Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 1. Ülésszak - Pap István: A távlati tervezés műszaki vonatkozásai

114 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Csanádi L.-né dr.

: A távlati tervezés nőségi gazdálkodásra tesznek konkrét javaslatot Eger város példáján. — A víztározás kérdését a felszíni vizek vonatkozásában dr. Szász Jánosné érinti az öntözés tározótér igényének meghatározása kapcsán, a tározótér optimalizálására törekedve. Tirvol László a rétegvízészlelő hálózat kiépítésével kapcsolatban felveti az arra alkalmas rétegekben való víztárolás lehetőségét. Ezek a rezervoármechanikai beavatkozások a rétegvizek dúsításán alapulnak. — Az optimalizálásra törekvés a vízgazdálkodási távlati tervezés metodikai fegyvertárába is bevonult. Ezzel a témával 6 tanulmány foglalkozik többé-kevésbé részletesen. — Popchev J. P.—

Gouevski J. V. Bulgária, „A vízkészletgazdálkodás tervezésének kritériuma és matematikai modellje" c. dolgozatukat egy általános rendszerelméleti bevezetővel kezdik. A vízrendszer-szabályozás kritériumának tekintik: — a kapcsolatot a szóban forgó régió vízkészlete és népgazdasági ágai között, — az állam érdekei megelőzik a vízhasználók érdekeit, — biztosítani kell az egyes termelő ágazatok állandó nagyságát. Ez utóbbi feltétel általában nem teljesül, ami a javasolt modellnek egyik hátránya. Korlátozott igénykielégítési lehetőségek esetén az egyes vízhasználók veszteségének összminimuma adja a célfüggvényt. A szerzők a továbbiakban bemutatják az egyes felhasználók termelés-csökkenésének kompenzálási módját is, ennek alapján kiegészítik a modellt. — Dr. Szász Jánosné „A haszon- és kárfüggvények használata a kiépítési variánsok kiértékelésében" c. tanulmánya a vízgazdálkodás különböző területein igen figyelemreméltó optimalizálási vizsgálatokat tárgyal. A haszon- és kárfüggvények alkalmazását a Balaton optimális vízszintszabályozásának példáján mutatja be, amely figyelemreméltó eredményeket hozott. A kérdés komplexitása miatt az eljárás további finomítására és vizsgálatára volna szükség. Az eddig szokásos gazdaságossági vizsgálat ugyanis legfeljebb a „tiszta jövedelem" meghatározásáig jutott el, s nem foglalkozott az időtényező gyakorlati alkalmazásával, a keletkező haszon- és illetve kárértékekkel, vagy az egyes tényezők hatásának súlyozásávalstb. — Műszaki-gazdasági optimalizálásra nyújt módot a Csipes Marian—Némethy László által javasolt módszer is a síkvidéki árvízi tározók méretezésére. — Dr. Bogárdi István—Horkai András által az árvízvédelmi töltések védőképességének meghatározásánál bevezetett biztonsági tényező a jellemző védvonalszakaszok leg-gyengébb pontjainak kimutatásával a védvonal erősítése, illetve a védelmi munkák megszervezése tekintetében optimális intézkedések hozatalára nyújt lehetőséget. — Dr. Oroszlány István professzornak a vízkészletek súlyozásával foglalkozó tanulmánya végeredményben az öntözővíz ellátás és részben a belvízlevezetés műveleteinek optimalizálására nyújt lehetőséget. — A Megyesi István dolgozatában ismertetett vízminőségvédelmi regionális tervek végső soron optimális vízminőségvédelmi beavatkozási program kidolgozására irányulnak az érintett vízgyűjtőben. Az eddig ismertetett dolgozatok főként a távlati tervezés vízhasznosítási oldalával foglalkoztak. Azt a körülményt, hogy hazánkban a vízkárelhárítás terén is maradtak feladataink, az is dokumentálja, hogy a vízkárelhárítás kérdésével is foglalkozó tanulmányok érkeztek be. — Csipes Marian—Némethy László „Síkvidéki árvízi tározók méretezése és üzeme" c. tanulmánya az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésének összetett folyamatában első ízben veszi konkrét számszerű vizsgálat alá a tározással történő árvízvédekezés kérdéseit. A szerzők javaslatot adnak a tározók hatásának árvízcsúcs csökkentő szerepére, annak számszerű értékelésére. A módszer alkalmazását a Körösök vízrendszerén mutatják be a szerzők. Figyelemre méltó az a megállapításuk, hogy egy adott árhullámnál az egyes vízállások várható tartama csak a tetőzés alatti magasság-különbségtől függ. — Dr. Bogárdi István—Horkai András „Biztonsági tényező az árvízvédelmi töltéseknél" c. dolgozatának témája aktuális és időszerű, s a legkorszerűbb valószínűség-elméleti módszereket alkalmazza. A leglényegesebb megállapítás, hogy a biztonságot nem annyira a töltések magasításával, mint inkább korszerű építési technológiával, a védőképesség szórásának csökkentésével célszerű növelni. Az árvíz alatti korszerű védekezési munkák a biztonságot jelentős mértékben növelik, egy adott példában a tönkremeneteli valószínűség a védekezési munka figyelembevételével 19%-ról 5%-ra volt csökkenthető. — A vízkárok, elsősorban a vízszennyezés okozta károk elhárítására irányulnak a Megyesi István által ismertetett vízminőségvédelmi regionális tervek is. — Dr. Oroszlány István több helyen idézett tanulmánya a mezőgazdasági terméshozamokban mutatkozó kiesés csökkentésére időszerűnek tartja az áprilisi csapadék okozta belvizek gyorsabb ütemű levezetését. Az összefoglaló ismertetés több helyén már szóbakerült vízminőségvédelmi vizsgálatok és beavatkozások korunk és a jövő egyik súlyponti problémájába, a környezetvédelembe torkollnak