Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Dr. Oláh J.: A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban

356 Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. Dr. Oláh J.: A bakterioplankton biomasszája ft Balatonban 4. táblázat Mennyiségi bakteriológiai viszonyok a Zala és a Keszthelyi öltől vizsgált pontjain 1968. aug. 2-án Vizsgált szervezetek Vizsgált pontok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1,89 2,26 1,07 1,02 0,65 18,19 3,38 2,06 1,56 3,20 2,88 3,84 2,70 1,70 5,15 4,20 2,56 2,41 13,00 20,00 10,05 9,80 1,30 27,00 19,00 12,00 3,10 Teljes bakterioplankton, sejt/ml. 10

6 Heterotrófok nutrient agaron, sejt/ml. I0

4 . . Heterotrófok, kazeinglükóz agaron, sejt/ml. 10" Gyűjtőhelyek: 1. Zala alsó folyása, torkolattól 1000 m-re; 2. Zala alsó folyása, torkolattól 500 m-re; 3. Zala torlolat; 4. Keszthelyi öböl, Zala torkolattól 50 m-re; 5. Keszthelyi öböl, Zala torkolattól 200 m-re; 6. Zala alsó folyása, a partközeli, csaknem állóvízi részletek vízfelszínét borító algaszőnyeg; 7. Zala alsó folyás, partvonaltól távolabbi, ritkás, feldarabolódott algaszőnyeg; 8. Keszthelyi öböl, Zala torkolattól 500 m-re; 9. Keszthelyi öböl, nyílt víz. augusztus végén magasabb volt, és a torkolattól távolodva nem csökkent (5. táblázat). A nátriumkazeinát agaron számolt heterotrófok mennyiségében csökkenést mértünk, különösen a torkolathoz közeli mintavételi pontokon. A planktonból a Planctomyces és Zoogloea telepek továbbra is hiányoztak. A Zala a Balaton legnagyobb vízbefolyója, így vizének minősége erősen befolyásolhatja a parti zóna és az egész tó trofikus viszonyait. A folyó hatását egyedül Haranghy [10] vizsgálta. Adatai szerint 1934-ben a Balatonénál magasabb baktériumtartalmú Zala vize a tóban való felhígulás után a tó baktériumtartalmát jelentős mértékben nem befolyásolta. 100—200 m után a Balaton vizében a szennyvízbefolyók hatása sem észlelhető [25, 37], Viszsgálataink szerint ha a Keszthelyiöbölben alacsony a heterotróf és általában a teljes bakterioplankton mennyisége, ami intenzív mineralizáló képességre utal, a Zalából belekerült szervesanyag és bakteriális biomassza gyorsan lebomlik és a folyó hatása 500 m-re már nem észlelhető. Ez a július elején észlelt állapot lényegében az 1934-es viszonyokkal azonosnak mondható. A Balaton vizében a Zalából belekerült jelentős Planctomyces állomány is gyorsan elpusztult. A folyó torkolatától 500 m-re egyetlen telepet sem találtunk. Az augusztusi vizsgálátok során a Keszthelyi-öbölben észlelt magas heterotróf és teljes bakterioplankton-szám a Zala hatását is új megvilágításba helyezi. A Keszthelyi-öbölben periodikusan lecsökkennek a mineralizációs folyama5. táblázat Mennyiségi bakteriológiai viszonyok a Zala vizsgált pontjain 1968. aug. 28-án Vizsgált szervezetek Vizsgált pontok Vizsgált szervezetek 1 2 3 4 5 Teljes bakterioplankton, sejt/ml. 10

6 . . Heterotrófok, nátrium kazeinát, agaron, sejt/ml. 10

4 3,15 5,30 2,00 0,81 2,43 0,70 3,85 1,00 2,15 6,20 Gyűjtőhelyek: 1. Zala alsó folyása, torkolattól 1000 m-re; 2. Zala alsó folyása, torkolattól 500 m-re; 3. Zala torkolat; 4. Keszthelyi öböl, Zala torkolattól 50 m-re; 5. Keszthelyi öböl, Zala torkolattól 200 m-re. tok [30], ami a bakteriális biomassza tartós növekedését eredményezi. E periódusban a Zalán és más befolyókon keresztül bekerült allochton oldott és formált szervesanyag lebontása is lelassul, tovább emelve a vízterület trofikus szintjét. A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban A bakterioplankton mennyisége és az évszakos változások típusai alapján a Balatont két, egymástól határozottan eltérő vízterületre különítettük el. A két terület a teljes bakterioplankton biomasszája és produkciója alapján is különbözik egymástól. A bakteriális termelést egy négyzetméteres vízfelületre adjuk meg, így a bakteriobentosz biomasszájával és produkciójával kapcsolatos összefoglaló adataink párhuzamos közlése is szükséges. A Balaton sekélysége és állandó felkavarodása lehetővé teszi, hogy a bakteriobentosz termelésének becslésénél a vízoszlopban mért generációs időket felhasználjuk. Az eredményeinket az elsődleges termeléssel való összehasonlítás céljából szerves szénben adjuk meg. Az adatok a nedves súly 5%-ának felelnek meg. Az alacsonyabb trofikus szintű G, A és E szelvényekkel jelzett vízterületen a biomassza és produkció számításokat öt év vizsgálatai során kapott adatok felhasználásával végeztük (24. és 25. ábra). A generációs idő meghatározásához szükséges kísérleteket minden évszakban elvégeztük. E vízterületen legrövidebb a generációs idő tavasszal, (18+3 óra) és leghosszabb télen (148+29 óra). Nyáron a generációs idő (86+10 óra) több mint háromszor hosszabb az őszinél (23+4 óra). A teljes bakterioplankton biomasszája tavasszal a legnagyobb, eltekintve a meglepően magas februári, jégalatti értéktől. A nagy februári biomassza produkciója a hosszú téli generációs idő következtében sokkal kisebb mint a tavaszi produkció. Nyáron a produkció lecsökken, ősszel megnő. A magasabb trofikus szintű M és K szelvényekkel jelzett vízterületen a biomassza és produkció) számításokat 3 évi vizsgálat adatainak a felhasználásával végeztük. Az előbbi vízterülettel ellentétben a generációs idő nyáron nagyon rövid (6,4+1,2 óra). A 62+4 órás téli generációs idő is