létesítményekben sokkal bonyolultabb technológiai berendezéseket alkalmaznak, az építés is egyre inkább szerelés jellegűvé válik. Előkészítésük sokkal nagyobb és átfogóbb tervezési munkát igényel. így az irányító szerveknek is érdeke, hogy a tervezés elvégzésére kellő időt biztosítson, a tervezőnek pedig kötelessége, hogy a legkorszerűbb és leggazdaságosabb megoldást nyújtsa. Quirico Domonkos (OVH) Hangsúlyozza, hogy az OVH Vízgazdálkodási Főosztálya arra törekszik, hogy fokozott mértékben legyen biztosítva a tervezésre fordítandó idő, az alternatív megoldások kidolgozásának feltétele. A főosztály törekszik arra, hogy a tervezők optimális ellátottsága biztosítva legyen. Szervezettebbé kell tenni a műszaki tervezés információcseréjét, arra kell törekedni, hogy a tervezésben, kutatásban, fejlesztésben elért eredményeket minél szélesebb körben lehessen hasznosítani. Felszólalásában hangsúlyozza, hogy a beruházások megvalósításában meghatározó szerepe van a műszaki tervezésnek. Éppen ezért törekedni kell arra, hogy a műszaki fejlesztés és a műszaki szabályozás eredményeinek hasznosítása a tervezésben tervszerű és intenzív legyen. A tervszerűséget úgy lehet biztosítani, ha a műszaki tervezés termelési folyamatában határozottan megjelöljük azt a helyet, ahol a műszaki tervezés pillanatnyi igényeivel összevethető a műszaki fejlesztés, a műszaki szabályozás, valamint mindezek hasznosulásának feltétele, a tervező ezekről való tájékozottsága. Erre alkalmas szintnek látszik a tervező vállalatoknál a műszaki tanács fóruma, amely előtt a tervező ismertethetné. hogy a rendelkezésre álló műszaki fejlesztési és szabályozási termékek közül melyekre támaszkodik, illetve melyek azok, amiket nem tudott felhasználni annak ellenére, hogy a témához kapcsolódnak. A műszaki tanács így közvetlen irányítást gyakorolhat a műszaki tervezés igényeit szolgáló fejlesztési és szabályozási tevékenységre. KohutJános (VIZITERV) A műszaki szabályozásnak a vízügyi műszaki tervezésben betöltött szerepével kapcsolatban tesz kiegészítő megjegyzéseket. A vízügyi ágazati műszaki szabályozás szempontjából különösen fontos szabványokat külön is kiemeli. Fekete Jenő (OVH) Varga György dolgozatából emel ki néhány gondolatot. A vízgazdálkodás fejlesztésének alapvető követelménye a vízügyi műszaki tervezés fejlesztése. Ennek két oldala van: — a tervezés folyamatának fejlesztése, — a tervdokumentáció tartalmi fejlesztése. A létesítmény gazdaságos kialakításának előfeltétele a magasszintű tervezés, a korszerű geotechnikai és geodéziai feltárás, variációk kidolgozása és kiértékelése, számítógépes módszerek alkalmazása. A tervezés folyamatának korszerűsítéséből a légifotó interpretáció alkalmazásának lehetőségét, a geotechnikai és geodéziai felmérések korszerűsítésének fontosságát emeli ki. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezői munka fejlesztésének megvalósításához szükséges megvizsgálni a gazdasági szabályozók ösztönző hatását a tervezői tevékenység fejlesztésére. Dr. Zicgler Károly (VIZITERV) Hozzászólásában a tervezésfejlesztéssel gépész-villamos szempontból foglalkozik. A gépészeti-villamos szakterület a komplex létesítmény-tervezésben egyre növekvő szerepet játszik. A vízgazdálkodási tervezésben, a technológiai folyamat hagyományosan vízépítő mérnöki elgondolása ma már nem elegendő. A magas géphányad, és a gépválasztékban való optimális eligazodás a gépész tervezők korai bevonását is igényli. Sőt egyes esetekben a főtervezői tevékenység, az ipari létesítményekhez hasonlóan gépészeti oldalról fogható jobban meg. A folyamatszabályozással és automatikával is rendelkező létesítményeknél, villamos szaktervezők válnak a koncepciót kialakító vízépítő mérnökök első partnereivé. Javasolja, hogy a tervező vállalatok gépész-villamos egységei vállaljanak a gyáripar részére konstrukció fejlesztési munkákat. Az ilyen rendezett gyártmányfejlesztési tevékenység azzal az előnynyel is jár, hogy a tervező vállalatnál nem szakadnak el a gyártási feladat végigkísérésétől. Ezen kívül a tervező vállalat a nála kialakított gyártmány alkalmazásában is jelentős időbeli és ismereti előnyhöz jut. Janus Kindler (Varsói Műszaki Egyetem) A Lengyel Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási Bizottsága képviseletében vett részt a konferencián. Örömmel látja, hogy a benyújtott dolgozatok és a hozzászólások nagy súlyt helyeznek a gazdasági problémákra. E témának nagy irodalma van külföldön. Véleménye szerint állandó kötetlen jellegű kapcsolatot kell fenntartani. Magyarország és Lengyelország között e kérdésben a vízgazdálkodás területén is. Herzog Henrik (VIZITERV) A geotechnikai előmunkálatok és tervezések terén tapasztalt fejlődésben két irányzat térhódítására mutat rá. Egyrészt a geotechnikában és a geohidrológiában is az elektronikus számítógépek, analóg modellek egyre kiterjedtebb alkalmazása válik lehetővé. Fontos a gép által adott végeredményt kritikus szemmel értékelni és egyes esetekben a megoldandó kérdést gazdasági vagy biztonsági szempontból helyszíni nagykísérlet alapján elbírálni. Ez tekinthető a geotechnikai előmunkálatok és tervezések második jellemző fejlődési irányának. Ügy véli, az ilyen jellegű megfigyelésekre lényegesen több alkalom kínálkozik, mint