Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

84 Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. Frankó A.— Dr. Ponyi J.: A szén és nitrogén aránya tató Intézet, Veszprém), a derivatográfiás elemzések el­végzéséért, valamint OMMI Vízélettani Osztály vezető­jének dr. Veszprémi Bélának és dr. Fabry Györgyné tudo­mányos kutatónak a szerves C meghatározással kapcso­latos messzemenő segítségéért. Összefoglalás 1. A Balaton nyíltvizének felső iszaprétege szer­vesanyagban szegény, a Keszthelyi-öböl kivételé­vel (8—9%) 3—4%-os értékeket találtunk. A ke­resztszelvényeken belül a szervesanyag mennyiségi eltérései csak a Keszthelyi-öbölben jelentősek. 2. A különböző iszapterületek Kjeldahl-N tar­talma közel azonos (0,3—0,5%). 3. A 10%-os HCl-ban oldható anyagok mennyi­sége a Keszthelyi-öböl és környékén 46—51%, a tó egyéb területein 60% felett volt, és a déli part­tól észak felé haladva a szelvények többségében emelkedett. IRODALOM [1] Entz, B., .7. E. Ponyi, O. Tamás: Sedimentuntersu­ehungen in südwestlichsten Teile des Balaton in der Bucht von Keszthely in 1962. Annál. Biol. Tihany 30, 103—125, 1963. [2] Müller, G. : Sedimentbildung in Plattensee. Un­garn. Naturwissenschaften 56, 606—615, 1969. [3] Ponyi, J. E.: Investigations on crustacean and molluscan remains in the upper sedimentary layer of Lake Balaton. Annal. Biol. Tihany 38, 183—197, 1971. [4] Ballenegger E., Madas L.: Talaj vizsgálati módszer­könyv. Magyar Áll. Földtani Int. Budapest, pp. 302, 1944. [5] Hansen K.: The terms gyttja and dy. Hidrobiolo­gic,a 13, 309—315, 1959. [6] Eybak, J. I.: Bottom sediments of the lakes of va­rious trophic type. Ekol. Pol., A, 35, 611—662, 1969. [7] Hansen, K.: Lake types and lake sediments. Verh. Internat. Verein. Limnol., 14, 285—290, 1961. [8] Schönborn, W., D. Elösner, G. Proft: Die limnologi­sche Charakterisierung des Profundais einiger nord­deutscher Seen mit Hilfe von Testaceen-Gemein­schaften. Limnologica (Berlin) 3, 371-—380, 1965. [9] Pásztó P.: A Balaton vízminőségének vizsgálata. VITUKI, Tanulmányok és kutatási eredmények 11, pp. 125, 1963. [10] Rákóczi L.: A Balaton iszapvándorlásának vizsgá­lata nyomjelzőkkel. VITUKI, A Balaton feliszapo­lódásával kapcsolatos kutatások 1963—64, Buda­pest, 32—40, 1966. [11] Kuznetsov,S.I.: Ky3HeiiOB, C. M.: MHKpo(])opa 03ep h ee reoxHMHHecKafl «eíiTenbHocTb. H3d. Hayna, 440, 1970. [12] Sorokin, J. /.: CopoKHH, HD. H.: MnKpoijwiopa H XH­MHneCKHÍÍ COCTaB rpyHTOB pblÖHHCKOrO BOflOXpaHH­jmma. Tp. BUOA. Cmanif. BopoK 3, 89—111, 1958. The carbon: nitrogen ratio in (he top silt layer at different points in Lake Balaton By Frankó, A ndrás and Dr. Ponyi, Jenő Candidate of Biol. Science In Autumn, 1971 the authors used a Birge-Kkman silt clam-shell to take samples from the top 5 cm 1 hick sediment layer at 7 points in each of 9 cross­sections of the lake. For determining the organic carbon content the samples were first treated with hydrochloric acid to remove carbonates, then heated to 550 °C and (lie resulting loss in weight was adopted as the basis of calculation. The N content was determined by the method of Kjeldahl. The organic content was found to be largely identical (3 to 4%) over the major part of the lake, with higher values occurring in the Bay of Keszthely only (8 to 9%). The N content proved identical (0,3 to 0,5%) over the entire lake. The differences in organic content within individual cross-section were insignificant, with the