Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 2. Ülésszak - Környei László: A vízgazdálkodási létesítmények műszaki tervezésének újabb eredményei

Dr. Dévényi J.: Űj módszerek a tervezés előmunkálatainál Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 125 tosítja a koncepcióalkotás magasabb színvonalát. A tervezőmérnök munkastílusa megváltozik és az új stílus új ismereteket is követel majd; ismernie kell a modern számítási módszereket, járatosnak kell lennie a programozásban, részt kell vennie a vizsgált rendszert reprezentáló matematikai modell keresésében. A vízgazdálkodási műszaki tervezés új módszereinek és eljárásainak elemzése alapján megállapítható tehát, hogy már a jelenlegi helyzetet is a számítógépes eljárások fokozott ütemű alkalmazása jellemzi, ami a jövőben várhatóan még fokozódik. Kialakult az a mérnökgárda, amely a jövő ilyen jellegű feladatainak megoldására képes, tehát a tervező vállalatok e szellemi fejlesztéshez jelentős bázissal rendelkeznek. A számítógép kapacitások megfelelő alakulása esetén az érdekelt vállalatok, intézmények ilyen jellegű tevékenységének koordinálásával, a párhuzamos fejlesztések elkerülésével az előrehaladás biztosított, a kézzel fogható eredmények pedig a vízgazdálkodási célkitűzések megvalósításában fognak majd megnyilvánulni. A vízgazdálkodási létesítmények műszaki tervezésének újabb eredményei KÖRN Y El LÁSZLÖ* Összefoglaló beszámolómhoz 23 tanulmány anyagát ismertetem, melyek a műszaki tervezés területén különböző, sok esetben a vízgazdálkodási tervezés meghatározó jellegű kérdéseivel is foglalkoznak. A beküldött dolgozatokat az alábbi témák szerint lehet csoportosítani: 1. Alapozással és előmunkálatokkal kapcsolatos kérdések. 2. Vízellátással, vízkezelő-berendezésekkel foglalkozó tanulmányok. 3. Szennyvízkezelés, szennyvízcsatornázás, hígtrágya hasznosítás. 4. Öntözés, lecsapolás. 5. Korrózió-védelmi tanulmányok. 6. Fejlődő országok vízgazdálkodási tervezésével kapcsolatos tanulmányok. Herzog Henrik tanulmánya tárgyalja „Az alaprétegek alakváltozásának szerepét folyami vízlépcsők építésével." Tanulmányában foglalkozik a Kiskörei Vízlépcső folyami műtárgyainak tapasztalataival. Az alaprétegek alakváltozási tulajdonságai nemcsak a rétegek minőségétől, hanem állapotuktól is függnek. Ebből a szempontból azok a fiatal laza üledékek — finom szemcsés és kötött talajok — jelentősek, amelyek egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékű geológiai előterhelésen estek át. Magyarország nagyobb folyó-völgyeire nagy vastagságban települt, ilyen jellegű rétegek a jellemzőek. Vízlépcsők nagyméretű és mély alapgödreinek kiemelésekor a gödörfenék alatti rétegekben számottevő feszültségcsökkenés és így a rétegek expanziója következik be, itt szerepet játszik a rétegek rugalmas alakváltozása és a vízfelvétellel járó duzzadás is. A rétegek alakváltozása szempontjából az időtényező szerepe kettős, az egyik a különböző * Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest építési fázisok sorrendje, időtartama, esetleges egyidejűsége, a másik a feszültségváltozásokkal előidézett alakváltozások időfüggvénye, konszolidációs folyamata. A megépített alaptest abszolút magassági helyzete a létrehozott feszültségkülönbségeken kívül az építés ütemétől is függ. A Kiskörei Vízlépcső építésénél e mozgások nagyságrendjére jellemző, hogy az építés különböző fázisaiban bekövetkezett emelkedés összértéke elérte az 5 cm-t, az összsüllyedés pedig megközelítette a 10 cm nagyságrendet. Papp Ferenc dolgozatában foglalkozik a „Kiskörei duzzasztótér mentén a gát alatti szivárgás hidrogeológiai előmunkálatának helyszíni kísérleté"-vel. E munkának feladata volt a tározótér menti megcsapoló rendszer kialakítása úgy, hogy a tervezett duzzasztás hatására a mögöttes területet károsodás ne érje. 1967-—68ban az Aranyos-i folyókanyarban helyszíni kísérletet hajtottak végre egy kb. 60 ha nagyságú kísérleti medencével, melyben a tározónak megfelelő vízszinteket állították elő. A gát mentén 7 különféle típusú szivárgó rendszert építettek be. A kísérleti munka az éves folyamatos üzemeltetés adatsorát dolgozta fel és a gyakorlati eredményeken kívül elméleti eredményre is vezetett. Dr. Léczfalvy Sándor dolgozatában a felszín alatti vizekre telepített víztermelő telepek tervezési kérdéseit tárgyalja. A vízműrendszerek kialakításánál két szempontot tart fontosnak: a fokozatosság és a biztonság elvét. A fokozatosságot a beruházási költségek szakaszolhatósága, a biztonságot a vízmű telepektől az ellátó helyekre vezető távvezetékek meghibásodása, valamint a kutas vízbeszerzésnél előálló vízminőségi kérdések oldaláról vizsgálja. Dolgozatában foglalkozik a kútrendszerek kialakításával, bányák víztelenítési kérdéseivel.