Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Könyvismertetés
426 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr. Gács F.—dr. Szabó M.—dr. Némedi L.—Kuslits Bné: A főváros Á Duna Budapest feletti szakasza Kategória: I. H. III. IV. / // III IV. I Hill. IV. I II. III. IV. i II. III. IV. I. // III. IV. / II. III. IV. 14. ábra. A budapesti felszíni vizek kategorizálása több bakteriológiai paraméter alapján 1972-ben — Részben e tényezőre és egyéb urbanizációs tényezőkre vezethető vissza a partmenti vízadó rétegek, valamint az első vízadó rétegek kémiai és bakteriológiai szennyeződése. — A kis- és nagyfelszíni vízmű üzembe helyezése a fentiekben vázolt okok miatt maga is hozzájárult az ivóvíz minőségének bizonyos fokú romlásához. — Ugyancsak a víz minőségének romlásához vezet a műtárgyak fokozatos elöregedése, valamint az egyébként szükséges modern, nagyobbhatású csírátlanítási eljárások hiánya. Úgy véljük, ha meg akarjuk akadályozni az ivóvíz bakteriológiai és kémiai minőségének további romlását, akkor elsősorban a fentiekben vázolt problémákra kell figyelnünk, a minőséget rontó okokat anyagi lehetőségeinkhez képest, de minél hamarabb ki kell küszöbölni, hogy Budapest lakosságát mind bakteriológiai, mind kémiai szempontból kifogástalanabb minőségű ivóvízzel láthassuk el. KÖNYVISMERTETÉS Hortobágyi Tibor: The Microflora in the Settling and Subsoil Water Enriching Basins of the Budapest Waterworks (A budapesti vízművek ülepítő és talajvízdúsító medencéinek mikroflórája) — Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 341 oldal, 610 ábrával, 200,—Ft. A Fővárosi Vízművek ivóvíznyerési eljárásai között a medencés talajvízdúsítás alig egy évtizedes múltra tekint vissza. Mint ismeretes, az eljárás lényege valamely felszíni víznek — esetünkben a Duna vizének — nyílt medencékben történő elszikkasztása, a kutak hozamának növelésére. Nyilvánvaló, hogy az ülepítő ós dúsító medencékben felfogott víz hidrobiológiái állapotváltozásainak figyelemmel kísérése, illetve lehetőség szerinti befolyásolása az eljárásnak igen lényeges része. Elég itt utalnunk arra, hogy a medencékben az addig áramló Duna-víz válik közel álló vízzé, tehát az élővilág számára előnyösebb élőhellyé, ahol a növényi és állati mikroszervezetek nagymértékben elszaporodnak. Szűrőtisztító hatásuk jelentős lehet ugyan, tömeges elszaporodásuk és pusztulásuk következtében azonban a talaj hézagainak eltömésével a szikkadási sebességnek erőteljes csökkentői lehetnek. A medencés talajvízdúsítás fenti fázisában bekövetkező vízállapot változások alapvetően függnek a tápvíz eredetétől, minőségétől, valamint az illető hely klimatikus adottságaitól, miért is más területekre vonatkozó irodalmi adatok átvételére csak korlátozott jelentőségű lehet. Ezt felismerve adott megbízást a Fővárosi Vízművek megfelelő összetételű munkacsoportnak a talajvízdúsító rendszer medencéinek vizsgálatára. A munkacsoport algológus szakértője Hortobágyi Tibor professzor volt, aki nemcsak mint a mikroflóra ismerője nemzetközileg elismert kiváló szakember, hanem víztározók (India, Vietnam) algaflórájának teljes feldolgozásával, értékelésével, s ezek közreadásával is tekintélyt szerzett magának a szakirodalomban. A könyv az első (1968 májusától 1969 októberéig terjedő) másféléves vizsgálati periódus anyagának teljes mikroflóra-feldolgozását adja, melynek során a szerző a Fővárosi Vízművek I. Átemelő telepének ülepítő és D-i dúsító medencéjéből vett mintákat elemezte. A bevezetésben a világ növekvő víz-problémájának érintése után rövid áttekintést találunk az ivóvizek mikroflórájának kutatása terén eddig elért legfontosabb külföldi eredményekről. A következő főfejezet a Fővárosi Vízművek talajvízdúsítási törekvéseiről, a lassúszűrésről, a vizsgált medencék adottságairól, üzemi viszonyaiFolytatás a 434. oldalon)