Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Balogh K.–Lukáts K.: Ipariszennyvíz-öntözés üzemgazdasági összefüggései

360 Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. Balogh K.—Lukáts K.: Ipari szennyvizöntözés völgy felszíne majdnem tökéletes síkság, melyet élő és holt folyómedrek tagolnak. Szabályozásuk előfeltétele az öntözésnek. A Sajó-völgy talaja hordalékon kialakult réti talaj. Fizikai talaj féleségét tekintve közép-kötött agyag — előzetes tájékozódásunk szerint — (kisadagú) esőztető módszerrel öntözésre alkalmas. A dombvonulat anyakőzete hullóporos eredetű vörös agyag és lösz. Víz vezető és víztartó képessége jó, öntözésre talajtanilag alkalmasak, túlöntözés veszélyétől nem kell tartani. A táj mezőgazdasági üzemeinek munkaerő ellátottsága gyenge és folyamatosan romlik. A munkavállalók a rosszabb mezőgazdasági munkakörülményeket — minthogy erősen iparosodó vidékről van szó — csak nagyobb keresetért vállalják. A gépesítés, traktoros-szerelő ellátottsága még megfelelő, az állattenyésztésé már kevésbé, a növénytermelés gyalogmunkáira viszont zömmel csak idős, vagy egyébként csökkent értékű munkaerő vállalkozik. A kiegészítő (ipari) tevékenységet folytató termelőszövetkezetek általános munkaerő-helyzete sokkal kedvezőbb. Az ipari melléküzemekben sok fiatal is dolgozik, akik a mezőgazdasági csúcsmunkában szükség esetén résztvesznek. Épületellátottság tekintetében a gazdaságok helyzete a közepesnél jobb. A gépi felszereltség a gyengébb üzemekben is megfelelő, a jobb üzemekben viszont az átlagnál is kedvezőbb. Az itt elhelyezkedő gazdaságok jelenlegi termelési színvonalának átlaga megfelel az országosénak, azonban nagy szóródás tapasztalható az egyes üzemek között. Elsősorban a kedvezőtlen természeti adottságú dombos és vízrendezetlen területeken alacsonyak a termésátlagok. A nagykiterjedésű gyepterület ellenére okszerű gyepgazdálkodásról alig lehet beszélni. A legelők műtrágyázására és öntözésére az üzemek állami támogatás felhasználásával az elmúlt években tettek először komoly lépéseket. Az öntözés szempontjából viszont kritikus a műtrágyázás országos átlagtól elmaradó színvonala, bár ezen a téren is nagyok az egyedi különbségek. Véleményünk szerint a jövőben, a műtrágyaadagok emelésében kell a legnagyobb mértékű fokozatos és harmonikus fejlődést elérniök; a mai felhasználást kb. háromszorosára kell emelni. A fejlesztési terület állatsűrűsége közepes, illetve néhány gazdaságban annál alacsonyabb. Az érdekelt mezőgazdasági üzemek szervezete megszilárdult, vezetési színvonala is biztosítja a megfelelő szakemberellátást. Néhány üzem már öntözési szakmérnököt és szakmunkást is alkalmaz, és mivel eddig is végeztek öntözést, némi tapasztalattal is rendelkeznek. Az üzemek között több termelési kooperáció és közös vállalkozás van. Jelenlegi együttműködési készségük esetleg öntözési együttműködéshez is megfelelő alapot nyújt. b) A szennyvízfelhasználás technikai meghatározói Az öntözés általános feltételei között meg kell említeni: — a szennyvíz tisztítását a szemcsés és olajszennyezésektől , — a megtisztított víz tárolását és homogenizálását, — a hígító víz beszerzését és bekeverését, — majd az öntözésre alkalmas víz elvezetését a felhasználás területére. A keletkező szennyvíz hasznos-anyag-tartalmát tekintve — ismereteink szerint — egyenletes minőségű, a növényi életet károsan befolyásoló kémiai jellemzői (pH értéke, anion és kationtartalma, olajszennyezettségének mértéke) azonban időről-időre, esetleg óráról órára lökésszerűen változnak. Mindez szükségessé és elengedhetetlenné teszi a tisztítást, ezt követően pedig a homogenizálást. A megtisztított szennyvíz részben közvetlenül is felhasználásra kerül, de korlátozott lehetősége miatt nagykapacitású tároló megépítése elengedhetetlen követelmény. Elengedhetetlen már csak azért is, mert mezőgazdasági hasznosítása általában 4—5 hónapra korlátozódik, amiből következik, hogy évente mintegy 2,5 millió m

3 nitrogéndús öntözővizet hét, esetleg annál több hónapon keresztül tárolni kell, még akkor is, ha az öntözés széthúzását bizonyos mértékig növelni lehet. A szennyvíz mezőgazdasági hasznosításának gazdaságossága szempontjából egyik alapvető feltétel a tárolónak a szennyvíz keletkezési helyétől és a felhasználás területéhez való optimális — a lehető legkisebb — távolság. Másik lényeges feltétel a geológiai és műszaki szempontok minél kedvezőbb kielégítését ígérő hely kijelölése, mert nem mindegy, hogy milyen beruházási ráfordítással tárolható a víz. Mindezeket szem előtt tartva és a feltételek szerencsés egybeesése, a boldvai völgytároló megépítésére nyújt reális lehetőséget. A tároló helyének a boldvai völgyben történő kijelölése egyben és nagyjából optimális szinten a vízvezetés gazdaságossági feltételeinek is eleget tesz. c) Öntözési lehetőségek Előzetes felméréseink során kizártuk azokat a területeket, amelyek öntözése valamilyen okból kifolyólag eleve reménytelen, vagy gazdaságtalan és meghatároztuk azt a körzetet, amelyet részletesebb vizsgálat tárgyává érdemes tenni. Ez a terület a Sajó völgyében Izsófalvától Felsőzsolcáig terjed és összesen 11 mezőgazdasági üzemet érint. Ali mezőgazdasági üzem összes nagyüzemi művelt területe 20 140 ha, amiből mintegy 9207 ha öntözhető. Az öntözhető terület túlnyomó része szántó, viszonylag jelentős a rét és a legelő, kisebbek, de nem mellőzhetők az öntözhető ültetvények sem. Az összes nagyüzemi és ebből öntözésre alkalmas terület művelési ágankénti megoszlása a következő (ha): Összes Ebből öntözhető Szántó 15 205 7165 Rét ós legelő 4 335 1670 Gyümölcs ós szőlő 627 432 Összes mezőgazdasági terület 20 167 9267 Jelenleg 6 gazdaságban közel 805 ha-on folyik öntözés, amely az összes öntözhető terület 8,7%-a.