Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

1. szám - Bélteky Lajos: Hévízkutak létesítése és komplex hasznosítása

Bélteky L.: Hévízkutak létesítése Hidrológiai Közlöny 1973. 1. sz. 31 /_JQRSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN V/

s SZABOLCS NO GR AD HEVES U GYÖR-SOPRON KOMAROM HAJDU©0 SZOLNOK VESZPREM KISKUN BEKES J SOMOGY JELMAGYARAZAT• O Kutak helye ® Kutak száma © Felhasználás fürdőben is © Felhasználás lakóház fűtésre is BARANYA 2. ábra. Mezőgazdasági fűtésre szolgáló ttévizes kulák (1971. július 1-i helyzet) Abb. 2. Für landwirtschaftliche Heizung dienende Ttiermalwasser-Brunnen (Stand am 1. Juli 1971) kákon, a textilgyárban, továbbá Hódmezővásárhelyen és Makón a kórház és egy-egy gyártelep központi fűtőberendezésénél és melegvíz ellátásánál is felhasználják a hévíz hőenergiáját. Hasonló hasznosítás van azokban a nagyobb fürdőkben is, amelyek télen is nyitva vannak, a fürdőépületet és szállodát, az üdülőket is hévízzel fűtik. Ez már komplex hasznosításnak számít, mert a hévíz 50 °C felett hőtartalma nyer gazdaságos felhasználást. Ilyen fürdők pl. Győr, Debrecen, Hajdúszoboszló, Harkány, Gyula, Nagyszénás, a szolnoki Tiszaszálló. A hévizeknek mezőgazdasági létesítmények fűtésére való hasznosítása már szélesebb körben van elterjedve. A 2. ábráról látható, hogy 77 db ilyen célra hasznosított hévízkútnak a fele Csongrád megyében, 12 kút Szolnok, 7 pedig Békés megyében van, utánuk Győr-Sopron és Hajdú-Bihar megye következik. A kutak átlagos vízhozama 1500 l/p. Ezeknek a kutaknak túlnyomó része már a tervszerű vízkutatás eredménye s csak nyolc az, amelyik meddő CH kutató fúrásból lett víztermelő kúttá kiképezve. A fűtésre szolgáló hévizes kutaknál a minél magasabb hőmérséklet elérése volt a cél, a nagyobb mennyiségű hévíz feltárási lehetőség alsó határát, a felsőpannon feküszintjét igyekeztek tehát minden fúrásnál elérni, azonkívül a kutatás elsősorban azokon a területeken indult meg, ahol akkori — főleg CH kutatáson alapuló —• ismereteink szerint a legmélyebben van a két pannon emelet közös határa. Ez pedig a Tiszántúl DK-i részén, továbbá a Kisalföldön található. Ennek köszönhető, hogy e kutak kb. 80%-ának a vize melegebb 60 °C-nál. Legkedvezőbb eredményt Csongrád megyében Szeged, de különösen Szentes környékén sikerült elérni. 2000, sőt 2500 m-es fúrásokkal 1500—2000 l/p 90—95 °C-os hévizet lehetett nyerni, jóllehet a gg ezen a területen 20—21 m/°C, tehát nagyobb az országos átlagnál. A Kisalföld ÉNy-i része nem bizonyult ilyen eredményes területnek a kedvezőtlen üledékképződés és főleg az igen nagy, 24—25 m-es gg következtében. Később került sor a békési sülyedék 2000 m alatti felsőpannon rétegsorának megkutatására, ahol a 10 évvel ezelőtt Békéscsabán és Gyulán lemélyített első 2000 m-es fúrások vízhozama csak 3—500 liter volt percenkint s a víz hőmérséklete nem haladta meg a 76 °C-ot. Először a békéscsabai 2500 m-es fúrás mutatta meg, hogy a felsőpannon 2000 m alatti legalsó szakaszában itt is vannak a csongrádmegyeihez hasonló jó hévíztartó rétegek, majd az 1972. év első hónapjaiban befejezett gyulai 2500 m-es fúrás is igazolta ezt, mert 720 pliter 93 °C-os vizet eredményezett. A gg jelentősége látható abból, hogy magas értéke miatt nem sikerült forró vizet nyerni a Kisalföldön, ezzel szemben Orosháza és környékén, ahol alacsony, 14—10 m/°Cértékű agg, már 1600—1700