Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 2. Ülésszak - Környei László: A vízgazdálkodási létesítmények műszaki tervezésének újabb eredményei

128 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Környei L.: A műszaki tervezés újabb eredményei 1. Duna-szoros régió (Visegrád—Nagymaros) 2. Szentendrei régió 3. Váci régió. Kamarás Miklós „Az agrotechnika szerepe a vízgazdálkodásban" című dolgozatában összefoglalja a mezőgazdasági művelésnek a vízfelhasználásra gyakorolt hatását. Rámutat, hogy a természeti tényezők közül a domborzat és az éghajlati elemek, a talajtulajdonságokkal egyet,emben alapvetően megszabják a mezőgazdasági termelés kereteit és lehetőségeit. A kedvezőtlen tulajdonságú területeknél a hasznosítási nehézségeknél is mindig megtalálhatók a korszerű vízgazdálkodás követelményei. A mesterséges trágyaszerek bő választéka miatt a tápanyag visszapótlás problémája csökken és egyre inkább a víz kerül a terméshozam meghatározó tényezőjévé. KocsoncLi Csaba az öntözővíz egyenletes elosztását dombvidéki esőztető telepek esetén tárgyalja dolgozatában. Dombvidéken a szárnyvezeték mentén előálló nyomás egyenlőtlenséget a súrlódáson kívül erősen befolyásolja a geodétikus szintkülönbség. A kiadagolt vízmennyiség egyenlőtlensége az eróziós folyamatok megindulását, az öntözővíz nem kellő hasznosulását eredményezik. Számítógépes programban vizsgálták a domborzat hatását négy különböző típusú szárnyvezetékre. Grafikusan ábrázolták a szórófejek vízhozamában észlelhető százalékos eltéréseket. Általában 2—3" /'() az a terepesés, amely mellett a legkedvezőbb a szárnyvezeték nyomás-eloszlása és egyben a szórófejek vízhozamainak egyenletessége is. Röser Ottó a hazai nagyüzemi esőztető szivattyútelepek fejlődésének legutóbbi 10 esztendejét tárgyalja dolgozatában. Elsősorban a szivattyútelepek gépészeti automatizálási kérdéseivel foglalkozik. A megbízható automatikus üzemet a függőleges tengelyelrendezésű gépek alkalmazása biztosította. Ez leegyszerűsíti az indítási műveleteket az automatizálásnál és csökkenti a beépítés helyszükségletét. A szivattyútelepek kialakításának máig sem lezárt problémaköre a felépítmény kérdése. A hagyományos anyagokból, vasbetonból és téglából kialakított gépházak mellett, műanyagívekből épített sátortetős megoldású felépítmény is készült. A VlZITERV házi tervpályázatán az elmúlt időszakban a szabályozásra korszerű fordulatszám-szabályozás is kialakításra került. A szivattyútelepek kialakítása megfelelő alapot szolgáltat arra, hogy a KGST keretében a témában most folyó egységesítési munkába a magyar fél is tevékenyen bekapcsolódjék. Mohos Ottó földmedrű csatornák fenntartási és biotechnikai munkáinak gépesítésével foglalkozik dolgozatában. A csatornahálózat fenntartásánál rámutat a magas fokú gépesítés alkalmazására, mely az egyre fokozódó munkaerőhiányt pótolja. A jelen dolgozat elsősorban a levezető csatornák fenntartásával foglalkozik, a Nyugatmagyarország-i Hansági területen. Dr. Merényi Miklós—Pallós Gábor dolgozatukban a vízépítési acélszerkezetek korrózióvédelmével foglalkoznak. Rámutatnak arra, hogy a vízügyi ágazat 70 milliárd nagyságrendű állóeszközén belül 20% az olyan technológiai és gépészeti berendezés, mely a korrózió hatásának ki van téve. 1980-ig további 128 000 tonna acélszerkezet beépítésére kerül sor. Az OMFB vízügyi korróziós bizottságán belül felhasználták a 7 éves vízi kitéti vizsgálatok, üzemi és félüzemi kísérletek .eredményeit és a vízépítési acélszerkezetek több éves felületvédelmi tervezési tapasztalatait. Felhívják a figyelmet arra, hogy mindig olyan védelmet kell alkalmazni, amely az igényelt helyen a kielégítő védelmet jelenti. A vízügyi gyakorlatban fémbevonat rendszerek, festékbevonat rendszerek, kombinált (fém -f- festék bevonat rendszerek) kerülnek alkalmazásra. A dolgozatban foglalkoznak a felületvédelem gazdaságosságának kérdésével. Váradi Gyula „Az aktív korrózióvédelem alkalmazása a közműveknél" című dolgozatában a katódos védelemmel foglalkozik. Röviden rámutat dolgozatában a csőtávvezetékek, városi csőhálózatok, vízkivételi művek, acéltartályok, zsilipek és fúrt kutak korrózióvédelmi megoldásaira. Eddigi tapasztalatok szerint a katódvédelmi beruházás nem haladja meg az összberuházás 0,5—2%-át. Takács István dolgozatában ismerteti a vízgazdálkodás tervezési problémáit a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A vízgazdálkodás ősi szokásjog alapján fejlődött ki, elsődlegesen a rizstermesztés igényeinek megfelelően. Az évi kétszeres aratás szokásos. A túlnépesedés miatt a dombvidéken is szükséges öntözni, ennek előfeltételét képezi a dombvidékeken és a hegyvidékeken a víz tározása. Nagy nehézséget okoz az új területek bekapcsolásánál az őserdő kiirtásával fellépő nagymérvű talajerózió. Ivóvízellátás csak a nagyobb városokban megoldott, de ott is csak részlegesen, főként közkifolyós rendszerrel és az ivóvízfogyasztás hozzávetőlegesen 20—70 l/fő/nap. Mélyfúrású és ásott kutakból történik a vízbeszerzés, melyek legnagyobb része fertőzött. Az ipar vízigényét felszíni vizekből elégítik ki. A folyók vízjárása csapadékos időszakok miatt nagyon tág 'határok között változik, pl. a Vörös folyó kis vize 2000 im

3/sec, árvize: 25— 30 000 m

3/sec. A vízjáték meghaladja a 10 métert. A vízkészletgazdálkodás gyakorlati megvalósítására az első lépések megtörténtek. Bardóczy Lajos—Szlávik Sándor—

Witting hoff Béla „Vízellátás-csatornázás tervezési problémák Észak-Afrikában és a Közel-Kele-