Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

1. szám - Bélteky Lajos: Hévízkutak létesítése és komplex hasznosítása

Bélteky L.: Hévízkutak létesítése Hidrológiai Közlöny 1973. 1. sz. 29 mert 90 db meddő fúrást képeztek ki hévíztermelésre s hasznosítottak, ezenkívül igen sok és értékes földtani és geofizikai kutatási anyagot kapott a hévízkutatás, melyek alapján biztonságosabban lehet előirányozni a hévízkutató és feltáró fúrások mélységét. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy a hévízkutak létesítésénél alkalmazott kútfúrási és kútkiképzési technológiának, melyet a szénhidrogén kutatástól vett át az 1950-es évek második felében a kútfúróipar, döntő szerepe volt abban, hogy az 1957 utáni években nagy lendületet vett hazánkban a hévízfeltárás. Az akkor kialakult technológia időállónak bizonyult. Módosítani csak ott kellett, ahol a megnyitandó porózus réteg nem volt elég tömör és omlékonysága miatt a perforátorral való rétegnyitás azzal a következménnyel járt, hogy a kút homokolt s a furat rövid idő alatt feltöltődött homokkal annyira, hogy üzemképtelenné vált. Pár év óta ilyen viszonyok között 1000—1200 m-ig is hagyományos szűrőt alkalmaznak s a szűrő feletti porózus rétegeket ún. ernyős cementezéssel zárják le és választják el egymástól. A cementtejet közvetlenül az ernyő feletti perforációkon keresztül nyomják be a béléscső mögé. A szűrőt a felette levő ernyő védi meg az elcementezéstől. A hévízkutak nagyobb részét azonban hévízfeltárás céljából létesítették. Eleinte fürdő- és úszómedencék, strandfürdők melegvízzel való ellátása volt a cél, majd 1957—58 utáni években a lakóépületek és a mezőgazdasági létesítmények fűtése. A hévizek hasznosítása Hazánkban a hévizeket ivásra, balneológiai célra, közelebbről szabadban és zárt térben levő fürdésre, mezőgazdasági létesítmények és lakóépületek fűtésére, ipari és háztartási melegvíz ellátásra használják fel. Algyő térségében hét kutat az olajtermelő rétegek nyomásának fenntartására ill. az olaj ,,kiseprésére" fúratott a kőolajipar. Van néhány víztermelésre kiképzett földtani kutatófúrás is, melyeket vízszint észlelésre használ fel a Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI). Az 1972. jan. 1-i helyzet szerint a hévízhasznosítás a kutak db szám és vízhozama szerint így oszlott meg: 2. táblázat [db] [%] Vízhozam [l/Pl [%] Fürdő 195 41,8 167 190 42,6 Mezőgazd. fűtés .... 77 16,5 115 730 29,6 Lakóépület fűtés . . . 6 1,3 9 450 2,4 IVÓVÍZ 110 23,6 56 415 14,3 Ipari, használati . . . 11 2,4 10 635 2,7 Vízvisszanyomás és vízszint észlelés . . . 11 2,4 12 420 3,2 Lezárva 56 12,0 20 360 5,2 Összesen . . . 466 392 200 Látható, hogy db számot tekintve legtöbb hévizes kút vizét balneológiai célra használják. Második helyen az ivóvízként való hasznosítás van, ezt pedig a mezőgazdasági fűtés követi. Ha nem a db számra, hanem a vízhozamra vagyunk tekintettel, akkor is a balneológiai hasznosítás van az első helyen, utána a mezőgazdasági fűtés, majd az ivóvízellátás következik. A két utóbbi hasznosítás sorrendjének felcserélődése a db szám és a vízhozam szerinti értékelésnél arra vezethető vissza, hogy az ivóvizes kutak átlagos vízhozama 510, a mezőgazdasági fűtést ellátó kutaké pedig ennek kb. háromszorosa, vagyis 1500 liter/perc. Ez nem véletlen, hanem a kúttelepítésnél és tervezésnél annak a céltudatos és tervszerű törekvésnek az eredménye, hogy hévíznyerésre a legalkalmasabb, legmélyebben fekvő, legmelegebb vizet adó rétegre legyen a kút kiképezve, tehát az alsó és felső pannon határán levő porózus rétegekre, vagy a vastag üledékkel fedett karsztos hasadékos, karbonátos kőzetekre. A balneológiai célú hasznosításról Hazánkban az 1972. jan. 1-i helyzet szerint 195 olyan kút vizét használták fel főleg szabadtéri fürdőkben (strand, úszó- és fürdőmedencék), melyek 35 °C-nál melegebb vizet szolgáltatnak. A fürdők száma azonban csak 141, mivel számos fürdő van, amelyet több kút is táplál hévízzel. Ilyenek Harkány, Dávod, Gyula, Mezőkövesd, Hajdúböszörmény, hogy csak a kettőnél több hévizes kúttal rendelkező fürdőket említsem meg. A fürdők helyét az 1971. júl. 1-i helyzetet mutató 1. ábrán körök jelzik. Ahol egynél több kút van, a kutak száma be van írva a körbe. Megyék szerint a legtöbb fürdőt (24 db) Szolnok megyében találjuk, utána következik Békés megye 14, majd Hajdú-Bihar és Somogy megye 13—13 fürdővel. A 195 kút vize hőmérséklet szempontjából — a db számot és a vízhozamot is figyelembe véve — így oszlik meg: 3. táblázat [°C] [db] [%] Vízhozam [l/Pl [%] 35—44 67 34,5 54 978 33,0 45—59 76 38,8 52 813 31,6 60—69 28 14,4 31 540 18,8 70—79 20 10,2 24 369 14,5 80— 4 2,1 3 490 2,1 Összesen 195 167 190 A fürdőket tápláló kutak átlagos vízhozama: 860 l/p. A hévízhasznosítás gazdasági kérdései között legfontosabb a komplex hasznosítás, mely alatt a hévizeknek hőmérséklet lépcsők szerint történő, esetleg többféle célra való felhasználását értjük. Ahogyan pl. a szentesi kórház kútjánál történik a 79 °C-os vízzel, vagy Lipóton a Petőfi mg. tsz. 64 °C hőmérsékletű vizével. Szentesen első kőlépcsőben a kórtermeket fűtik és az egész kórházat, második lépcsőben a használati melegvizet szolgáltatják, a gyógy- és strandfürdőt látják el s közben a víz egy részével kertészeti üvegházakat is fűtenek. Több lépcsős hasz-