Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Egri István: A főváros csatornázása

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 53. ÉVFOLYAM 9—10. SZÁM 384—472. oldal Budapest 1973. szeptember—október A főváros csatornázása EGItl ISTVÁN igazgató* Történelmi előzmények Budapest csatornázásának kezdeti időpontja a vállalatunk előtt sem ismeretes. Feljegyzések hői tudunk arról, hogy a 100 éves Budapest területén (Aquincum) már arómaiak is építettek csatornákat. Feljegyzések szerint az 1790-es évet megelőző korból alig maradt fenn csatorna. A budai Várban (Donáti utca) találtunk vörösmárvány csatornaszakaszokat. Budapest jelenlegi csatornarendszerének kialakulását több évszázados küzdelem előzte meg. Pl. a török megszállás idején fellépő járványok — főleg a pestis —, Bécset is elérték. A bécsi udvar az 1562., 1582. és 1625. években a járványok leküzdésére a magyar városokra is érvényes utasításokat adott ki. Ezekben előírták a házak, utcák tisztántartását. Elrendelték az udvarok, utak, szerdán és szombatonkénti seprését, a szemét kihordását a városokból, az utcai lefolyók és árkok vízzel való kimosását. A másfélszázados török uralom megszűntével Pest és Buda fejlődésnek indult, bár a szennyvíz és a szemét eltávolítása nem sok gondot okozott a város lakóinak. Az árkok és a Duna minden szenynyet eltüntettek. A belső területeken ebben az időben jelentek meg a föld alatti csatornák. Eleinte a csapadékvizek elszállítására, később a szennyvizek elvezetésére. II. József császár elrendelte a csatornanyílások vasráccsal történő lefedését. A XVIII. század fordulóján egyre sűrűbben jelentkeztek azok a követelmények, melyek Buda, Óbuda és Pest egészségvédelmét, tisztaságát és az ezzel összefüggő csatornázási kérdéseket hozták felszínre. Pest város tanácsa 1794. januári ülésén a főkapitányt — Hill ff-1 —- azzal a feladattal bízta meg, hogy városépítési ügyekben járjon el. Feladatai közétartozott, hogy ,,minden utcában, akár belső, akár külső városokban legyenek is azok", a vízfolyásokat szabályozza. * Fővárosi Csatornázási Művek. A főkapitány 1798. januárban tett jelentést a tanácsnak. A jelentés nyolc — részben nyílt—árokcsatornát jelölt meg. E csatornák arra voltak hivatva, hogy a jelenlegi Vigadó tértől a Hámán Kató utca környékéig terjedő területről a csapadékvizet a Dunába vezessék be. Első feladat a vízlevezető árkok és a Duna-parti csatorna kitorkollások rendezése. Hülff 1798 márciusában —- a hatékonyabb munka érdekében — négy kerületre osztotta fel Pestet. Minden kerületben 3—3 embert alkalmazott, azzal az utasítással, hogy vasárnap és ünnepnap kivételével, különös gondot fordítsanak a csatornák tisztántartására és kikotrására. ők voltak Pesten az első csatornatisztító munkások. A tervei személyi intrikák miatt, csak részben valósultak meg. A város szépítése érdekében igen sokat tevékenykedett József nádor, Magyarország nádorispánja, Pest szépítéséről 1801-ben személyesen vitt felterjesztést a királyhoz. Javasolta, hogy a Helytartótanács legyen a város szépészeti ügyeinek teljhatalmú intézője, A felterjesztése a „Földalatti csatornák építése, más akadályok eltávolítása" c. fejezetben olvashatjuk : ,, Az utcák tisztasága és a lakosság egészsége okából minden városnak szüksége van földalatti csatornákra. Pestnél azonban ez a szükség még fokozottabb mértékben jelentkezik, mert a szél rengeteg homokot hoz a városba. Mivel pedig a víznek nincs lefolyása, esős időben a megrekedt esővíztől feneketlen sár és pocsolya támad. Az új csatornákat össze kellene építeni a meglevőkkel. Amellett buzdítani kellene a háztulajdonosokat, hogy házaikból kis lefolyókat vezessenek a főcsatornákba és tömjék be a pöcegödröket, melyek megfertőzik az utcákat". A felterjesztés alapján a nádor 1804-ben megbízta a város tanácsát, hogy Iliid János építész