Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 2. Ülésszak - Környei László: A vízgazdálkodási létesítmények műszaki tervezésének újabb eredményei

126 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Környei L.: A műszaki tervezés újabb eredményei Hay den Rudolf „Nagy átmérőjű azbesztcementcsövek" felhasználási módjaira hívja fel a figyelmet dolgozatában. Ausztriában 1967 óta több ezer km 1000 mm és 2150 mm közötti átmérőjű azbesztcementcsövet építettek. Dolgozatában rámutat arra, hogy a kiemelkedő minőségű munka — a csőfektetésben is — az egyetlen mód a zavarmentes üzemelésre. Az idomdarabokat, beleértve a csatlakozó kötéseket is, a külső korrózió ellen betonba építik. Az azbesztcementcsöveket újabban alkalmazzák a sajtolásos, hidraulikus úton végrehajtott csőfektetéseknél. Ennek jelentősége egyre nagyobb, főként a gyorsforgalmi utak és más földalatti vezetékek keresztezésénél. Endrey Gyula—Vasvári Lászlóné—Tarján Tibor dolgozata „A víztechnológiai tervezés előkészítésének korszerű módszereit" tárgyalja. A létesítésre kerülő berendezés szempontjából a tervezés-előkészítést tartják egyik legfontosabb feladatnak, mivel a tervezési munka e szakaszában elkövetett hibák gyakorlatilag helyrehozhatatlanok. A szerzők főként tervezési irányelvek készítését tartják helyesnek és kisebb jelentőséget tulajdonítanak a szabványoknak és a típusterveknek. A felszíni vizek felhasználása esetén a tervezés előkészítési munkához tartozik a közvélemény előkészítése arra, hogy a felszíni víz minősége más, mint az addig felhasznált talajvizeké. Ennek elmaradása pl. Pécs vízellátásánál komoly problémákat okozott. A vízanalitikával kapcsolatban a vízminta vételezés módjának, időpontjának fontosságára hívják fel a figyelmet. Szükséges víztechnológiai előkísérletek végzése. A tervezési gyakorlatban erősen hiányolják, hogy főleg a lágyítás és a hűtővíz kezelés területén nem folytatnak előkísérleteket. Pálhidy Attila, Nagy Gusztáv—Palágyi Pál dolgozata a tervezés és a kivitelezés lebonyolítását tárgyalja, ugyancsak a vízkezelő berendezések létesítésénél. A dolgozat szerzői nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy a komplikált gépi és villamosberendezésekkel felszerelt és műszerezettséggel ellátott vízkezelő berendezéseknél növekedett a műszaki előkészítéssel, annak színvonalával szemben támasztott igény. Fontos feltétel, hogy a víztechnológiai berendezést egy fővállalkozó vállalat vitelezze ki. A fővállalkozó a terveket részletesen vizsgálja át, munkáját a szükséges alvállalkozókkal, a technológiai gépészeti vállalkozóval időben egyeztesse. Az üzemelő vállalat irányító, vezető szakembereit az építésnél a kivitelezés időszakában már alkalmazni kell, így a berendezéseket még építés közben megismerik. Az ismeretszerzésen kívül az üzemelő szakemberek a beruházó érdekeitől függetlenül ellenői'zést tudnak gyakorolni. A próbaüzemelés irányítását a tervezőnek az üzemelővel együtt célszerű végrehajtani. A tervező közreműködése a kezelési utasítás végleges összeállításánál is szükséges. V. Zeppernick mérnök bemutatja dolgozatában az NDK-ban, főként a mezőgazdasági területeken alkalmazott kis víztisztító berendezést. A szűrő vasas vizet tisztít. Szűrőgyertyás típust alkalmaznak 400—800 mm átmérőjű szűrőtartályokkal. A berendezések kezelés nélkül automatikusan üzemelnek és csupán 2—9 hónaponként szükséges az ellenőrzésük. Alkalmazásuk főként 10 m

3/óra teljesítmény alatt gazdaságos. Dr. H. J. Walter dolgozatában foglalkozik a flokkuláció folyamán szükséges kémiailag optimális körülmények előállításával. A flokkuláció során fontos a megfelelő sebesség biztosítása és annak az időtartama. Felhívja a figyelmet a Csehszlovákiában és az Egyesült Államokban végzett kísérletekre. Szelényi Emil az ivóvíztisztító művek korszerű irányítástechnikai rendszereivel foglalkozik. Vízműveink túlnyomó részében vezérléstechnikai megoldások vannak, a szabályozások ritkábbak. Nagyobb vízművek vagy vízműrendszerek eddig részleges automatizálást alkalmaztak. A Telefongyár a VÍZITERV tervei alapján a tervezés, kivitelezés és karbantartás egyszerűsítése, megkönnyítése és a beruházási költségek csökkentése érdekében kidolgozta a tolózár és gépvezérlő típus-áramkörök sávjait és az optimalizált logikai egység sorozatgyártása meg is indult. A Telefongyár mellett alkalmazásra kerültek VSSB (VEB WERK FÜRSIGNAL-UND SICHERUNGSTECHNIK BERLIN) cég berendezései is. Pfaff Lajos—

Rauch József és Palágyi Pál szerzők foglalkoznak a csatornahálózatok és átemelőtelepek kapcsolatának kérdésével. Dr. Herédy Sándor—Tasfy László az ipari szennyvízkezelés területén egyes tervezési kérdésekkel foglalkoznak. Az előzetes vizsgálatok és a nyers szennyvizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek megállapítása után, az egyes tisztítási műveletek laborszintű vagy félüzemű kísérleteit kell végrehajtani. Ipari szennyvíz esetén lényeges a gyártástechnológia megismerése; az egyes üzemrészekből elfolyó szennyvizek külön vagy közös kezelésének vizsgálata; a recirkuláltatás lehetőségének megállapítása; a tisztítás során keletkező másodlagos hulladékok felhasználásának, átalakításának, elhelyezésének vizsgálata. A szerzők példákat hoznak fel galvánüzemi, gépkocsimosó, gázgyári benzinbontó berendezések szennyvízkezelésére. Dr. Bartha^ István foglalkozik a nagyüzemi állattartó telepek szennyvizeinek kezelésével. A kérdés nagyságrendjének szemléltetésére rámutat, hogy egy 500— kg súlyú szarvasmarha szennyvízterhelése 92 Lae-nek felel meg; egy