Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

7. szám - Radványi Rudolf: A Zagyva–Tarna komplex vízgazdálkodási rendszer. I. Beruházás

Radványi R.: A Zagyva—Tarna .. . I. Beruházás Hidrológiai Közlöny 1973. 7. sz. 307 Meróérzékeló Vizkormóngzás Adatátvitel Adatfeldolgozás Adatgyűjtés fíöre/elzés aptbeovatka/as számítógép Adatbank BUDAPEST termen // tonnocio Salgótarján Hatvtn Jászberény MISKOLC SZOLNOK Operatív „ , beovatkozas 1. ábra Információ folyamatábra Fig. 1. Information flow diagram szenny vízhullámok megjelenésére ós vonulására. Az I 968-ban életbe lépett és azóta továbbfejlesztett szennyvízbírság rendelet igen kedvező változásokat eredményezett ós fog eredményezni az ipari szennyvizek tisztításában. de a kutatási szinten még nem tisztázott problémákra természetszerűleg nem fog megoldást adni. A jelenlegi vízminőségi problémákon hathatósan változtatni -— a szennyezések megszüntetésének szorgalmazása mellett — a vízminőséget jellemző paraméterek távjelzésével, a távjelzett paraméterek alapján vízminőségi előrejelzéssel, — a nem tisztítható szennyezések szabályozott leeresztésével, — a távvezérelhető tározók rendszeréből szükség szerinti frissítő (hígító) víz leeresztésével 'ehet. A kis vízfolyások rendszerére vonatkozó hidrológiai és üzemelési adatok hiánya már nemcsak területi, hanem országos problémát jelent. A vízügyi beruházások, valamint valamennyi vizet hasznosító mű beruházásának gazdaságosabb kivitelezéséhez elengedhetetlen olyan, az ország tájjellemző területeire épülő rendszerek kiépítése, melyek alkalmasak megfelelő minőségű, sűrűségű ós milyenségű hidrológiai, vízgazdálkodási adatok mérésére ós gyűjtésére. Magyarország topográfiai adottságai miatt csak néhány olyan jelentősebb kisvízgyűj tővel rendelkezik, mely egész területe az ország területére esik. Ezek a Kapós, Marcal, Zala valamint a Zagyva folyó vízrendszere. Az országos érdekeket is képviselő adatgyűjtő és távvezérlő rendszer kísérleti rendszerének kiépítését mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati feladatok sürgetik. A rendszer gazdaságossága A Zagyva—Tarna vízrendszer népgazdasági, s ezen belül vízgazdálkodási problémái egyre komolyabb vízügyi és más ágazati beruházások tervezését és kivitelezését vonják maguk után. A terület vízügyi — árvédelmi, vízellátó, vízkészletnövelő, vízminőség javító stb. — s a távmérő rendszerrel kapcsolatba hozható beruházásai 1985-ig mintegy 2700 millió forintot fognak kitenni, mely értéket az egyéb ágazati, vízgazdálkodással kapcsolatos beruházások csak megsokszoroznak. A jelentős beruházások nemcsak indokolják, sürgetik, hanem szükségessé is teszik egy olyan — akár előberuházásnak tekinthető — rendszer felállítását, mely információk gyűjtésével, feldolgozásával, távvezérlő rendszer próbaüzemével megbízható alapot nyújthat a beruházások, valamint az operatív vízgazdálkodás lehető leggazdaságosabb tervezéshez, kivitelezéséhez. Az információáramlás rendszere A rendszer tervezésének alapproblémáját a szükséges információk optimális kiválasztása jelentette, figyelembe véve a vízgazdálkodás igényét, a technikai fejlettséget, mint adottságot, valamint az anyagi korlátokat, s a rendszertől várható haszont,. A kiválasztott információáramlási rendszer legfontosabb funkciói az alábbiak (1. ábra): — információk érzékelése (mérőérzékelők); — információk továbbítása (adattovábbítás) egy központba; — információk begyűjtése, rendezése, feldolgozása, tárolása; — a feldolgozott információk eljuttatása az operatív egységekhez (előrejelzések eljuttatása a helyi védelmi központokba); — tározórendszer vízkormányzása. A rendszer mérőérzékelőivel mért információk az alábbi főbb csoportokba oszthatók : — hidrológiai, hidrometeorológiai információk (vízállás, csapadék, hóvízegyenérték, talajnedvesség, hőmérséklet); — tározókormányzás információi (vízállás, zsilipállás stb.); — vízminőségi információk; — vízhasználók üzemelési adatai (vízkivétel, vízvisszavezetés stb.). A beruházás tervezése során részletes vizsgálatot folytattunk a rendszer alapját adó, megfelelő mérőérzékelők kiválasztására, ennek részletezésére a sorozatnak második részében részleteiben kitérünk. A távjelző rendszer másik igen fontos láncszeme az adattovábbító hálózat. A beruházási program készítése során részletes, helyszíni méréseken alapuló vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat során az alábbi adatátviteli lehetőségek merültek fel: — csak vezetékes (saját és bérelt kábel rendszeren), — csak ultrarövidhullámú rádió (URH), — vegyes rendszer (vezeték és URH), — telexhálózat. A végleges adatátviteli hálózat kiválasztásánál a gazdaságossági, üzembiztonsági, műszaki indokok mellett lényeges szerep jutott a Posta országos érdekeket képviselő távlati fejlesztési koncepciójának. Ennek megfelelően a választás a telexhálózatra épülő rendszerre jutott, mely rendszer előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: — biztonságos (több csatornán keresztül is eljuthat az információ a központba),