Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 1. Ülésszak - Csanádi Lajosné dr.: A távlati tervezés hidroökonómiai vonatkozásai
Cs a nádi L .-né dr.; A távlati tervezés Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 115 és annak egyik lényeges részét képezik. Emlékeztetek ebben a vonatkozásban: — a Fazekas Imre dolgozatában említett számítási módszerre; ha a szükséges észlelések és egyéb feltételek biztosítva vannak, a jövőben mód nyílhat adott környezetvédelmi célok elérését biztosító vízminőség szabályozására. — Árkai István tanulmánya előrevetíti, hogy milyen feladatokat jelenthet a jelenben és a távlatban a mezőgazdaság iparosítása, elsősorban a nagy központi állattartó telepek elterjedése, ami különösen a megfelelő befogadót nélkülöző alföldi területeken igen jelentős környezeti ártalmak forrása lenne, ha nem gondoskodunk a keletkező igen tömény szennyvizek és hígtrágya megfelelő kezeléséről és elhelyezéséről. — Rácz Miklós Budapest és a környező településgyűrű közműfejlesztésével kapcsolatban konkrét javaslatokat tesz a Duna és a Dunába ömlő kisvízfolyások mentesítésére a jelenleg befolyó és a jövőben tovább növekvő szennyezésektől, többek között az Észak-Pesti Szennyvíztisztító-telep létesítésével és a településgyűrű szennyvízelvezetésének megoldásával. — a Megyesi István tanulmányában ismertetett vízminőségvédelmi regionális tervek az érintett vízgyűjtőkön biztosítják a környezetvédelmi szempontok konkrét és szervezett kielégítését. Mind a környezetvédelem, mind a közös vízgyűjtőkön végzett vízgazdálkodási távlati tervezés problémái nemzetközi kérdéssé terebélyesednek. Erre utalnak tanulmányaikban: — Dr. Hankó Géza a tiszavölgyi ötoldalú együttműködés és távlati vízgazdálkodási keretterv tekintetében, — Balló Iván a több országot érintő vízgyűjtőkben az emberi beavatkozás okozta változások figyelembevétele terén, — a Megyesi István által ismertetett vízminőségi regionális tervek közül a folyamatban levő Sajó és Felső-Duna vizsgálat nem csupán magyar—csehszlovák közös érdekeltségű, hanem egyben a Világegészségügyi Szervezet által támogatott munka. — a Bosznay Miklós tanulmányában szereplő ,,Fertő-táj vízgazdálkodási fejlesztési terv" ugyancsak Ausztriával közös érdekű problémákat is érint. A rendszer-tervezésnek csak egyes elemeit érintették a dolgozatok szerzői. Ez látszólag arra mutat, hogy a távlati tervezésnek ez a sokatígérő új módja nálunk még csak alakulóban van és nem érett meg még arra, hogy összefogó tanulmányban is kikristályosodjék. Meg kívánom azonban említeni, hogy a bevezetés alatt álló egységes vízügyi nyilvántartás várhatóan a rendszer-tervezés számára is hasznosan felhasználható adatokat, illetve adathalmazt fog szolgáltatni. A távlati tervezés hidroökonómiai vonatkozásai CSANADI LAJOS NÉ dr.* A dinamikusan fejlődő gazdaságokban már a közelebbi, de különösen a távolabbi jövő tervezése szükségszerű és egyre bonyolultabb feladattá válik. A gyorsuló ütemben fejlődő gazdaságokban végbemenő változások, a társadalom és gazdaság közötti szövevényes kölcsönhatások és folyamatok bővülése a távlati tervezéssel szemben mind nagyobb követelményeket támaszt, s ezért egyre inkább szükség van a tervezési munka tudományos alapon történő módszertani és gyakorlati továbbfejlesztésére. A gazdasági-társadalmi folyamatok és a vízgazdálkodás közötti kölcsönhatások feltárása, elemzése és várható változásainak előrejelzése elsődlegesen ökonómiai módszerekkel lehetséges. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a hidroökonómia, az ökonómiai tudománynak az a szakága, amely a társadalom, a gazdaság, valamint a vízgazdálkodás közötti kölcsönhatások és folyamatok feltárásával foglalkozik, az utóbbi évtizedben világszerte jelentősen kifejlődött. A vízgazdálkodásnak a társadalmi-gazdasági * OVH Vízkcszletgazdálkodási Központ, Budapest fejlődésnek megfelelő, azzal összhangban történő fejlesztése csak oly módon képzelhető el, ha előre ismertek mindazok a társadalmi vagy gazdasági igények, amelyek az ágazat különböző tevékenységei felé irányulnak majd. Hazánkban a vízgazdálkodás a népgazdaság ágazati rendszerében a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével vált önálló ágazattá. Az ágazat infrastrukturális jellege következtében tevékenységének társadalmilag szükséges körét meghatározza úgyszólván valamennyi népgazdasági ág fejlődése. Ezért a vízgazdálkodás távlati terve átfogja az ágazat egész tevékenységét, tekintet nélkül, hogy azok mely szektorhoz és irányítószervhez tartoznak. Mivel a vízgazdálkodás távlati tervezésének egyik fő kiindulási alapját képezik a társadalmi igények, melyek a népgazdaság felől az ágazat felé irányulnak, feltétlenül indokolt a tervezésben az ökonómiai megfontolások és módszerek bevezetése és széles körű alkalmazása. A közép-, hosszú- és nagy-távlatú vízgazdálkodási tervek biztonságosabb megalapozása érdekében tehát szükségszerű volt a tervező munkában a hidro-
