Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dégen I.: A termelési függvény Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. 533 [8] Kádas, K.: Az emberi munka termelékenységének statisztikai vizsgálata a magyar gyáriparban. (Cobb— Douglas termelési függvény) Magyar Statisztikai Szemle 1944/7.—8. sz. [9] Kaufmann, A.: Méthodes et modéles de la recherche opérationelle, Dunod Paris 1962. [10] Douglas, J. — Lee, R.: Economics of Water Resources Planning. McGraw-Hill Company New York 1971. [11] deNeufville —Stafford: Systems analysis for engineers and managers. McGraw-Hill Company New York 1971. [ 12] Baumol, W. : Economics Theory and Operation Analyses, 1961, Kngelwood Cliffs Prentice Hall, London. Application of the production function to problems in water management by Dégen, I. Undersecretary of State President of the National Water Authority The development of water management, realization of the projects necessary for such purposes, as well as its normal productive activities call for growing volumes of material, equipment, funds and manpower. No judgement on the social desirability of these can be passed, nor can the most beneficial uses be decided upon, unless a scientifically well founded economic analysis can be performed. In the present paper an important domain of economic analysis, namely the models of the production function type are considered as tools for the deliberate organization of technieo-economic activities, as well as for obtaining the highest possible ratio of benefits and costs. The interrelations between the volume of production and the production factors, the methods for analysing the optimal rate of use of these factors and the application of these methods in water management are considered. The paper is confined primarily to the analysis of the production characteristics, which can be derived from the production function and are suitable for defining the concept and mathematical criteria of technical and economic optimum. The examples quoted from the domain of water management indicate the wide possibilities for the application of models of the production type and the advantages resulting therefrom in practical water management work. The method of marginal analysis can be applied to advantage in determining the optimum size of engineering projects, thus for finding the economically optimal size of water conveying and distribution networks, for estimating the overall economic effect of complex water supplying — utilizing systems and for determining the optimal development parameters for water management systems. The production function is of help also in the economic evaluation on the level of the national economy of some water management activity involved in the activities of other branches of the national economy. In doing so the water management expenditure is regarded as an element of the total social expenditure and its contribution to the total value produced is found by partial differentiation. An example for this kind of application is introduced from the domain of drainage work. Besides pointing to the potential widespread applications, detailed consideration is given to the basic simplifying assumptions, which must be remembered to avoid being biassed in the solution of particular problems encountered in practice. Eßifesiilefi és műszaki hírek Rovatvezető: DR. VÁGÁS ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen 1973. június 29-én „Klőregyártott kishíd" bemutatót rendezett Pécsett, illetve Kistamásiban. Az elméleti kérdések tárgyalását a Technika Házában tartották, ahol Kiss György vízügyi igazgató, az MHT Pécsi Csoportjának elnöke megnyitó szavaiban az előregyártott csatornaátjárók jelentőségét méltatta a vízépítőiparban. Bognár Győző, az OVH Vízgazdálkodási Tröszt vezérigazgatóhelyettese szakmai bevezetőjében felhívta a figyelmet a vb. elemekből készült, előregyártott kishidak szerepére és jelentőségére a vízgazdálkodásban. A szakmai bevezetők után Kárpáti István, a VIZITERV mérnöke ismertette a ,,C" teherbírású átjárók különböző prototípusait és azok tervezési munkálatait. Heindl Ferenc, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője annak a három prototípusnak építéstapasztalatait méltatta, amelyeknek gazdaságossága és építése a legelőnyösebbnek bizonyult. Előadásában kihangsúlyozta a bemutatásra kerülő és legelőnyösebbnek ítélt „Kishíd" műszaki adatait. A szakmai előadásokat filmvetítés követte, amelyben az építés tervezésének, kivitelezésének valamennyi mozzanata szerepelt, különös tekintettel azokra az újításokra, amelyeknek révén a kivitelezés leegyszerűsíthető. A bemutató mintegy 160 résztvevője — akik az ország különböző víz- és mezőgazdálkodásban érdekelt dolgozói közül kerültek ki — Kistamásiban a gyakorlatban is megtekintették a hallottakat, ahol a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Termelési Üzeme bemutatta a hidak összeszerelésének és építésének módját. A bemutatót követően a helyszínen élénk szakmai vitákra került sor, melyekben a jelenlevők arra az egyöntetű álláspontra jutottak, hogy az elfogadásra ajánlott prototípus nagymértékben megfelelő. M. J. A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodástudományi Bizottságának Vízellátási és Csatornázási Albizottsága a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai, valamint Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályainak közreműködésével 1973. június 28-án a kutak és a kapcsolódó vizmfirendszerek gázosodásának kérdéseiről előadó ülóst tartott. Az ülés előadója dr. Karácsonyi Sándor volt. A felkért hozzászólók a következő tárgykörökben fejtették ki álláspontjukat. Dr. Korini Kálmán: A gázosodás vízföldtani tapasztalatai. Kiss László: Kutak gázvizsgálata. Hembach Kamill: A gáztalanítás technológiai szempontjai. Perecsi Ferenc: A gázosodás hatása a vízművek üzemére. Simon Norbert: Vízművek gázosodásának bányarendészeti feladatai. Kassai Lajos: A gázosodás ós a kőolajipar érintkező kérdései. A Békés megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei Szervezete és a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Csoportja 1973. július 26-án Szarvason bemutatót rendezett a nagyüzemi sertéstelepek öntözéses hígtrágya hasznosításáról. A bemutatón előadás hangzott el, amelyet vetítés kísért a már meglövő telepek működéséről. Ezt követte a Szarvasi Állami Gazdaság rózsási üzemegységében tartott bemutató, amelyet Csávás Imre vezetett. V. I.
