Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Rónai András: Vízföldtani szelvény az Alföld észak-déli tengeélyében

398 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr. Rónai A.: Vízföldtani szelvény az Alföld víztípus található a szelvény mentén az alföldi víztartó rétegekben 500—1000 m mélységig. Egyik a kalciumhidrogénkarbonátos víz. Ilyet csak az északi Alföldperemen találunk a durva szemcséjű vízvezető rétegekben, kavicsban, durva homokban. (Füzesabony, Erdőtelek kútjai). Másutt csak a felszín közelében, 50—100 m mélységben, ott ahol kiemelkedő permeabilis rétegek vannak a felszínen és a felszínről való közvetlen beszivárgás biztosított, található ilyen víztípus. (Példa Hevesvezekény 76 m mély kútja a hevesi homokdombok árnyékában, Öcsöd 60 m mély kútja, a Körös partján. Átmeneti jelleget mutat a másik típus felé Mindszent 100 m mélységű első jó vízadó rétege). Ez a víztípus a felszíni vizek kémiai jellegével rokon és közvetlen jó beszivárgási viszonyokra vall. A másik és sokkal jobban elterjedt víztípus a nátriumhidrogénkarbonátos vizeké. Ilyen vizet találunk a peremektől 20—30 km-re távolodva a felszíntől 50—100 m mélyre hatolva mindenütt az alföldi medencében. Ez a víztípus nemcsak a bemutatott 500—1000 m mélységhatárig uralkodó, hanem azon is túl, a felsőpannóniai rétegösszlet aljáig, tehát 1200—2500 m mélységig. Ilyen vizet tárolnak a pleisztocén, legfelső pliocén és felsőpannóniai rétegek egyaránt. Különbség csak az oldott sótartalom abszolút mennyiségében van. E téren megfigyelhető, hogy a vastag finomszemű rétegek közé foglalt finom homokok vízében nagyobb az oldott só tartalom, mint a nagy vastagságú durva szemű vítartókban. A finomszemű rétegekben több az oldható anyag. Határozott összefüggés van a rétegsorok agyagossága és a bennük tárolt víz ásványosodottsága, sókoncentrációja között. Lásd a déljászsági agyagos medencerész nátriumhidrogénkarbonátos vizeit 300—800 m mélységben 1500—2000 mg/l oldott sóval (Jászladány) és a szegedi medencében ugyanolyan mélységben a homokos rétegösszletek szintén nátriumhidrogénkarbonátos vizeit 500—600 mg/l sóval (Mindszent). Ezek az adatok azt is mutatják, hogy a rétegvizek kémiai jellegét égy szűk mélységhatár alatt már nem a víz származása szabja meg, hanem az üledék, amelyben tárolódik, vagy mozog. A vízkémiai vizsgálatok biztosan mutatják azt is, hogy a felszínalatti vizek áramlási iránya nem esik egybe a szelvény irányával. A Szolnok, Tószeg, Kengyel környéki kisebb oldott só tartalmú vizek Negyedkori rétegek L eg felső pliocén rétegek Felső pannóniai rétegek A felszín vonala A 300 m mélységből fakasztott vizek nyugalmi szintje A különböző mélységből fakasztott vizek nyugalmi szintje 2. ábra. A legjobb vízadó rétegekre telepitett kutak fajlagos vízhozama: l/p/m 1: Q=negyedkori rétegek; 2: Pl,=legfelső pliocén rétegek; 3: Pl

2 = =felsőpannóniai rétegek; 4: A 300 m mélységből fakasztott vizek nyugalmi szintje; 5: A különböző mélységből fakasztott vizek nyugalmi szintje; 6: Vízhozamok l/p/m Vízhozamok• . • • • • SZERKESZTETTE: ' BT RÓNAI ANDRÁS Abb. 2. Spezifische Abflussmenge l/min/m der auf die besten wassergebenden Schichten errichteten Brunnen 1: <2 = quartäre Schichten; 2: Pl

3 = oberste Pliozänschichten; 3: Pl

2 = = obere pannonische Schichten; 4: Ruhewasserspiegel der aus 300 m Tiefe geförderten Wässer; 5: Ituhewasserspiegel der aus verschiedenen Tiefen geförderten Wässer; 6: Abflussmengen 1/min/m -700 -800 -900 -1000 NN 130 120 110 100