Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

2. szám - Frankó András–Dr. Ponyi Jenő: A szén és nitrogén arányának változása a Balaton felső iszaprétegében

Frankó A.—

Dr. Ponyi J.: A szén és nitrogén aránya Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. 83 Keszthely 2 3 U 5 6 7 Keresztszelvények pontjai 3. ábra. Szervesanyag változása a vizsgált keresztszelvényeken belül Fig. 3. Organic content in the cross-sections studied !). ábra. A szervesanyag megoszlása a Keszthelyiöbölben és környékén Fig. 5. Distribution of organic substances in and in the vicinity of the Bay of Keszthely Müller [2] vizsgálati eredményeivel. Pásztó [9] megállapításaival ez ellentétben áll, minthogy a Keszthelyi-öböl iszapjának karbonát tartalma alacsonyabb, mint a DNy-i medence nagy részén. Jelenleg a karbonátban leggazdagabb iszapterületek a Szigligeti-öböl és Balatonszemes—Ságpuszta közötti vízterületeken található (1. táblázat, XIII. szelvény). A C0

3~ tartalom és az iszapban található állati maradványok (Mollusca- és Ostracodahéj) megoszlása között is összefüggés van [3]. A C/N arányt gyakran használják a különböző vizek iszapjának jellemzésére, tavak tipizálására [5, 7, 11], A Balaton a CjN arányok alapján az eutróf tavak közé sorolható [8, 12]. Rybak vizsgálatai szerint [6], aki csak a szervesanyag mennyisége alapján tipizált, viszont oligotróf. Az egyértelműen magasabb C/N arány a Keszthelyi-öbölben (6. ábra) valószínűleg a Zala-folyó által behozott „humusz-anyagoknak" tulajdonítható. E fogalom alatt tágabb és főleg gyakorlati értelemben a nehezebben bomló szerves anyag készletet értjük. A szerzők hálás köszönetüket fejezik ki dr. Nádasy Miklós tudományos osztályvezetőnek és dr. Pfeifer Gyuláné tudományos kutatónak (Nehózvegyipari Kuli 1 1 3 4 5 6 7 Keresztszelvények pontjai 6. ábra. A C/N arány változása a vizsgált keresztszelvényeken belül Fig. 6. The C : N ratio in the cross-sect ions studied