Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Takács Sándor: Nyomelemek az epidemiológia tükrében

Dr. Takács S.: Nyomelemek az epidemiológia tükrében Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 403 ria „2" kategória százaléka is a 40—60 nkf. csoportban. Az eseteket feldolgoztam kor és keménységi csoportok szerint is. A két szélső korcsoport eredménye egymás tükörképe. A 0—25 éveseknél a „0", míg a 65 év felettieknél a „2" és ,,3" kategória dominál. A középső korcsoportok változása sem egyenletes. A vizsgálatokból megállapítható volt, hogy a vanádium önmagában is csökkenti a szérum-cholesterint és zsírt, de kalciummal és magnéziummal társítva a hatás kifejezettebb. Megállapítható, hogy a vanádium gátolja a lipoid anyagok beépülését az erek intimájába. A keringési szervek megbetegedése okozta össz-halálozás és ezen belül az érelmeszesedéses halálozás szorosan és negatív előjellel összefügg az ivóvizek kalcium, magnézium és vanádium tartalmával. Daganatos megbetegedések és a nyomelemek A részletes oki tényezőkkel e kérdés keretében sem kívánok foglalkozni, csupán néhány nyomelem vizsgálatára térek ki. Néhány évtizede került az érdeklődés középpontjába sokoldalú hatása miatt a magnézium. Szerepe a daganatok képződésében ma is vitatott. Állatkísérletekben kátrányrákot gátolni tudtak magnéziummal [9]. Egyes szerzők felhívják a figyelmet a daganatos szervezet magnézium szegénységére is [10]. Több szerző vizsgálata szerint a sok magnéziumot fogyasztó népek körében a rákos megbetegedések arányszáma feltűnően kicsi. Rákmentesnek ismert vidékek néptáplálkozásában a Mg+ + P 1 K Ca+++K+ ' míg az erősen rákos területeken a tört értéke 0,1 [11]. Egy másik nyomelemre, a cinkre Halme E. [12] hívja fel a figyelmet. Megállapítja, hogy a cink erős rákkeltő anyag. Az ivóvízben és táplálékban levő kis mennyiségek is rákkeltőek lehetnek, sőt a legeffektívebb hatás az 5—20 mg/l mennyiséggel érhető el. Elmélete szerint a rák alapja a DNS, RNS rendszerben keresendő, mivel a cink a kromoszómában az egyetlen rákkeltő faktor. Vizsgálataim során az ivóvízben előforduló fent említett két elem és a daganatos halálozások között kerestem statisztikai összefüggéseket. Az összefüggést valamint a két elem mennyiségének arányát a 4. táblázaton tüntettem fel. A táblázatból megállapítható, hogy a magnézium növekedését követi a cink, de nem olyan nagyságrendben. Ezt a mennyiségi arányok is kifejezik. A mortalitás és vízminőség összefüggése nem teljes, de a legalacsonyabb halálozás a legnagyobb magnéziumhoz társul. Az emésztőszervi daganatos morbiditás szélső értékei is egybeesnek a magnézium szélső értékeivel. A mortalitás a magnézium növekedésével csökken, ez alól kivétel a második és ötödik sor értéke. Viszont a második sorban érdekes, hogy a Mg/Zn arány is csökken, így feltételezhető, hogy a cink — amely abszolút értékben is több, mint kétszeresen emelkedik — hatás. Ezt megerősíteni látszik a második emelkedés is, ahol az arány ugyan nem 4. táblázat Daganatos megbetegedések okozta halálozás és megbetegedés összefüggése az ivóvíz magnézium és cink tartalmával Tabelle 4. Zusammenhang der durch Geschwülsterkrankungen verursachten Sterbefälle und der Erkrankung sowie Magnesium- und Zinkgehalts im Trinkwasser Magnézium Cink Összes rosszindulatú daganatos halálozás Emésztőszervi össz. rosszindulatú daganatos megbetegedés [mg/l] [ '"g/l] Összes rosszindulatú daganatos halálozás Emésztőszervi össz. rosszindulatú daganatos megbetegedés aránya 100 000 lakosra 100 000 lakosra 10 50 : 1 0,2 153 74 17 3 S : 1 0,47 171 61 37 82 : 1 0,45 145 68 56 125 : 1 0,45 133 63 103 125 : 1 0,85 140 68 152 175 : 1 0,87 90 46 5. táblázat Daganatos halálozás és megbetegedés összefüggése a cink és magnézium mennyiségi változásával Tabelle !>. Zusammenhang zwischen Sterben und Erkrankungen an Geschwülsten mit der quantitativen Änderung des Zinks und Magnesiums A vizsgált települések ivóEmésztővizenek Ossz. rosszszervi indulatú rosszinduSzáma átlag daganatos halálozás latú daganatos megbetegedés Magnézium Cink latú daganatos megbetegedés [mg/l] 100 000 lakosra 35 48 1,8 141 75 35 43 0 167 106 változik, de a cink értéke ismét közel kétszeresen megnő. Figyelembe véve a már említett cink teóriát, a megvizsgált települések közül kiválasztottam azokat, amelyekben az ivóvíz cinktartalma nulla, illetőleg ahol az átlag 1,0 mg/liter mennyiséget meghalad, párhuzamosan a magnézium átlagát is vizsgáltam. Az eredményeket a 5. táblázaton jelölöm. A települések száma és a lakosság aránya azonos. A táblázat adatai szerint nincs összefüggés a nagyobb cink tartalom és magasabb halálozás, valamint megbetegedés között. Mind a halálozás, mind a megbetegedés inkább a magnéziummal mutat összefüggést. A vizsgált területen familiáris halmozódást nem találtam. A vizsgálatokat később kiterjesztettem az oralis carcinomás betegekre is. Az általuk fogyasztott ivóvízben meghatároztam a cinket, metakovasavat, magnéziumot, káliumot, kalciumot, fluort és Mg+ + Ca++ + K+ hányadost. A vizsgálat eredményét a 6. táblázaton tüntettem fel.