Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
8. szám - Balogh K.–Lukáts K.: Ipariszennyvíz-öntözés üzemgazdasági összefüggései
362 Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. Balogh K.—Lukáts K.: Ipari szenny vízöntözés M ű veié s i 111 ó d száraz öntözéses ha az ágazat %-a az összes szántó %-ában ha az ágazat %-a az összes szántó %-ában Kalászos gabona.... 4409 84,1 29,0 833 15,9 5,5 Kukorica . . . 1251 19,9 8,2 5033 80,1 33,1 Silókukorica . 715 100,0 4,7 — — — Lucerna .... 1515 98,8 10,0 19 1,2 0,1 Zöldborsó . . . 96 7,1 0,7 1250 92,9 8,2 Zöldség 52 64,3 0,3 29 35,7 0,2 Szükséges megjegyezni még, hogy a nagyüzemi]eg hasznosított rét-legelő művelési ág felénél kevesebbre, a szőlő és gyümölcs pedig 627 ha-ról 138 ha-ra csökkenne. A szántóföldi növénytermelésből kiemelve az öntözést megállapítható a 7165 ha öntözhető terület hasznosítási optimuma is, amely az alábbi sorrendet mutatja: 1. Kukorica 5033 ha 70,2% 2. Zöldborsó 1250 ha 17,5% 3. Tavaszi árpa 833 ha 11,6% 4. Zöldségfélék 29 ha 0,4% 5. Lucerna 19 ha 0,3% Mindezek alapján már itt jelezzük, hogy a terület — a 11 üzemnek — a keletkező szennyvizet meghaladó öntözési igénye nem a növénytermelés szerkezetének módosításával, hanem a kevésbé gazdaságos üzemek vagy üzemrészek öntözésből való kizárásával, valamint a vízvezetés költségének figyelembevétele alapján csökkenthető a reális mértékre. Az állattenyésztés optimuma szerint a terület gazdaságai együttesen 23 140 számosállat tartására rendezkedhetnek be. Ez azt jelenti, hogy a táp készítéséhez szükséges szénaliszt egy részét vásárolni kell, de ez még mindig előnyösebb, mint azt az abraktermelés rovására megtermelni. A terület egészét az abraktakarmány-termelés és a sertéstenyésztés magasan kiemelkedő szerepe jellemzi, annak ellenére, hogy méreteiben elég jelentős különbségek vannak az egyes gazdaságok között és ennek megfelelően az állattenyésztés gazdaságon belüli szerkezetében is. A sertés ágazat természetesen nemcsak létszámban és arányában kerül fölénybe, hanem a termelési értékben és a tiszta jövedelemben is kimagaslóan első. Az ágazatnak ez a fölénye a kukoricatermelés gazdaságosságára és az élőmunkának a sertés ágazatban realizálható magas hatékonyságára épül. így az egy óra élőmunkára eső termelési érték (176,— Ft") és a nettó jövedelem (22,— Ft) ebben az ágazatban a legjobb, az élőmunka jövedelemtermelése jobb mint a növénytermelés átlagában (18,— Ft). Az eszközigény azonban ebben az ágazatban növekszik a legnagyobb mértékben, ami a mérsékeltebb eszközhatékonyságban jut kifejezésre. A termelési irányt, illetőleg a termelés szerkezeti változását nem lehet önmagában az ökonómiai és technikai színvonaltól elvonatkoztatva megítélni. Ennek néhány jellemző adatát és mutatóját all gazdálkodó egységre együttessen az alábbiakban ismertetjük: Növénytermelés Állattenyésztés Együtt Eszközszükséglet, eFt. . . Termelési költség, eFt. . . Bevétel, eFt Eredmény, eFt Eszközhatékonység, % . . Megtérülés, év 67 716 143 138 191 555 48 417 71,5 1,4 614 228 267 245 317 918 50 673 8,3 12,1 681 943 411 191 509 473 98 282 14,4 6,9 Tekintettel a vidék mezőgazdasági üzemeinek kritikus — és nem javuló — munkaerőhelyzetére, ismertetjük az egyes főbb ágazatoknak a termelékenységre és a jövedelmezőségre vonatkozó mutatóit" is (Ft): Egy óra élőmunkára eső termelési érték jövedelem száraz öntözött száraz öntözött 156 51 Takarmány136 — 28 — Tavaszi árpa . — 164 — 67 Kukorica .... 54 69 18 24 Lucerna 50 53 2 3 Zöldség 25 21 11 8 Zöldborsó .... 109 158 41 62 32 34 6 10 Alma 37 50 13 17 Szarvasmarha 42 6 Sertés 176 22 Juh 117 1 1 A ráfordítás, költség- és hozamadatokból számolt gazdasági mutatók egyértelműen bizonyítják, hogy a nitrogéntartalmú öntözővíz hasznosításának figyelembevételével bekövetkező termelési szerkezetváltozás magas színvonalú technikai-technológiai bázis megteremtését igényli, ami egyúttal az eredményesség feltétele is. Következtetések A szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása minden szempontból nagy és nehéz feladatot jelent, amit igen szoros műszaki-technikai összefüggések, feszes időbeli kapcsolatok, nagy beruházási igények jellemeznek. A hasznosítás optimalizálása önmagában korántsem oldja meg a kérdést, ahhoz még számos tényező mérlegelése szükséges. A víztároló helyének és beruházási költségeinek meghatározásán túlmenően fontos követelmény a szennyvíznek a tárolóból a felhasználás helyére való eljuttatás beruházási és üzemi költségeinek kiszámítása. A tároló és vízvezetés beruházási költségeinek vizsgálatával a VIZITERV szakemberei foglalkoztak. Ezt figyelembe véve összegezzük számítási eredményeinket. A megvizsgált gazdálkodó egységek között a mezőgazdasági termelés optimális szerkezetéhez tartozó termelési és gazdasági eredmények, a felszerelési, az eszköz- és a beruházási szükséglet bizonyos gazdasági sorrendet állít fel.
