Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Gerő Györgyné: A vízgazdálkodási ágazat bér- és jövedelemszabályozási rendszere

Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 235 A vízgazdálkodási ágazat bér- és jövedelemszabályozási rendszere* G E BŐ OVÖRGYKÉ" Négy éve annak, hogy bevezetésre került a gazdasági mechanizmus reformja, melynek főbb céljai többek között : — meggyorsítani a szocialista társadalom teljes felépítését, — fejleszteni a termelőerőket és a szocialista tulajdonviszonyokat, növelni a vállalatok önállóságát javítani tevékenységüket, — hatékonyabban érvényesíteni a szocialista bérezés elvét, — biztosítani a gazdaság fejlődésének nagyobb tervszerűségét, — elősegíteni, hogy a társadalom összmunkája hatékonyabbá váljék. A reform bevezetésének eredményei: — a szervek önállóbbak lettek, — az önállóság elősegítette akezdeményezőképesség és a felelősségtudat kibontakozását. A reform bevezetése nemcsak a vállalatok, hanem a minisztériumok és az irányító főhatóságok hatáskörét is növelte. A Kormány határozata ennek megfelelően a vízügyi ágazati irányítási jogkör gyakorlásáról — többek között —, az ágazatot érintő bérkérdéseknek, a jövedelem-szabályozás rendszerének és megvalósításukra szolgáló eszközök és intézkedéseknek kidolgozását is érintette és érinti. Az ágazat i irányítás bér-és jövedelem-szabályozás rendszerének kidolgozásaa vízgazdálkodásban meglehetősen bonyolult. A szabályozás ugyanis kiterjed a — vállalatokra — a költségvetési szevekre, valamint — a vízgazdálkodási társulatokra, Az ágazatba 42 vállalat, 15 költségvetési szerv, és több száz vízgazdálkodási társulat tartozik. A központi szabályozórendszerbe bevont vállalatainkra az általános szabályokat az ágazat jellegének megfelelően csak eltérésekkel lehetett és lehet alkalmazni. Az ágazatba tartozó vállalati szféra tevékenysége heterogén. A vállalatok jelentős része víztermelőszolgáltató tevékenységet folytat, mint pl. a vízmű és vízgazdálkodási vállalatok, emellett azonban építési feladatokat is ellátnak. Az ágazatba tartozik olyan vállalat is, amely csak beruházással foglalkozik, de van vízkutató-fúró, vagv folyamszabályozó, kavicstermelő tevékenységet folytató is. A vízgazdálkodási ágazat vállalati rendszerébe tartozik a Vízgazdálkodási Tröszt is, amely nem rendelkezik a vállalatok anyagi eszközeivel. Ezért a Trösztre is eltérő személyi-anyagi érdekeltségi rendszert kell működtetni. Az OVH felügyelete alá tartozó 17 vállalat közül 8 a vízgazdálkodási, 7 építőipari, 1 az ipari és 1 a * A Magyar Hidrológiai Társaságban 1972. szeptember 12-ón elhangzott előadás. A Szerkesztőségbe érkezett 1972. október 3-án. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. kereskedelmi ágazatba tartozik. Az egyéb ágazatokba tartozó vállalatok szabályozórendszere az ágazatuknak megfelelően eltér a vízügyi ágazat szabályozórendszerétől. A költségvetésből gazdálkodó szerveknek is — eltérő feladataikból következően, — más és más szabályozórendszerre van szükségük. A vízügyi igazgatóságok a hatósági, államigazgatási elsődleges feladatukon túlmenően jelentős termelési feladatokat is ellátnak, ígv részükre olyan személyi anyagi érdekeltségi rendszert szükséges működtetni, amelv mindkét feladatra ösztönöz. A VITUKI-ra, mint tudományos kutatóintézetre, a vízügyi igazgatóságoktól eltérő rendelkezések vonatkoznak. A központi kutatási feladatokon túlmenően idegen megrendelők részére is végeznek kutatásokat, amelyeknek eredményéből a dolgozók részesülhetnek. A Vízkészletgazdálkodási Központ részben kutatási munkát, részben az ágazatra kiterjedő közgazdasági feladatokat végez, de ugyanakkor ellátja mint hatósági feladatot a vízminőségi felügyeletet és a vízföldtani felügyeletet. Ezért olyan személyi érdekeltségi rendszert kellett kidolgozni, amely valamennyi feladatra ösztönöz és emellett a dolgozók is megtalálják kereseti lehetőségeiket. Hasonló a helyzet a Vízügyi Szervezés- és Számítástechnikai Irodánál ós a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Irodánál, melyek feladataiknak megfelelően egyéni szabályozást kívánnak. Ugyancsak eltérő rendszert kellett alkalmazni a társulatoknál, amelyek jelentős állami támogatásban is részesülnek, de részben az érdekeltek befizetéséből is gazdálkodnak. A bevezetés után a teljesség igénye nélkül az ágazatokba tartozó vállalatok, a vízügyi igazgatóságok és a vízgazdálkodási társulatok keresetszabályozási és egyéb személyi érdekeltségi rendszerével indokolt részletesebben foglalkozni. I. Vállalati keresetszabályozási, személyi anyagi érdekeltség A vállalati keresetszabályozás rendszerének fő jellemzői: a) Ösztönöz az élőmunka hatékonyabb felhasználására, a munka termelékenységének fokozására. b) A vállalati dolgozók keresete ezen belül a bére is a vállalati nyereség színvonalától, annak évenkénti alakulásától függ. A vállalati gazdálkodás hatékonyságának az előző évhez képest javulnia kell, mert a személyi jövedelem emelésének mértékét befolyásolja az egy főre jutó vállalati jövedelem (bér és nyereség) növekedésének mértéke. c) A bérszabályozás módja a bérszínvonalszabályozás, melyben a bérszínvonal emelkedés a költségek terhére számolható el, de az emelkedés mértéké-