Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Oláh János: A szerves törmelék kilúgozódása, benépesülése és stabilizációja a detrituszformálódás folyamatában: a detritusz mennyisége és tápértéke a Balatonban

516 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Oláh J.: A szerves törmelék kilúgozódása 3. ábra. A myxobáktérium és a nádrostokra, valamint a nagy kokkusz sejt felszínére való tapadásának fluoreszcens mikroszkópos képe komplexen belül fokozatosan csökken, és az erősen lebontott nádrészecskéken már viszonylag kevés baktérium található. Négynapos anaerob inkubálás —350 mV Eh mellett megváltoztatta a stabilizálódott állapotot és a rendszer folyadékfázisában pálcikák és kokkuszok nagy állománya alakult ki (4. a-b) ábrák). Anaerob viszonyok között a komplex szénhidrátok és fehérjék lebontása a cseppfolyósítási folyamatok során növelte az oldott anyagok menynyiségét, kedvezve a detritusz részecskék elnéptelenedésének. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok feltárták a baktériumokkal körülvett és kitöltött detritusz részecskék finomabb szerkezetét. Felvételeink bizonyítják a detritusz-komplexen belül az élő baktériumok fontos mennyiségi szerepét (5. ábra). Stabilizálódott állapotban a detritusz elhalt, formált szerves része ellenálló az állati enzimek bontásának, így a detritusz tápértéke a könnyen emészthető, baktérium fehérje jelenlététől és menynyiségétől függ. Az egymás után következő mikrobiális populációkban az élő és elhalt sejtek arányát, az inkubálás folyamán az élő sejtek zöld és az elhalt sejtek piros fluoreszcenciájának a segítségével határoztuk meg. A 6. ábra grafikonján jól látható a kilúgozódott oldott szervesanyagon kifejlődött nagy pálcikák gyors eltűnése (6. ábra). A kis kokkusz populációjában az élő sejtek aránya a nagy kokkusz tömeges megjelenésével egybeeső csökkenés után újra nőtt a stabilizációs periódusban. A myxobaktérium-faj inváziója után a nagy kokkusz populációjában az élő sejtek aránya nagymértékben csökkent. A myxobáktérium sejtek nagy része kísérletünk végéig aktív maradt. Biomassza és aktivitás A detritusz-komplexen belül az élő sejtek biomasszájának a meghatározására kevés lehetőség van. Jelenleg a detritusz e fontos komponensének a becslésére az ATP mennyiségének a mérése látszik legalkalmasabbnak [2, 3]. Az ATP az élő szervezetek elhalásával azonnal elbomlik, és az ATP: szerves szén aránya az egyes szervezetekben, de különösen a közösségekben meglehetősen állandó. Kísérletünkben az ATP-tartalom 1,6—6,2 /ug/ml között változott, eltekintve az alacsony kezdő értéktől (7. ábra). Az intenzív benépesülés folyamán az ATP mennyisége nagymértékben ingadozott. Legmagasabb értéket az inkubálás 5. napján mértünk, a kis kokkusz tömeges megjelenésével egyidőben. Általában az egymás utáni populációk kifejlődését magas ATP értékek kísérték. A stabilizációs szakaszban az ATP érték meglehetősen állandó volt. A populációk tömeges kifejlődését, összehasonlítva ugyanazon populációk csökkenő szakaszával magas ATP : ADP hányados jellemezte. Ez a hányados a stabilizációs szakaszban is magas és állandó volt. A stabilizálódott detritusz 4. ábra. Az anaerob állapot elnéptelenítő hatása a) benépesült detritusz; b) elnéptelenedő detritusz