Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 2. Ülésszak - Környei László: A vízgazdálkodási létesítmények műszaki tervezésének újabb eredményei
Környei L.: A műszaki tervezés újabb eredményei Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 127 100 kg súlyú sertés pedig BOI 5-ben kifejezve 10 Lae-nek felel meg. Az állatlétszám fejlesztése alapján a várható szennyezés nagyobb lesz, mint a városi, ipari összes szennyezés hatása. A nagyüzemi állattartás szennyvíz és hígtrágya kezelése, valamint elhelyezése agronómiai, állattenyésztés-technológiai, biológiai, kémiai, talajtani, meteorológiai, humán és állategészségügyi, építészeti, gépészeti, automatikai és nem utolsó sorban hidraulikai kérdés. Sohasem szabad elfeledkezni arról, hogy a hígtrágya kezelésnél az egészségügyi szempontokat figyelembe vegyük, mivel a mezőgazdasági hulladékokban jelentkező csíraszám nagyságrendje 10-szerese a háziszennyvíznek. Szabó Károly dolgozata is a hígtrágya-hasznosítás és elhelyezés kérdésével foglalkozik. Dolgozatában elsődlegesen az öntözéses hasznosítás lehetőségeit és feltételeit tárgyalja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a hasznosítással kapcsolatban új alapfogalmak bevezetése vált szükségessé és ezt részletesen a már elkészült szakmai szabvány tartalmazza. A hígtrágya előkezelése két csoportba sorolható: szétválasztás (szeparálás), egységesítés (homogenizálás). Kardhordó Bálint—Szabó Károly cikke egy korszerű dombvidéki öntözőrendszer kialakítását tárgyalja monokultúrás kukorica termesztésre. Ez a terület az Agárd-i A. G. és az annak környékén levő, mezőgazdasági üzemek. Az öntözőrendszer kialakításának alapelveinél a tervezők többek között figyelembe vették, hogy — az állattartó telepeken keletkező hígtrágya öntözéssel hasznosítható legyen, — az ipari és kommunális szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása az öntözés révén megoldást nyerjen. Dr. Juhász Endre—Bártjay Csaba dolgozatában foglalkozik a Dunakanyar regionális szennyvízelvezetési rendszerének kialakításával, figyelemmel a főváros körüli üdülőhelyek elhelyezésére és a befogadó vízminőség védelmére (1. ábra). E terület a főváros mellett Esztergomtól Budapestig a Duna mindkét oldalán terül el. A szennyvízkérdések megoldását megnehezíti, hogy a terület a főváros ivóvíz ellátásának bázisa is. A területen csupán Vác és Szentendre város az, ahol korszerű szennyvíztisztító és hozzátartozó gyűjtőhálózatok találhatók. A Duna vizének védelme a főváros feletti szakaszon közegészségügyi szempontból elsőrendű feladat. A térségben a földrajzi adottságokat is figyelembe véve, 3 szennyvízelvezetési régió kialakítását javasolják:
