Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

1. szám - Bélteky Lajos: Hévízkutak létesítése és komplex hasznosítása

30 Hidrológiai Közlöny 1973. 1. sz. Bélteky L.: Hévízkutak létesítése 1. ábra. Magyarország hévizes fürdői 1971. júl. 1-i helyzet Abb. 1. Thermalbäder Ungarns (Stand am 1. Juli 1971) teszi lehetetlenné. Hasonló a helyzet az öntözést illetőleg is. A fürdők kútjainak ugyanis csak 15%-a az, amelyeknek vize 1000 mg-nál kevesebb ásványisót tartalmaz literenkint. A fürdőket tápláló kutak egyharmadának vize a jódos-brómos, egyharmadáé pedig az alkalihidrogénkarbonátos csoportba tartozik. A hévízek hőenergiájának íűtési célra való hasznosítása Két csoportra osztható. Egyik a lakások, hivatali épületek, másik pedig a mezőgazdasági, kertészeti, állattenyésztési létesítmények fűtése. Az előbbieket kommunális fűtésnek is szokták nevezni. Mikor kb. 10 évvel ezelőtt a geotermikus energia hasznosítása az érdeklődés előterébe került, elsősorban erre, a városok fűtésére és melegvízzel való ellátására gondolták felhasználni a hévizet. Példaként lebegett Budapest lipótvárosi részében megvalósított hasonló célú hasznosítás. Ezzel a cékitűzéssel indult meg az 1962. évi újszegedi 1900 m-es termálkútfúrás eredményeire támaszkodva a szegedi hévízkutatás, amelyet azonban megakasztott a közeli Tápén az első hévízfúrással feltárt nagykiterjedésű olaj- és gázmező. Szegeden a már említett újszegedi kút hévizére megépült az odesszai lakótelep központi fűtési és melegvízellátó berendezése, melynek hőközpontja kb. 1000 lakást lát el geotermikus energiával. A másik igen nagy kommunális fűtés 1957 óta a szentesi kórházban van. A szegedi egyetemi klininosítást látunk az újszegedi lakótelepen is a központi fűtés és a melegvízellátás területén. A kisalföldi Lipóton kertészeti üvegházak, fóliasátrak fűtését, talajfűtést, továbbá kád- és strandfürdő hévízzel való táplálását szolgálják az egyes hőlépcsők s a mindezek után 15 °C-ra lehűlt vízzel a víz kedvező vegyi összetétele következtében végezetül még.öntözni is tudnak. Ezek a kutak fel vannak tüntetve a hévizes fürdők térképén is, bár a hévízhasznosítás elsődleges célja mindhárom kiítnál mezőgazdasági, ill. kommunális fűtés. Sajnos a hévizes fürdők kútjainak többségénél, kb. 85%-nál nincs többlépcsős komplex hasznosítás, pedig a kutak kétharmada vizének a hőmérséklete meghaladja a 45 °C-ot, sőt még ezek közül is 54-nek 60 °C-nál melegebb a vize. Ezeket vagy felületi hűtéssel, vagy pedig hideg vízzel keverve teszik fürdésre alkalmassá. Ez természetesen a geotermikus energia pazarlását jelenti. Az egyik Szolnok megyei strandfürdőben, ahol a két medence közül az egyik medencében hűtött 58 °C-os víz használatát a vas baktériumok nehezítették meg, most hűtőtornyot kellett építeni, pedig a kút és a fürdő környékén van megfelelő terület kertészeti üvegházak, fóliasátrak létesítésére ahol hasznosítani lehetne a felesleges hőenergiát. A jelenlegi hazai adottságokat tekintve a fürdők hévizes kútjainak vizét 50 °C-on felül fűtési célra lehet hasznosítani, az ivóvízellátás terén való felhasználást a víz hőmérséklete, de még inkább a vegvi összetétele, a magas ásvánvisó tartalom