Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

7. szám - Salamin András: A Zagyva–Tarna komplex vízgazdálkodási rendszer. III. Önszabályozó vízgazdálkodás

326 Hidrológiai Közlöny 1973. 7. sz. Salamin András: A Zagyva—Tarna .. . III. önszabályozó vízgazdálkodás 5. Számításszervezés A távjelzőrendszer által szolgáltatott nagy menynyiségű információ feldolgozása, a vázolt önszabályozó vízgazdálkodási rendszer nagy számítás igénye megalapozott számításszervezést tesz szükségessé. A mérőérzékelőktől a központba jutó információk továbbításával a távjelző rendszer beruházási programja részletesen foglalkozik, az adatok feldolgozását a kiválasztandó megoldás .alapvetően nem befolyásolja. Az adatok rendszerezése, az előrejelzési programok futtatása azonban lényegesen befolyásolja modellünk működését, ill. az előrejelzés hatékonyságát. A vízgazdálkodási modellhez közvetlenül kapcsolódó információáramlási és feldolgozási folyamat az alábbi: — adatok begyűjtése (telemechanikai rendszer végzi), — adatok rendszerezése (mérőérzékelőnként, időrendben stb.), — adatok tárolása (adatbank), — adatok feldolgozása (a számítógépes program futtatása), — a feldolgozott adatok eljuttatása a területi Igazgatósági székhelyekre (Budapest, Miskolc, Szolnok), ill. a helyi védelmi központokba (Hatvan Gyöngyös, Jászberény, Salgótarján) — a feldolgozott adatok alapján a vízkormányzás (tározórendszer távvezérlése). Tekintettel arra, hogy az adatok begyűjtésére tervezett analizátor a telemechanikai központ szerepének ellátása mellett alkalmas alaprendszerező és alapszámítási feladatok elvégzésére, célszerűnek látszik az információ feldolgozást az alábbiak szerint szervezni. A központi egységet úgy kell megtervezni, hogy az alábbi funkciókat el tudja látni: —- telemechanikai rendszer központja, — a mérőérzékelők adatainak gyűjtése, —- adatok rendszerezése, — adatok rövid Idejű (néhány nap) tárolása, — a mérőérzékelőktől kapott riasztás esetén számítógép beindítása (a vízgazdálkodási modell programjának, valamint a rendszerezett adathalmaz eljuttatása), — a programfutás után visszakapott eredmények alapján a tározók vízkormányzása, Az analizátorhoz tehát szükségszerűen kapcsolódik egy számítógép, mely — árvízveszélyes időszakban, ill. vízszennyezés esetén az analizátor riasztására, program- és adatközlése után a vízgazdálkodási modellt számítja, a számítás eredményeit visszajelzi az analizátornak, — normál időszakban folyamatosan (pl. hetente egyszer) vízkészletgazdálkodási számításokat végez, —- perifériáján adatbank szerepét tölti be, tehát a rendszer által szolgáltatott összes információt tárolja. Az analizátorhoz kapcsolódó számítógépnek az OVH—VSZSZI tervezett számítógépét célszerű választani, így biztosítható az árvízi számításokhoz szükséges elsőbbség, s az adattárolás egyezik a Vízügyi Adatbank felállításának koncepciójával. Előreláthatólag a Zagyva—Tarna távjelző-rendszer, valamint a vízügyi központi számítógép üzembelépése közel azonos időpontban fog életbe lépni. Az analizátor és a számítógép közti kapcsolat ,,

on-line" megoldású. A vidéki kábelhálózatok információ átbocsátó képessége mintegy 200 bit/sec, míg a Budapest belterületi meglevő kábeleken a Posta 900.000 bit/sec átbocsátóképességet tud biztosítani. A Posta által garantált információsebességek szükségessé teszik, hogy az ,,

on-line" kapcsolatban levő analizátor és számítógép Budapesten legyen, így biztosítható, hogy a számítás — modell programfutása —- megengedett időn belül a védekezők, ill. a vízkormányzást irányító analizátor rendelkezésére álljon. Az igazgatósági székhelyekre, ill. a területi védelmi központba eljuttatandó információk halmaza kicsi, így azok a hagyományos hírközlési láncolaton (URH, telex stb.) eljuttathatók rendeltetési helyükre. 6. Összefoglalás A Zagyva—Tarna automata vízgazdálkodási távjelző rendszer tervezése felvetette egy olyan vízgazdálkodási modell felállításának szükségességét, mely az egy központba továbbított mérési adatokban r.ejlő információkat maximálisan felhasználja és hasznosítja. A modell alapfeltételeit a beruházási alapkoncepció adta, a modell kifejlesztése azonban visszahatott a beruházási program elképzeléseire. A távjelző rendszer minőségi ugrást igényelt a vízrendszerek hagyományos árvízi előrejelzési metodikájában. Ez a minőségi ugrás maga után vonja, hogy a rendszer minden részében (mérőérzékelőknél, adattovábbításnál, telemechanikai központnál, adatfeldolgozásnál, távvezérelésnél stb.) a legkorszerűbb eszközöket alkalmazzuk. A vízgazdálkodási modell felállítása és kipróbálása aláhúzta annak szükségességét, hogy a mérőézékelők, mélyépítési munkák, adattovábbítás, telemechanikai központ tervezésével egyidőben, azokkal szoros egységben meg kell tervezni az adatfeldolgozás, adattárolás, információtovábbítás rendszerét is. IRODALOM [1] Salamin A.: Runoff investigations by means of the unit hydrograph. Dunai Országok VI. Előrejelzési Konferencia. Kiev. 1971. [2] Salamin A.: A lefolyásvizsgálatok egységnyi árhullámmal. Vízügyi Közlemények. (Sajtó alatt.) [3] Salamin A.: A Zagyva—-Tarna önszabályozó vízgazdálkodási modell. Vízügyi Fejlesztési Bemutató. Szentendre. 1972. KÖVÍZIG (Bp) szakmai nap. (Sajtó alatt.) [4] Salamin A.: A Time series investigations of rainfall as the input of storage models. Készletezési ós Víztározási Konferencia. Győr. 1971 (sajtó alatt).