Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
11. szám - Dr. Oláh János: A szerves törmelék kilúgozódása, benépesülése és stabilizációja a detrituszformálódás folyamatában: a detritusz mennyisége és tápértéke a Balatonban
Dr. Oláh J.: A szerves törmelék kilúgozódása Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 517 ATP-ADP-AMP ADP : AMP hányadosa magasabb volt a kolonizációs szakaszban kapott értékeknél. A benépesülési szakaszban az ATP-biomassza-C a populációk szukcessziójának megfelelően ingadozott és kísérletünk második felében 0,75—0,85 mg/ ml értéknél stabilizálódott. A legmagasabb érték a kis kokkusz tömeges megjelenésével egyidőben 1,55 mg/ml volt (8. ábra). A TTC-módszerrel mért dehidrogenáz aktivitás az egymás utáni populációk gyors cseréje során szintén ingadozott és később stabilizálódott (8. ábra). A stabilizálódott, alacsony, biomasszához viszonyított specifikus aktivitás a stabilizálódó detrituszban a könnyen hasznosítható szervesanyagok mennyiségének a csökkenésével hozható kapcsolatba. A levegőztetett porított nád-tóvíz rendszer redu kálóképességét 51 napos inku bálás során követtük nyomon. Ezzel a módszerrel a legnagyobb aktivitást a harmadik napon kaptuk. A nádrészecskék benépesülésének megfelelően a redukálóképesség szintén ingadozott, bár kisebb mértékben mint más paraméterek. A redukáló képesség a kezdeti ingadozás után fokozatosan csökkent, és több mint egy hónap után stabilizálódott (9. ábra). A második és harmadik napon kapott görbék gyors csökkenése —470 mV E h-ra később —420 mV E r nél kiegyensúlyozódott. Ez az érték megfelel a cukrok lebontásánál keletkezett hidrogéngáznak. Az anaerob állapotot jellemző fe'i,-érték ugrásszerűen növekedett, és a stabilizálódott detritusznál volt a legmagasabb (—200 mV). A hígabb porított nád-tóvíz rendszerben (lg/1) a redukálóképességgel mért mikrobiális aktivitás gyorsan csökkent, és 15 nap után már stabilizálódott. A redukálóképesség közel a Balaton nyíltvízi iszapjában mért értékre csökkent. A kis aktivitást a fluorszcensz mikroszkópos vizsgálataink szerint alacsony baktériumszám kísérte, így e detritusz tápértéke nagyon alacsony. Az anaerob állapot hatását a mikrobiális biomasszára és aktivitásra a fluoreszcensz vizsgálatok mellett, ATP és dehidrogenáz aktivitás mérésekkel is vizsgáltuk. 1—4 napos inku bálás után, 300 ml-es üvegedényben, —350—400 mV-os /iVérték mellett az ATP-tartalom magasabb volt, mint a levegőztetett porított nád-tóvíz rendszerben (1. táblázat). A csökkenő populációknál az ATP-tartalom lassabban csökkent anaerob állapot mellett, esetleg növekedett (1., 2. és 3. kísérlet). 4 napos inkubálás során az anaerob kultúrában az ATPtartalom fokozatosan növekedett, ugyanakkor az aerob kultúrában volt egy gyors növekedés majd csökkenés (5. és 6. kísérlet). Az anaerob kultúrában csak hosszabb inkubálás után mértünk kevesebb ATP-t (7. kísérlet). A levegőztetett, stabilizálódott detritusz dehidrogenáz aktivitása nagyobb volt (.410 Ext.), mint az 5 és 15 napos előzetes anaerob inkubálás után mért dehidrogenáz aktivitás (0,320, 0,210 Ext.). Ezek az adatok a fluoreszcensz vizsgálatokkal együtt azt mutatják, hogy az időszakosan előforduló anaerob állapot kedvező a formált szervesanyag ellenállóbb komponenseiben tárolt energia hasznosítására, másrészről a mikrobiális biomassza elbomlásának a lassításával csökkenti '—•ADP AMP 5. ábra. A baktériumukkal körülvett és kitöltött detritusz elektronmikroszkópos képe 6. ábra. A zöld és vörös fluoreszcenciával meghatározott élő és elhalt sejt arányok a szukcesszív populációkban 7. ábra. ATP-ADP-AMP tartalom és ATP : ADP, ADP : AMP arányok a húsz napos inkubálás folyamán ^ 40 ár 20l 4 6 6 10 12 % 16 18 Inkubációs idő [nap] Inkubációs idő [nap]
