Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Dr. Gáspár Zoltán: Lehetőség öntözővízkészlet-gazdálkodásunk hatékonyságának növelésére
224 Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. Dr. Gáspár Z.: Lehetőség öntözővízkészlet-gazdálkodásunk növelésére vény vízfogyasztása azonos, kedvező vízellátás esetén [8]. Az utóbbi évek vizsgálatai azonban mindinkább rámutattak a növény módosító szerepére és a növénycentrikus módszerek kidolgozásának szükségességére. A számítás módszere Egy ilyen növénycentrikus és a fellelhető klimaelem mérési adatokra támaszkodó hazai módszert alkalmazva végeztem statisztikai vizsgálatokat [!)]. Az alkalmazott összefüggés a következő: ET o t = K -t r ET 0t = optimális vízigény (optimális evapotranszspiráeió), mely biológiai optimumra utal. Azt a vízmennyiséget jelenti, melyet a szántóföldi növényállomány tenyészideje alatt akkor használ fel, ha fejlődése folyamán a víz sohasem lép fel korlátozó tényezőként, sem pozitív, sem negatív irányban. Ezt a vízellátottságot általában csak öntözött körülmények között lehet megközelíteni hazánkban [7, 9]. Antal — a fentiekkel összhangban — úgy határozza meg az ETot értéket, hogy az nem más, mint a talaj és növényzet együttes párologtatása a növény számára optimális talajnedvességtartalom esetén, szántóföldi viszonyok között. Ilyenkor a transzspiráoió közel potenciális, az evaporáció pedig ennél alacsonvabb szinten is lehet [1]. K = biotechnikai tényező az agro- és biotechnikai elemek hatáseredője. Ezt Petrasovits a tenyészidő alatti levélfelület változás konkrét mérésével alakította ki. A meteorológiai adatsorra tehát visszamenő évekre vonatkoztatott számítás szükségessé tette, hogy a konkrét levélfelületmóréstől független, de a jelenlegi agrotechnikai szintet ós fajtákat jól jellemző K értékeket alkalmazzak. t = havi középhőmérséklet [°C], r = viszonyszám, mely azt fejezi ki, hogy a tényleges napsütés hány %-a az évi lehetségesnek. A számításokat az 1941—70. évekre végeztem, mely a két háborús év (1944, 1945) hiányos meteorológiai adatbázisa miatt 28 éves idősort szolgáltatott. A növény módosító szerepének szemléltetésére habitusában és fenológiájában eltérő, azonban népgazdasági szempontból egyaránt jelentős 3 növényfajt vizsgáltam (őszibúza, cukorrépa, kukorica). A leglényegesebb vízkészletgazdálkodási szempontból az ország különböző földrajzi-helyeinek (Tiszafüred, Szeged, Mosonmagyaróvár) összehasonlítása, ugyanis ez ad támpontot különféle tájaink közötti eltérések mértékére vonatkozóan. A számítás érvényességét a földrajzi helyek körüli mezoklímára vonatkoztattam, melyek kiterjedése közömbös. Az alkalmazott összefüggés az optimális evapotranszspiráció (ET o t) értékeiből kiindulva tette képezhetővé a szükséges többi értékeket : É vh = ET o t — Cs Eth — éghajlati vízhiány [mm]; Cs = csapadék [mm]. Értékelés Az optimális evapotranszspiráció értékek földrajzi helyek közti differenciáit jól szemléltetik az 1., 2. és 3. ábra, melyek valószínűségi értékenként csökkenő sorrendben készültek a vizsgált 28 évre. Az ábrákról megállapítható, hogy az ET o t értékek földrajzi hely szerint, csökkenő sorrendben cukorrépánál, kukoricánál, majd őszibúzánál mutatják a legnagyobb különbségeket. Ebből következik, hogy amely növények nyári hónapokban mutatnak intenzív növekedést, azok függnek inkább vízigény szempontjából a földrajzi helytől. Ez egyben azt is jelenti, hogy az öntözés csúcsidőszakában öntözött növények optimális vízigénye függ leginkább ettől a tényezőtől. Az öntözés csúcsidőszaka jelenti egyben az öntözővízszétosztás kritikus időszakát is, nyilvánvaló tehát [mrrj too • C00 2 50 200 JELMAGYARA1AT• Tiszafüred Mosonmagyaróvár Szeged 25 50 75[7j 1. ábra. Az őszibúza tenyészidő alatti ET 0t összegeinek valószínűsége 1941—70. években Puc.. 1. Bepoamiiocmb cyMMbi ETOT ocemteíi nweuuifbi eo epeMfi eeeemaiiuoituoeo nepuoda 3a ze. 1941—70 Abb. 1. Wahrscheinlichkeit der Summen ET„t des Winterweizens während der Vegetationszeit in den Jahren 1941—70 JELMAGYARAIAT- B00 550 500 MO Tiszafüred Mosonmo Szeged 25 50 75 m 2. ábra. A cukorrépa tenyészidő alatti ETot összegeinek valószínűsége 1941—70. években Puc. 2. Beponmnocmb cyMMbi ETOT caxapHoü ceeKAbi eo epeMii eeeemaifuowweo nepuoda 3a ee. 1941—70 Abb. 2. Wahrscheinlichkeit der Summen ET ut der Zuckerrübe während der Vegetationszeit in den Jahren 1941—70