Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Dr. Szász Gábor: A potenciális párolgás meghatározásának új módszere
438 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr. Szász G.: A potenciális párolgás meghatározásának QT : a talajtól felvett energiaforgalom ( + ), QE •' a párolgási energia, QT •' a talajnak átadott energia (—), QF : a kád alsó felületének energiaforgalma. Ezen komponensek meghatározásának módja az alábbi: AQR=(CQ)AT v-VOI Q S=G (1 -a)~r[eoT A{0,180 + 0,250- lfr 126 e) -0,007 (TA — T t)f (F a) QL = maradék tag Q t= — XF{ATjAz)t QE= mért adat A fenti egyenletekben (CQ): a víz hőkapaeitása; AT V: a kád vízkészletének hőmérséklet változása; Vol: a kádban levő víz mennyisége; G: globálsugárzás; (1—a): az albedótól (15%) függő szorzó faktor; e: a vízfelszín emmissziós faktora (0,98); a : a Stephan—Bolzmann-féle állandó (8, 26. 10" 11 gcal cm" 2 min~ 2); TA •' a kád feletti levegő hőmérséklete ; e: a kád feletti levegőben levő vízgőz nyomása (mm); T t: a talajfelszíni hőmérséklet; F a •' felhőzeti tényező; / : a talaj hővezetőképessége (gcal cm" 1 sec~ 1 fok" 1); F : az energiaforgalmat lebonyolító felület; ATjAz: hőmérsékleti gradiens a talajban; t: idő. A fenti összefüggések alapján, valamint az egyidejűleg végzett párolgási adatok szerint állapítottuk meg a kád energiaforgalmát a korábban említett 4 óra tartamra, amely természetesen szélső esetet képvisel. A rövidség kedvéért most csupán a végeredményeket mutatjuk be: Qn=l 695 000 gcal bevételi komponensek: EQ + = 10 342 857 gcal Qs = 5 391 000 gcal Q l=4 910 610 gcal Q T= 41 247 gcal veszteségi komponensek : 2.Q : 2 647 857 gcal Q E = —1 962 000 gcal Q t= —630 950 gcal Q f= —54 907 gcal A fenti adatokból kitűnik, hogy a forgalmazott energiának viszonylag csekély százaléka fordítódik a párolgásra. Ha a teljes bevételi energiát 100%nak vesszük, úgy a veszteségi tagok együttesen mintegy 25%-ban részesülnek ebből, s kb. 75% a vízhőmérséklet emelésére fordítódik. Figyelmet érdemel a talajjal kialakított hőforgalom jellege: a felszíni rétegben (átlagban 15,5 cm mélységig) a víz a talajtól energiát kap, míg az alsóbb oldalfelületen pedig energiát ad le, s a kettő egymással nincs egyensúlyban a nappali órákban. A veszteség lényegesen nagyobb, különösen akkor, ha az alsó felületen át kilépő energiát is figyelembe vesszük. 3. táblázat Az illesztett egyenlet alapján számolt l'K értékek összehasonlítása a mért értékekkel a hőmérséklet és relatív nedvességtartalom kardinális pontjaiban Table 3. Comparison of daily PE values computed from the adjusted equation with the observed, values at the cardinal points of temperature and relative humidity fC] [R] 40 50 60 70 80 90% —5 obs. 0,95 0,80 0,70 0,55 0,40 0,30 calc. 0,96 0,84 0,73 0,61 0,46 0,29 A + 0,01 + 0,04 + 0,03 + 0,06 + 0,06 + 0,01 0 obs. 1,60 0,40 1,25 1,01 0,80 0,55 calc. 1,66 1,45 1,27 1,05 0,80 0,50 A + 0,06 + 0,05 + 0,02 + 0,04 0,00 —0,05 5 obs. 2,40 2,15 1,85 1,55 1,25 0,90 calc. 2,55 2,23 1,95 1,61 1,23 0,77 A + 0,15 + 0,08 + 0,10 + 0,06 —0,02 . —0,13 10 obs. 3,35 3,05 2,60 2,15 1,70 1,25 calc . 3,64 3,17 2,67 2,29 1,75 1,10 A + 0,29 + 0,12 + 0,17 + 0,14 + 0,05 —0,15 15 obs. 4,70 4,15 3,65 2,95 2,25 1,60 calc. 4,91 4,28 3,75 3,09 2,36 1,49 A + 0,21 + 0,13 + 0,10 + 0,14 + 0,11 —0,11 20 obs. 6,30 5,60 4,95 4,00 3,00 2,05 calc. 6,37 5,56 4,86 4,01 3,06 1,93 A + 0,07 —0,04 —0,09 + 0,01 + 0,06 —0,12 25 obs. 8,40 7,35 6,30 5,15 3,85 2,50 calc. 8,02 7,00 6,12 5,05 3,86 2,43 A —0,38 —0,35 —0,18 —0,10 + 0,01 —0,07 30 obs. 10,50 9,35 9,80 6,35 4,80 3,00 calc. 9,87 8,61 9,08 6,22 4,74 2,99 A —0,63 —0,74 —0,72 —0,13 —0,06 —0,01
