Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Babos Zoltán: Magyarország legnagyobb egynapi csapadékai

Babos Z.: Magyarország legnagyobb egynapi csapadékai Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 453 Kapós forrásvidékén keresztül, a Rinya völgyében lehúzódik a Dráváig. A Délzselic-mecseki folyosó Szekszárd alatt átlép a Duna—Tisza közre, ahol követi a fővízválasztó dombvonulatot, majd Ocsa—Inárcs térségében csatlakozik a Budapesttől keletre a Rákos—Tápió— Galga vízválasztó szöglet vidékén kialakult, fent már említett nagy esőterülethez. Ennek egy nyúlványa a Perje—Kőrösér völgyét követve lehúzódik a Tiszáig, Cibakháza környezetéig. Az Északi domb-hegyvidék tárgyalt esőterülete nyugaton a dunántúli főfolyosó északkeleti végén fekvő Börzsöny hegységnél kezdődik, hozzákapcsolódik a fentiekben már leírt Duna—Tisza közi és Budapest-környéki nagycsapadékban gazdag övezethez, majd Hatvanon át felnyúlik a Mátráig. Itt megszakad a láncolat, melynek folytatása azonban a Karancs—Medves vidékén át a Sajó völgyébe átterjedően szakaszosan jól kirajzolódik, innen pedig a Bükk hegység keleti részén át lenyúlik a Tiszáig. A Hegyalján csak két nagyobb csapadéksziget jelzi, hogy a tárgyalt szélsőséges esők idáig is felhatolnak. A vizsgált nagycsapadékok vonatkozásában legszegényebb területünk a Tiszántúl, ahol egy összefüggő keskenyebb területfolyosó csak a déli peremvidéken jelentkezik, amely Szeged térségéből kiindulva a Maros, majd az országhatár mentén felhúzódik Nagyvárad környezetéig. Ezen kívül csak néhány összefüggéstelen, de ugyancsak DNy—ÉK irányban elhelyezkedő területfolt képviseli azt a szélsőséges esők által látogatott övezettöredéket, amely egyrészt a Hortobágy nyugati környezetére, másrészt a Nyírségre terjeszkedik ki. Lemérve a térképről a 100 mm-nél nagyobb egynapi csapadékok esőterületét, megállapítható, hogy ezek a szélsőséges esők eddig az ország területének csak kereken egynegyedét érintették. Ennek több mint fele a Dunántúlon fekszik, majd a Duna—Tisza köz következik, viszont a legkevésbé érintett országrészünk a Tiszántúl. 2. Időbeli eloszlásuk Eddigi adatainkból számítva a legalább 100 mm nagyságú egynapi csapadék, országos viszonylatban szemlélve, átlagosan kereken 0,6 évenkint jelentkezett valahol az ország területén. Ezzel szemben az évenkénti tényleges eloszlásuk rendkívül szeszélyesen változó. A 95 évi észlelési anyag alapján törvényszerűséget kimutatni nem lehet, legfeljebb csak egy közelítő jellegű szakaszosság körvonalai sejtethetők. Elsősorban az utolsó 60 év megfigyeléseire támaszkodva nagy általánosságban megállapítható, hogy ezeket a kivételes esőket hozó esztendők 11—13 éves csoportokba látszanak tömörülni (1904—1916, 1931-—1941 és 1953 —1964), melyek közé 11—14 éves csendesebb időszakok ékelődnek kisebb-nagyobb hézagokkal, vagy egy-egy nagycsapadék előfordulással megszaggatva. Az egy éven belüli rövidebb időszakok folyamán jelentkezett eloszlásuk vizsgálatának céljára feljegyzett 107 előfordulást havi és napi bontásban az 5. táblázatban csoportosítottam. A táblázat utolsó sora összegezi a havi előfordulásokat és megadja ezeknek a 107 előfordulásra vonatkoztatott százalékát. Októberben, valamint a november közepétől április közepéig terjedő kereken 5 hónap folyamán ilyen méretű szélsőséges esőt hazánkban eddig még nem észleltek. A táblázat összesítése szerint az előfordulások 80%-a a három nyári hónap folyamán jelentkezett, tehát ez az időszak kifejezetten ezeknek a rendkívüli nagycsapadókoknak a súlyponti időszaka. Közülük a nyár elejére, júniusra összpontosul az évszaki összes esetek kereken 40%-a, majd a nyár előrehaladásával csökken a gyakoriságuk. Ezt a kiemelkedő évszakot nagyságrendileg a tavasz második fele követi 16%-kal, majd az ősz kereken 9%-kal, utóbbiak azonban egy eset kivételével mind szeptember első felében léptek fel. Novemberben mindössze egy mérsékeltebb esetet jegyeztek fel. Az egyes hónapokon belüli naponkénti eloszlás ugyancsak érdekes megfigyelésekre vezet. Az áprilisi kevés előfordulás a hónap második felére csoportosul, májusban pedig a feljegyzett esetek a hónap utolsó 10 napján torlódnak. Itt különösen feltűnő a május 25-i Orbán napját megelőző ötnapi halmozódás, 9 előfordulással. Az élenjáró júniusban átlagosan már minden napra jutott ilyen nagycsapadék. Ekkor legszembetűnőbb a június 8-i Medárd napot Környező tíznapos időszak, 16 előfordulással. Ezek között szerepelnek a gyömrői 5. láblázat Legnagyobb egynapi csapadekaink havi-na|>ullkénti eloszlása Tabelle 5. Monatlich-tägliche Verteilung der grössten eintägigen Niederschläge in Ungarn Naptári nap 1. 2. 3. 4. 5. 0. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 2«. 27. 28. 29. 30. 31. Összes esetek száma Százalék 100 mm-nél nagyobb egynapi csapadékok havi-naponkénti eloszlása IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. [hónap] 2,8 13,1 31,8 25 21 107 23,4 | 19,0 100% 8,4 0,9