exception of the Bay of Keszthely. Substantial differences in the N-content were detected only at. the entrance to the Bay of Keszthely. Substances soluble in 10% HCl were encountered in smaller quantitites (46 to 51%) in the Bay of Keszthely, whereas in greater quantities (over 60%) in other parts. Within the indi­vidual cross-sections higher values were determined in the northern parts, where macro-vegetation is more abundant. The organic content of silt under open lake areas is low in comparison with other lakes. This is demonstrated also by the derivatogramm prepared. The typical pattern of organic substances in the Bay of Keszthely is controlled by the current pattern around the mouth of the Zala River. The area most abundant in carbo­nates is that between the Bay of Szigliget, the villages Ságpuszta and Balatonszemes. On the basis of the C : N ratio the lake is classified as eutrophic, while considering the quantity of organic substances only, it is oligotrophic. The high C : N ratio observed in the Bay of Keszthely may be attributed to the organic substances carried by the Zala River. ( Folytatás a 70. oldalról) Fiatalabb szakosztályunk — a mezőgazdasági vízhasz­nosítási- — öntözési ankétokat, helyszíni öntözési bemu­tatókat rendezett a megye vízszegény területén, míg a közműves szakosztályunk még csak egy éve működik, há­rom vízmű szakembereit tömöríti magába. A tudományos munkabizottság olyan feladatok megol­dásával foglalkozott, melyek egyetlen szakosztály fel­adatai közé sem tartoztak (pl. törpe vízművek fejlesz­tése, bányavízvédelem, hidrogeológusi tanfolyam, mér­nöktovábbképzés, erózió elleni védekezés, külföldi ta­nulmányutak, víztározás, savas páclé elhelyezés, sör­gyári vízminőség stb.). Csoportunk évek óta résztvesz a Borsodi Műszaki He­tek rendezvényeiben. Ilyenkor egy-egy általános téma­körből rendeztek — rendszerint tanulmányt!ttal egybe­kötött — ankétot, pl. tisztavíz kérdése Borsodban, szennyvíztisztítási ankét, Miskolc fürdőváros, fiatal hidrogeológusok találkozója, talajvíz ankét, termálvíz ankét stb. Beszámolójában megemlékezett még dr. Pojják Tibor az elhunyt vezetőségi, alapító tagokról, társadalmi mun­káért kitüntetett munkatársakról. Végezetül köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a Csoport munkájában résztvettek, a Társaság célkitűzéseit támogatták. Dr. Kertai Ede, az OVH főosztályvezetője ,,A vízgaz­dálkodás fejlesztési koncepciója és Borsod megye vízgazdál­kodása" címen igen nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott. Az előadások után dr. Vitális Sándor jutalmakat osz­tott ki a 20 éve aktívan dolgozó vezetőségi és az alapító tagoknak. Az ünnepi ülés után a Miskolc-tapolcai barlangfürdőt Piukovlcs József főmérnök és Delneky Miklós.osztályve­zető mutatta be a résztvevőknek. Este a Borsodi Csoport fogadáson látta vendégül a közel 100 fős meghívottat. Október 4-én tanulmányi kiránduláson Szlabóczky Pál geológus mérnök és Majoros Endre agrármérnök ismer­tették a bocsi épülő sörgyár vízellátását, vízelőkészítését és szennyvíz elhelyezését. A Tokajban megtartott ebéd után — a rendkívüli vi­haros idő miatt — a Tokaj—-Tiszalök-i hajókirándulás elmaradt, így a résztvevők csak rövid hajóutat tettek Tokaj térségében. A vízi létesítményeket Schmid László igazgatóhelyettes főmérnök ismertette. A tanulmányi kirándulás résztvevői végül autóbu­szokkal Tiszalökre utaztak, ahol a duzzasztóművet te­kintették meg. B. S.

Next

/
Thumbnails
Contents