Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Dr. Takács Sándor: Nyomelemek az epidemiológia tükrében
404 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr. Takács S.: Nyomelemek az epidemiológia tükrében 6. táblázat Oralis carcinomások által fogyasztott ivóvíz összefüggése, hányadosa, eink és metakovasav tartalma Tabelle 6. Zusammenhang , Quotient, Zink- und Metakieselsäuregehalt des durch den an oraler Karzinome Erkrankten konsumierten Trinkwassers Mg+ + Ca + ++K+ ha ny ado s Cink Metakovasav Mg+ + Ca + ++K+ ha ny ado s mg[/n max. átlag min. max. átlag min. max. átlag min. 1,6 0,29 0,008 6,20 0,53 0,00 21,36 7,36 1,96 A cinkátlag 0,53 mg/l, maximum 6,2 mg/l. A hányados átlaga 0,29. Kétségtelen, hogy a megbetegedések bizonyos területi halmozódást mutattak, azonban a halmozódás és bizonyos környezeti tényezők között jellemző összefüggést nem lehetett találni. A vizsgálatok során az ivóvizekben talált cink rákkeltő szerepét a statisztikai adatok egyértelműen nem bizonyították. A magnézium tumorgátló hatása feltételezhető, tekintve, hogy a mortalitás és magnézium szélsői (10 mg és 74°/ 000 0 illetve 152 mg és 46% 00 0) egybeesnek továbbá, hogy a korrelációs koefficiens értéke is eléri a —0,88-at. A vesekő betegség és a nyomelemek A kőképződés hátterében gyakran észlelünk a szervezet egészét érintő kalcium, foszfor, purin és kén anyagcsere-zavart. Régen ismeretes, hogy bizonyos vidékeken a megbetegedés gyakoribb [13]. A területi halmozódás arra enged következtetni, hogy valamilyen környezeti tényező is befolyásolja a megbetegedés gyakoriságát. A víz és a klimatikus tényezők kiváltó szerepét észlelték a II. világháborúban német katonákon, amikor azok az afrikai hadjáratban részt vettek. Götz F. és munkatársai [14] halmozott veseköves esetek Baranya megyei előfordulását írják le. A laboratóriumi vizsgálatok eredményéből azt a következtetést vonták le, hogy a kőképződés elindításában az ivóvíz magas kalciumtartalmának kell elsősorban szerepet tulajdonítani. Vizsgálataink során meghatároztam az ivóvíz kalcium- és magnézium-tartalmát és statisztikai összefüggést kerestem az e területeken talált veseköves megbetegedések között. A vizsgálati eredményeket a 7. táblázaton tüntettem fel. Az adatokból megállapítható, hogy a morbiditás pontosan követi a kalcium és magnézium mennyiségének változását. Az összefüggés pozitív előjelű, a kalcium-magnézium növekedését a morbiditás is emelkedve követi. Nemcsak a két szélső érték különbsége jelentős, hanem a kettő közötti folyamatos emelkedés is. Az emelkedés az egyes csoportok között 12—18% intervallummal változik. A megbetegedések területi halmozódását elemezve kétségtelenül megállapítható volt, hogy a vesekövesedés számarányának emelkedésében jelentős szerepet játszik az ivóvíz kalcium tartalma. A klinikailag igazolt veseköves betegek által fogyasztott ivóvíz kalcium tartalma több száz mg volt. E betegek sérum-kalcium és -magnézium taralma is jellemző változásokat mutatott. A kalcium 7. táblázat A liúgy-ivarrendszer köves megbetegedései összefüggésben az ívó vízzel Tabelle 7. Die steinigen Erkrankungen der Harn- und Oeschlechtsorgane im Zusammenhang mit dem Trinkwasser Össz. keménység [nkf] 10,0 10,1—20,0 20,1—30,0 30,1—40,0 40,1—60,0 60,1—> Kalcium Magnézium [mg/l] 44 82 122 156 198 362 10 17 37 56 106 152 Vese és húgy rendszer köves megbetegedése 100 Ó00 lakosra 66 77 89 100 115 156 25%-kai 10—16%-kal nagyobb, a magnézium 20 kisebb volt az irodalmi átlagnál. A vizsgálatokkal tehát sikerült igazolni és alátámasztani azt, hogy az ivóvíz kalcium-magnézium tartalma és a veseköves megbetegedések halmozódása között szoros összefüggés van. A nyomelemek és bizonyos megbetegedések között tehát jelzett összefüggés van. Természetesen egyéb más nyomelemek is szerepelnek különböző megbetegedések aethiologiájában. A kadmiumnak szerepet tulajdonítanak az essentiális hypertoniában (mellékvesében kummulálódik). A szelénnek májnekrózisban védőhatását észlelték, de nagyobb mennyiségben ugyanez az elem már jellegzetes megbetegedést az ún. „alcali disease"-t okozza. A bór legnagyobb mennyiségben az agyszövetben raktározódik, így mérgezés esetén is az idegrendszer tünetei állnak előtérben. Ezzel kapcsolatosan most végzünk kiterjedt vizsgálatokat a sclerosis multiplex megbetegedéssel összefüggésben. Az eddigi vizsgálatok is érdekes összefüggéseket tártak fel, amelyről később számolok be. A nyomelemek hatásmechanizmusának vizsgálatánál azonban nem szabad csak egy elemre levonni következtetéseket, mivel az elemek egymás mellett fordulnak elő, így hatásukban is egymást segítik vagy gátolják (szinergizmus, antagonizmus). Összefoglalás Szerző az ívóvízben előforduló nyomelemek és néhány idült megbetegedés és halálozás között keres összefüggést irodalmi és statisztikai vizsgálatok
