Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Szász Gábor: A potenciális párolgás meghatározásának új módszere

Dr. Szász G.: A potenciális párolgás meghatározásának Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 437 1,7 -I 1,0 • 0,8 I 1 o,s 0,4 0,1 ­0,0 \ II, XII. Mox-oaiish. Min-obiish. 2. ábra. Tapasztalati összefüggés az oázis-hatás napi PE értékei és a ß-paraméter között különböző hónapokban Fig. 2. Empirical relation between the daily values PE of the oasis effect and the ß parameter in different months oázis-hatás közötti intervallumban kialakuló PE különbség, vagyis APE megismerése, lehetővé válik a PE napi, vagy havi értékeinek adott oázis-hatásra történő redukciója. Ez utóbbit azért tartjuk jelen­tősnek, mert e kérdés gyakorlati megoldására mind ez ideig kutatási eredmények nem születtek. A 2. ábra mutatja be a redukciós tényezőnek grafikus meghatározására szolgáló segédletet. A maximális oázis-hatásból származó APE havi összege jelentős méreteket ölthet. Az alábbiakban mutatjuk be a maximális oázis-hatásból származó havi APE érté­keket : I. 4,65 mm VII. 37,20 mm II. 6,16 mm VIII. 27,59 mm III. 11,16 mm IX. 22,50 mm IV. 16,20 mm X. 16,74 mm V. 23,25 mm XI. 10,80 mm VI. 26,70 mm XII. 6,82 mm Az oázis-hatásra bekövetkező PE változás tehát különösen a nyári Itónapokban olyan nagy, hogy az semmi esetre sem hanyagolható el. Bár azt is meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek csupán mezőségi talajokra tekinthetők érvényesnek, a rendkívül szélsőséges hőgazdálkodású homok talajokon ennél még nagyobb értékkel is kell számolnunk. A teljesség kedvéért bemutatjuk a /^-paraméter számításához szükséges hőkapacitási érték megha­tározásának módját Portman szerint [3]: c, + I gcal cm_ 3 ahol W n: a talajnedvesség nedves súly%-os értéke, Q„ : a száraz talaj térfogatsúlya, e s: a száraz talaj fajhője (cca: 0,2 gcal/g).Tekintettel arra, hogy a nedvességi százalékot az esetek túlnyomó több­ségében száraz súly %-ban szokás megadni, ezért közöljük a nedves súly %-ra való átszámítás lehe­tőségét : _100w. W %- 1 + W. / O A fenti számítási módszerek tehát lehetővé te­szik a kádpárolgás mérése útján meghatározott potenciális párolgásra gyakorolt környezeti hatá­sok megközelítését. b) A párolgásmérő kád energia forgalma A mérési eredményekben felismerhető oázis­hatás a kád és a környezet energiaforgalmának kölcsönhatásából származik. A természetes fel­színek energiamérlegéből már hazai viszonylatban is sokat tudunk a részletes kísérleti mérések alap­ján, azonban a kád energia forgalma nem tartozott a vizsgált kérdések sorába. Emiatt számos alka­lommal állapítottuk meg a kád energiaforgalmát azzal a célkitűzéssel, hogy megállapíthassuk a pá­rolgási energia eredetét. Sokszor észlelhető ugyanis, hogy a kádpárolgás napi összege felülmúlja a fel­színre érkező nettó energia vízegyenértékét. A ká­dak ilyen természetű vizsgálatai körében többek között megállapítottuk a kádban levő vízmeny­nyiség energia készletét és az abban beálló változást, valamint az energia felvétel forrását és a leadás irányát. Az alábbiakban a nappali (11—-15) órákra jellemző energia-forgalom összetevőit is­mertetjük. A párolgásmérő kád víztömegének energiafor­galmi összetevőit a 3. ábra A) része mutatja be. E szerint a raktározott hőkészletben beálló válto­zás (AQ R)\ AQ R=ZQ+—ZQ-, vagyis az energia felvételi összetevők (27<2 +) és a veszteségi összetevők (2JQ~) összegeinek különb­sége. E komponensek részletezve az alábbiak: AQ B=Q S+Q L+QT-(QE+QT+QF), ahol Q az összetevő energiáját fejezi ki a kád felü­letére, illetve annak egy részére vonatkozóan, az indexben levő jelzések pedig az energia forrását, illetve távozásának irányát jelentik: QS: a napsugárzás útján kapott energia, QL •' a vízfelszín és levegő közötti energia-forga­lom, Qs al I f I O- T ' Or AQ„ SJWWJVA ^ 60 -2-10123456 7 [C'J 3. ábra. A : Párolgásmérő kádak energia-egyensúlyának összetevői. B: A viz- és talajhőmérséklet különbsége a mélység függvényében, a nappali órákban (11—15 ó) Fig. 3. A : Components of the energy balance of evaporation pans. B : The difference between water- and soil temperatures vs. depth for day-time hours (11 to 15 hour)

Next

/
Thumbnails
Contents