Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Goda László: Mennyi idő alatt hull le az átlagos évi csapadék

Déri J.: Hidrológiai folyamatok Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. 53 10 | 20 Megjeg

yzések•• fejj- •• az i-edik száraz időszak kezdete (T

e)

L • az L-edik száraz időszak hossza (Te)i - T

o-20 napon keresztül (Ve); • az i-edik száraz időszakban jelentkező vízhiány [m{] (De); •' az i-edik száraz időszakban jelentkező maximális vízhiány [m

3/sj 5. ábra. Az új valószínűségi változók értelmezése a kisvíz esetében Puc. 5. TojiKoeamie noeux eeponmmcmmix nepeMeuHbix e cAytae Mesiceutibix eod Fig. 5. Interpretation of the new stochastic variables in the case of low-water — az egymást követő aszályos időszakok Poisson-folyamatot alkotnak; — két aszályos időszak kezdőpontja közötti időtartam exponenciális eloszlást követ. Az előbbiekben bemutatott aszály folyamat (mint sztochasztikus folyamat) és a vele kapcsolatban feltárt statisztikai törvényszerűségek több vonatkozásban megegyeznek dr. Szigyártó Zoltánnak a csapadékmentes időszakokra vonatkozó vizsgálatai eredményeivel [8]. — A kisvíz definíciója. A kisvízi időszakot és ezen időszakok által meghatározott sztochasztikus folyamatot az előbbiekben ismertetett elvek alapján határozzuk meg. Ezek szerint a továbbiak szempontjából kisvízvől beszélünk akkor, ha a Q(t) vízhozam-függvény értékei kisebbek mint a KQ(t) küszöbszint függvény, vagyis ha Q(t)<KQ(t). (13) A (13) kifejezésben szereplő Q(t) sztochasztikus függvényt az 5. ábrán tanulmányozhatjuk, ahol T

e a kisvízi időszak hosszát, V

e a kisvízi időszakban hiányzó víz volumenét [m

3] és D

e a kisvízi időszakban jelentkező maximális vízhiányt [m

3/s] jelenti. A vízhasznosítás gyakorlati szempontjainak figyelembevételénél csak azokat az időszakokat célszerű a vizsgálatokba bevonni, amely esetekben (Te)i^T

0, (14) ahol i= 1,2, ..., n a kisvízi időszakok számát, T

0 pedig azt a leghosszabb kisvízi időszakot jelenti, amely esetében a vízhasználatoknál még nem jelentkezik a vízhiány miatt károsodás. Az 5. ábrán feltüntetett valószínűségi változók törvényszerűségeire vonatkozó vizsgálatok részleteit mutatja be a 6. ábra. Ezek szerint az aszályos időszakok (k

e) évenkénti száma Poisson-típusú eloszlást, a (D

e) vízhiány-maximumok gamma-típusú eloszlást, a (V

e) vízhiány pedig exponenciális eloszlást követ [5]. 3.2 Az aszály és a kisvíz együttjárása A két folyamat együttjárása törvényszerűségeinek vizsgálata érdekében vezessük be az alábbi jelöléseket. A talaj fedőrétege nedvességtartalmával kapcsolatban jelölje: A — az aszályos (száraz) állapotot, A — nedves (talajnedvességben bő) állapotot. A vízfolyás vízkészletével kapcsolatbán jelölje: B — kisvízi (száraz) állapotot, B — a nedves (vízben bő) állapotot. Az egyes folyamatok ti időszakbeli állapotait a 7. ábrán tanulmányozhatjuk. Az ábrán látható péla. Az aszályos időszakok száma Poisson-tipusú eloszlást követ (ki-aszbtgos időszakok évenkénti szbma, db) m c, A vízhiány exponenciális eloszlást követ 6. ábra. Az aszályos és a kisvízi időszakok törvényszerűségei Puc. 6. 3aKonoMepnocmu 3acyuiAuei>ix u Aieaicemibix nep uoöoe Fig. 6. Regularities in the draught- and low-water periods b, A vízhiány-maximumok gamma eloszlást követnek (O

e-vízhiány, m

3/s)