Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Egri István: A főváros csatornázása

Egri I.: A főváros csatornázása Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 389 és jóvátehetetlen elváltozásokat, károsodásokat, nem szabad okozni a természetföldrajzi környezetben. A természetföldrajzi környezet egyik legveszélyeztetettebb eleme az élővizek szennyezése. Pl. a Duna szennyezettségét mérve a múlt század végén egy mg/l oxigén fogyasztást mértek, a 30-as években 3—5 mg/l, az 50-es években 6—8 mg/l, a 60-as években már jóval meghaladta a 10 mg/l-t a Duna budapesti szakaszán. A vállalatunk mérései alapján a Duna vize már szennyezetten érkezik Budapestre. Mi — budapestiek — a szennyezettségi fokot tovább emeljük 10—-20%-kal. A feladatunk az lenne, hogy a jelenleg mintegy 1 mill, m

3 napi szennyvizet biológiailag megtisztítsuk. Az elmúlt 25 évben egy nagyobb — Délpesti— és öt kisebb szennyvíztisztító telep létesült. A keletkező szennyvizeknek jelenleg csak 5—7%-át tisztítjuk meg. Tapasztalataink szerint más világvárosokhoz a lemaradásunk 20—30 év. A távlati terveink által előírt szennyvíztisztítási program megvalósításához a beruházási igény 15—20 milliárd Ft, ami rövid idő alatt nem oldható meg. A csatornázási távlati terv felülvizsgálata A Főváros Csatornázásának Távlati Terve — 1962—1971 év — az eltelt 9 év alatt a tervbe vett beruházások és rekonstrukciók csak részben valósultak meg. A hálózat fejlesztése és felújítása pedig a tervezetthez képest lényegesen elmaradt. A terv változtatását a fenti megállapítás nem igényli, de gyakorlatilag megköveteli — elsősorban — a lemaradások pótlását. A terv módosítását igényelte: az építésre kerülő lakásszámnövekmény. (1970—2000 év között 410 000 lakás.) A főváros lakásállományának avulása, továbbá az alvó településeken tervezett 40 000 lakást a város területén kell megépíteni. Változott az ipartelepítési koncepció is, melynek hatására plusz 600 ha terület csatornázása válik szükségessé. A fenti koncepciók végrehajtása esetén a fővárosban mintegy 20%-kal emelkedik a vízhozam. E növekmény nemcsak az átemelő telepek bővítését, hanem új létesítmény beléptetését is igényli. Így Pest-Buda északi részeinek szennyvízelvezetésére, illetve -tisztítására új telepet — a Pest északi szennyvíztisztítót — kell létrehozni. A fenti feladatok végrehajtása esetén 1985-re az alábbi eredmények várhatók. —- Jelenleg egy csatornázott lakásra átlag 2,5 km törzscsatorna jut. A mai beépítetlen területen kialakítandó lakótelepeknél a mutató tartható lesz. Figyelembe véve a lakásállománynak kb. 200 ezres gyarapodását — 15 év alatt —, 700 km új csatorna építését követeli meg. — A kerületekben — ma is lakott területeken — történő hálózatfejlesztés további 350 km növekményt fog eredményezni. A közlekedés és út korszerűsítéséből újabb 50 km csatorna épül. — A csatornahálózat növekménye összesen 1100 km. A tervezett fejlesztés nyomán a lakosság számarányára vonatkoztatott várható csatornaellátottságot 1985-re 88%-ra lehet emelni. A Fővárosi Csatornázási Művek kollektívája a fenti feladatok megvalósításán dolgozik. Törekedve arra, hogy a főváros lakosainak és a környezetvédelemnek mind magasabb szinten tegyen eleget a jelen és jövő időben egyaránt.