Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

395 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr. Bogárdi János A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Dr. Rogárdi János egyetemi tanárt a Magyar Tudományos Akadémia lev. tagját, a Got.thilf Hägen— Medaille (NSZK) birtokosát a MTA 1973. évi közgyűlése az Akadémia rendes tagjává választotta. Dr. Rogárdi János rendes tagsága a legmagasabb szintű elismerése a széles körű, kimagasló tudományos tevékenységének, mely őszinte örömet okozott nemcsak a hazai, hanem a külföldi vízügyi mérnökök, tudósok, az egész magyar mérnöki társadalomban. Rogárdi professzor négy évtizedes munkássága során mind a tudományos kutatás, a mérnöki gyakorlat, mind a felsőoktatás terén kimagasló eredményeket ért el itthon ós külföldön egyaránt. Munkásságát kormányzatunk magasszínvonalú kitüntetésekkel több ízben is elismerte. Mint fiatal mérnök kezdte meg működését az Állami Vízügyi Szolgálatnál, ahol hamarosan kiemelkedett tudományos kutatói ambícióival. Elsősorban a folyami hidraulikával (hordalékszállítással) foglalkozott és ért el nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tudományos eredményeket. A természetben és a laboratóriumban végzett vizsgálatai alapján 1943-ban bevezetett mederállandósági tényezője ós a csúsztató sebesség, Frounde-száin bevezetése elősegítette az új korszerű hordalékkutatások kialakulását. Nagy elismerésben részesült a nemzetközi szakkörökben a mozgómedrű vízfolyások hidraulikai hasonlóságának általa kidolgozott új elmélete, ő vezette be és szervezte meg a korszerű hordalékmóróseket Magyarországon, melyet a szomszédos államok is átvettek. Ujabb hordalékvizsgálatai során felismerte és meghatározta a változó kritikus hordalókmozgató erők és változó kritikus sebességek törvényét, 1969-ben világviszonylatban elsőkónt, a lebegtetett hordalékmozgást mérlegegyenletrendszer segítségével határozta meg. Uj, korszerű hidraulikai hasonlóság-elméletet vezetett be, amely a fizikai folyamatok lefolyásának hasonlóságán alapszik. Ezekről a legújabb kutatási eredményeiről az 1971-ben megjelent „Vízfolyások hordalékszállítása" című 837 oldalas könyvében számol be, melynek angol nyelvű kiadása 1974 első negyedére várható. E könyv hézagpótló munka. „Fluvial Sediment Transport" címmel 1972-ben jelent meg dolgozata az Advacens in Hydroscience 8. kötetében, az Academic Press, New York—London kiadásában. Ebben a könyv-sorozatban a kiadó és szerkesztő által kiválasztott kutatók foglalják össze a szakterületükön elért legújabb eredményeket. Eddig 10 szakkönyve, a hazai ós külföldi egyetemek tankönyvkiadóinak gondozásában 12 tankönyve (jegyzete), valamint a különböző hazai és külföldi folyóiratokban 99 tudományos szakcikke jelent meg. Tudományos előadásainak száma meghaladja a 300-at, amelyeknek több, mint a felét külföldi egyetemeken tartotta. Az Országos Vízügyi Hivatal, illetőleg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató intézet Vízépítési Laboratóriumának megszervezése és beindítása nevéhez fűződik. Vezető egyénisége volt ós ina is az a magyar vízügyi tudományos életnek. Megalakulásától tagja, majd 1965-től elnöke a MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságnak, valamint a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) Magyar Nemzeti Bizottságának. Tagja a MTÁ „Man and Biosphere" Nemzeti Bizottságának, valamint a MTA „Az ember és természeti környezetének védelme (bioszféra)" tárcaszintű kutatási főirány Koordináló Bizottságának. Élénk tevékenységet fejtett ki a MTA Műszaki Tudományok Osztályán belül. Külföldi pedagógiai és tudományos tevékenysége is kimagasló. 1958—65-ig elnöke volt az ENSZ keretében működő Meteorológiai Világszervezet Európai Hidrometeorológiai Bizottságának. A IAHR, a Nemzetközi Hidraulikai Kutatásügyi Szövetség több bizottságának volt tagja ós az 1971. évi Párizs-i Kongresszuson a IAHR 7 tagú Végrehajtó Bizottságának tagjává választották. Az Osterreichische Wasserwirtschaftsverband munkásságának alapján 1971-ben levelező tagjává választotta. Egy évig volt az Egyesült Államokban (1964—65) vendégprofesszor, a Padovai Egyetem Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamán 1966—1972. közöttnyolc egymás utáni évben tartott előadássorozatokat, 1968 és 1972-ben a nyári szemeszteren a VVien-i Technische Hochschulen, 1970-ben a Graz-i Technische Hochschulen ós a Belgrád-i ill. Bor-i Műszaki Egyetemen adott elő vendégprofesszorként. Rogárdi professzor ma is irányító szerepet tölt be a magyar vízgazdálkodási kutatás fejlesztésében. Hazai és nemzetközi kutatási tapasztalatai felbecsülhetetlen értékű segítséget jelentenek nemcsak a Tanszók valamennyi oktatójának, hanem az egész magyar vízügyi kutatásnak is. Bogárdi professzor magas kitüntetése őszinte örömmel tölt el bennünket, mert jó példa arra, hogy az önfeláldozó fáradhatatlan szorgalom meghozza nemcsak a tudományos sikert, hanem a példás emberi tulajdonság jogos elismerését is. Őszinte szívből kívánjuk, hogy működésót mind az oktatás és tudományos kutatás területén, mind pedig gazdag tapaszt alatainak átadása révén ínég hosszú ideig jó egészségben folytathassa újabb sikereket és elismerést szerezve a magyar tudomány hazai és nemzetközi hírnevének. Dr. Kozák Miklós egyetemi tanár