Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

7. szám - Radványi Rudolf: A Zagyva–Tarna komplex vízgazdálkodási rendszer. I. Beruházás

308 Hidrológiai Közlöny 1973. 7. sz. Radványi R.: A Zagyva—Tarna . . . I. Beruházás — meglevő telexhálózatra kapcsolódik, így a beruházás idejét lényegesen lerövidíti, a már működő rendszer biztonságával lehet számolni, — a telexhálózaton az ország területén bárhova (ahol telexállomás van) eljuttatható az információ, — jól ütemezhető: a teljes rendszer kiépítése nélkül egy állomás is képes — kézi vezérléssel — adatokat szolgáltatni. A távjelző rendszer központi egységének feladata a mérőérzékelők információinak megfelelő időközönkénti begyűjtése. Erre a feladatra legalkalmasabbnak egy tárolt programú analizátor adódott, amely átprogramozással az információ gyűjtésének változtatását teszi lehetővé, ugyanakkor a központi egység sorozatban gyártott elemként szerezhető be [5]. Az analizátor konstrukciója következtében alkalmas adatrendszerezésre, információ visszajelzésre (távvezérlésre), szükség esetén más számítógép bekapcsolására a rendszerbe. Az analizátor funkcióival, kapcsolataival más számítási rendszerekhez sorozatunk harmadik részében foglalkozunk részleteiben [4], A tározók távvezérlését biztosító információk tehát az analizátortól az adatátviteli egységen (telex) jut'nak el a tározókhoz, majd a vezérlés eredménye visszajut a központi egységhez. Az információtovábbító rendszer fontos feladata még a területi védelmi központok tájékoztatása a területen végbement fizikai, hidrológiai, vízkészletgazdálkodási, vízgazdálkodási eseményekről, egyúttal előrejelzés adása, javaslattétel az operatív beavatkozásra. Az információ továbbításának menetét, annak szervezését nehezíti az a tény, hogv a Zagyva—Tarna három vízügyi igazgatóság területén helyezkedik el: — Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz (Szolnok) a vízgyűjtő 19°/

0-a. - Eszakmagvarországi Vízügyi Igazgatósághoz (Miskolc) a vízgyűjtő <35%-a. — Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatósághoz (Budapest) a vízgyűjtő 46%-a tartozik. Az oparatív védekezés igényeinek megfelelően a védekezéshez szükséges információkat el kell juttatni az igazgatósági székhelyekre (Szolnok, Miskolc, Budapest), valamint a területi védelmi központokba (Jászberény, Gyöngyös,Salgótarján, Hatvan). A védekezőkhöz továbbított információk halmaza természetesen nem az egész területről bejövő valamennyi információt tartalmazza, hanem csak a védekezéshez szükséges árhullámkép előrejelzéseket, az optimális beavatkozásokhoz döntéselőkészítő javaslatokat. Ezek az információk szintén a telexhálózaton keresztül juthatnak el rendeltetési helyükre. A komplex vízgazdálkodási rendszer szerves részét képezik a költségek mintegy 50%-át kitevő mélyépítési és magasépítési munkák. A rendszer legfontosabb — s egyben legköltségesebb — mélyépítési munkáit a vízmérőszelvények kialakítása jelenti. A mérőszelvények kialakításánál feltétlen kielégítendő követelmény, hogy a teljes vízkészlettartományt mérni lehessen. A rendszer építési költségeit a távvezérelhető tározórendszer üzem belépésével egyidőben a már meglevő tározók műtárgyrendszerének átépítése, valamint az új tározók távvezérelhető műtárgyainak kialakítása fogja jelentősen növelni. A vízgazdálkodási rendszer állomásai A területen mért információkat helyi kisebb központokba a rendszer állomásai gyűjtik össze. Egyegy állomás helyének kijelölésénél a közvetlen környezetében levő mérőérzékelők adott mérőhelyeik játszottak szerepet. Egy-egy állomás 5—25 mérőérzékelő információinak fogadására épül ki. Az állomások mérőérzékelőfogadó kapacitása tervezésénél már figyelembe vettük a távlati fejlesztési elképzeléseket is. A távlati igények figyelembevétele az alapkiépítésnél jelentősebb költségkihatással nincs, míg későbbi állomásbővítés anyagi kihatása már jelentős. A Zagyva—Tarna vízgyűjtőjén — Tápió vízrendszere nélkül — 18 állomás felállítását terveztük (2. ábra). A tervezett állomásokhoz kapcsolódó mérőérzékelők részletezésével sorozatunk második része foglalkozik. Üj állomások felállítására távlatban csak a Tápió vízrendszerében kerülhet sor, mely rendszer gazdasági okok miatt a jelen tervezésnél kimaradt. A vízgazdálkodási rendszer ütemezése A vízgazdálkodási rendszert költség- és időtényezők alapján ütemeznünk kellett. Az ütemezés alapvetően három fázist jelentett. Az 7. ütem magában foglalja a legfontosabb hidrológiai, hidrometeorotógiai (vízállás, csapadék, talajfagy, talajnedvesség, hóvízegyenérték stb.) mérőérzékelők adatainak távjelzését a tervezett 18 mérőállomás felállításával, az adatátviteli vonalak (telexadat) kialakításával, a központi analizátor egység üzem belépésével. Ehhez kapcsolódik még a központi egység összekapcsolása online (közvetlen) úton számítógéppel — mely a számítómodell futtatását végezheti —, valamint az előrejelzések eljuttatása a területi védelmi központokba. Az I. ütem beruházási programjának jóváhagyása már megtörtént, a tervezett befejezés 1974. év vége. A 77. ütem a tározórendszer fokozatos kiépítésével megoldja a távvezérlésen alapuló vízkormányzást. Ebben az ütemben kerül sor a vízminőségi paraméterek mérésére, távjelzésére, illetve vízminőségvédelmi előrejelzések készítésére, valamint a vízgazdálkodási üzemelési adatok gyűjtésére és értékelésére. A 777. ütem a vízgazdálkodási rendszer kibővítését fogja megoldani a Tápió vízrendszerére mind vízkészletgazdálkodási (tározórendszer), mind pedig vízminőséggazdálkodási vonatkozásban. A beruházás költsége A teljes beruházás költségtényezői közül az I. ütem 40 millió forint keretösszege került elfogadásra. Ennek összege a területen a közeljövőben várható jelentős vízügyi beruházás összegéhez (2700 millió forint) viszonyítva jelentéktelen. Tekintettel arra, hogy a vízrendszer területén igen ke-