Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Dr. Gács Ferenc–dr. Szabó Mária–dr. Némedi László–Kuslits Béláné: A főváros vízellátásának egészségügyi vonatkozásai
Dr. Gács F.— dr. Szabó M.— dr. Némedi L.—Kuslits Bné: A főváros Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 425 tásban. A már említett Nagyfelszíni Vízmű által előidézett utólagos baktériumszaporulat augusztustól októberig figyelhető meg. A gyakoribb nyomásingadozás következtében előálló visszaszívásoknak lehet tulajdonítani a budai kerületek (I., II., XI., és XII.) magasabb fekális szennyezettségét, meyhez sok esetben ipari szennyezésként a kimutatható mennyiségben jelenlevő olaj és detergens szennyezés társult. Komoly közegészségügyi veszélyt jelent a peremkerületek vízellátásában a második vízadó réteg magas nitrát tartalma, mely elsősorban a mesterségesen táplált csecsemők ellátásában okoz gondot. É súlyos helyzet felszámolása ezeken a területeken jó minőségű víz odavezetése után vagy a kutak végleges kikapcsolásával, vagy a meglevő víz nitrátmentes vízzel való hígításával lehetséges. A főváros ivóvízellátásának nehézségeit vizsgálva megállapítható, hogy az a fáziseltolódás, ami az intenzív lakásépítkezések és a fővárosi vízművek tárolókapacitásának és csőhálózatának fejlesztésében mutatkozik, meghatározza a soron levő műszaki és közegészségügyi intézkedéseket. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy az utóbbi években, különösen az újonnan létesített lakótelepeken a fogyasztói panaszok mind mennyiségi, mind pedig minőségi vonatkozásban megszaporodtak. Budapesten a közműves ivóvízellátás intenzív fejlesztése ellenére még mintegy 140 000 ember nem jut vezetett vízhez. A nem közműves ivóvízellátás körébe tartozó vizek laboratóriumi vizsgálata azt mutatja, hogy ezek sem felelnek meg az ivóvízminőség követelményeinek. A fővárosi közműves ivóvíz élvezeti és minőségi értékének fokozatos romlása pedig különösen indokolná, hogy az antropogén hatásoknak még ki nem tett védett vízadó rétegből származó értékes vízkincs megfelelő környezetvédelemben részesüljön. Végezetül a főváros ivóvízellátásának alapvető bázisát képező Duna vízminőségének alakulását két jellemző vízállásnál mutatjuk be a 12. és a 13. ábrán. A 14. ábrán pedig összehasonlításul a budapesti felszíni vizek átlagos bakteriológiai minőségét demonstráljuk. összefoglalás Az utóbbi évtizedekben a Fővárosi Tanács szakigazgatási szerve a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság, annak vállalata a Fővárosi Vízművek óriási erőfeszítéseket tettek, hogy a főváros lakosságát bakteriológiai és kémiai szempontból kifogástalan vezetett ivóvízzel lássák el. Ezen erőfeszítéseknek köszönhető, hogy ma Budapest lakosságából csak kb. 140 000 fő nem részesül vezetett ivóvízszolgáltatásban. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az utóbbi két évtizedben a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvíz bakteriológiai és kémiai minősége fokozatosan romlik. A vízminőség romlása különböző okokra vezehető vissza, melyek közül csak az alábbiakat említjük meg: — Alapvető tényezőként kell figyelembe venni a Dunának, mint fő víznyerő forrásnak fokozott kémiai és bakteriológiai elszennyeződését. JELMAGYARAZAT• H'J •I §. K, r^.-crB -6 & & .If fc _ I •£ •5 --e I co I e •I í: P s =-e -gj 13. ábra. A Fővárosi Dunaszakasz 1972. október 17-i vízminőségi hossz-szelvénye 110 cih .< vízállás mellett
