Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

7. szám - Salamin András: A Zagyva–Tarna komplex vízgazdálkodási rendszer. III. Önszabályozó vízgazdálkodás

Salamin A.: A Zagyva—

Tarna . .. III. Önszabályozó vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1973. 7. sz. 325 JE LM AGY A RAI ATHálócsúcsok Alapodatmérés (csapadék) Út, értelmezett iránnyal Kon íróiadat mérés (vízállás) Visszacsatolás (önszabályozás) 13. ábra. önszabályozó modell gráfsémája (M.3. modell) Fig. 13. Graph diagram of the self-regulation model (Model M3) ahol a = Aj h és c Aj-bői (4) alapján meghatározott egységnyi árhullámparaméterek, Q

m a mért árvízi tetőzőhozam, 11 a lehullott csapadék összege, F a vízgyűjtőterület, a javítás teljes javítás; — a késleltetési idő (r) javítása: Tt — T

w (11) ahol Xj a javított késleltetési időérték, t

m a mért késleltetési időérték, azaz a javított érték a mért érték lesz, a javítás részjavítás. A javító modell tovább javítja az előrejelzést, ha valamely további kontrollszelvényben az árhullám megjelenik és tetőzik. A javító modell második lényeges javítását önjavító csúcsban akkor végzi, amikor a rendszer valamelyik kontrollszel vényé ben az árhullám már levonult, tehát az egész mért árhullámkép rendelkezésre áll. Ekkor a javítás az alábbi paraméterre terjed ki: — átlagos lefolyási hányad (

ß) végleges javítása, tozó előrejelzésekre vonatkozik, mely szelvényekben még kellő információ nem áll rendelkezésre az önjavításhoz. A modell vázolt sémája csak a javítás főbb összefüggéseit ismerteti, nem tér ki a részletkérdésekre (pl. ha az árhullámkép két csúcsú stb.). A modell összetett javítást végez, ha olyan szelvények adatai alapján javít, melyek fölött több elemi vízgyűjtőből álló vízrendszer helyezkedik el. E javítás egyik része az előrejelzett paramétereket azok aktuális (mért) értékével helyettesíti, s az alapján adja meg az alsóbb szelvény javított előrejelzését. A javítandó paraméterek [A,B,G,Q,r], (13) ß= (A + B m + 2 C m )Q n (12) ahol A

m, B

m, C

m, Q

m a mért árhullámkép jellemző paraméterei, javítás teljes javítás. A modell természetesen minden olyan újabb esetben javítja az előrejelzést , amikor valamilyen kontrollszelvényben az árhullám már levonult. Ezek a javítások lehetnek teljes vagy rész javítások, attól függően, hogy hány kontrollszelvény adott már a javításhoz információt. Ugyanis a javítás más szelvényadatok alapján csak olyan szelvényekhez tarahol A, B, C, Q a szelvény árhullámát jellemző paraméterek, r a szelvényre vonatkozó időkésleltetési paraméter. Ez a javítás részjavítás. A javítás másik részében a szelvényhez tartozó átlagos lefolyási hányad (ß) értékét határozza meg, s azt vonatkoztatja a vízgyűjtő más területeire (teljes javítás). Az összetett csúcs javításánál is időrendben két lépés lehetséges: amikor az árhullám megjelent, ill. tetőzött, valamint az árhullám már levonult. Az előbbi esetben a (13) alatti paraméterek közül B, G. mért értéke még nem áll rendelkezésre, azokat a szelvényhez rendelhető egységnyi árhullámsereg, valamint a mért áradóág hosszának (A

m) ismeretében lehet megbecsülni. Az I. javítómodell felépítése egyértelműen biztosítja a dinamikus program konvergenciáját, a konvergencia sebességére azonban csak az 1973— 1974. években végzendő helyszíni modellkísérletek fognak megbízható értékeket szolgáltatni.